2422 talált cikk a váltó kifejezésre

Kérdés: A kft. az elmúlt évben több önkormányzatnak készített – a SAPARD-program keretében – pályázatot szennyvízberuházás támogatására, illetve 2004-ben is több beruházás előkészítése folyik, amelyek pályázatát készíti majd. Az áfatörvény 2004. évi változása alapjaiban érinti ezen beruházásokat. 1. Az önkormányzatok a SAPARD-program keretében pályáznak külön-külön, a saját, helyi szennyvízcsatorna-hálózatuk, illetve szennyvíztelep megépítésére. A pályázatok támogatásáról szóló döntés 2003 decemberében megszületett. Az önkormányzatok adólevonási joggal rendelkeznek. Az önkormányzatok a konkrét esetben visszaigényelhetik a beruházás áfáját azzal, hogy 10 évig áfafizetési kötelezettség is terheli őket a bevételeik tekintetében? 2. Mi a helyzet, ha az önkormányzat 2004-ben nyer a SAPARD-programban támogatást, de a szennyvízhálózatot saját maga üzemelteti, és ő számláz a lakosság felé szennyvízdíjat?

Kérdés: Az irodát a cég egy kft.-től bérli, az ingatlan azonban lakásként van az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezve. A bérleti díj havonta (2001 szeptemberétől) 25 százalékos áfával érkezett, melyet a bérbevevő kifizetett, és annak áfatartamát levonásba helyezte. A bérbevevőt mennyire terhelheti ebben az esetben felelősség az eladó által rosszul kiállított számla miatt, mivel az nem tárgyi adómentesen számlázta a bérleti díjat? És a jövőben hogyan kell eljárni? Vissza kell utasítani? Javíttatni kell, vagy nem lehet levonni ennek áfáját? Ha esetleg a bérlő megvenné a lakást, mire kell különösen figyelnie az adásvételnél az adókötelezettség szempontjából?

Kérdés: Egy autómosó tevékenységet folytató vállalkozás fűtési rendszert szeretne kiépíteni bérelt telephelyén. Eddig egyáltalán nem volt ott fűtés. Ha a cég mikrovállalkozásnak minősül, és az egyéb feltételeknek megfelel, igénybe veheti-e a beruházás értéke alapján az adózás előtti eredményt csökkentő kedvezményt? Ha olyan fűtési rendszert épít ki, amely ún. hőlégfúvásos, és gázolajjal fűtenek, akkor a gázolaj jövedéki adója visszaigényelhető-e?

Kérdés: A cash flow-kimutatás sorainak értelmezéséhez szeretném segítségüket kérni. Konkrétan a plusz-mínusz sorok alkalmazásához. Mikor növelő, mikor csökkentő? Például a szállítóknál, a paszszív időbeli elhatárolásoknál? Nagy segítség lenne, ha választ adnának, mert alig találok szakirodalmat.

Kérdés: Magyarországi székhellyel rendelkező társaság EU-tagállambeli partnerétől marketingszolgáltatásról kap számlát. Közösségi adószámmal rendelkezik a külföldi fél, az áfa visszaigényelhető-e? Ha a szolgáltatást nyújtónak nincs közösségi adószáma, változik-e az ügylet adókötelezettsége?

Kérdés: A határidős leszállítási (delivery) tőzsdei ügyletek számviteli elszámolásával kapcsolatosan szíveskedjenek szakmai segítséget nyújtani (lehetőség szerint példán is bemutatva). Hangsúlyosan a fordulónapig, illetve a mérlegkészítés időpontjáig le nem zárt pozíciókkal kapcsolatos elszámolási és értékelési kötelezettségekre kérnék választ.

Kérdés: Két kft. beolvadással fuzionált egy részvénytársaságba. A fúziót követően az rt. könyvelésére az Szt. a folyamatos könyvelést írja elő. A kft.-k zárómérlegüket, záróbevallásukat elkészítették, közzétételi kötelezettségüknek is eleget tettek. Az rt. folyamatos könyvelése a befogadott társaságok 1-4. számlaosztályainak vagyonelemeit veszi csak át, vagy az 1-9. számlaosztályokat kell átvennie, függetlenül a kft.-k záró mérlegeitől és eredménykimutatásaitól?

Kérdés: Nyílt végű, euróalapú pénzügyi lízing számlázásakor bérleti díj + áfa, és kamat jelenik meg a számlán. Az árfolyamváltozást külön sorban tüntetik fel, a tőkére + áfára, valamint a kamatra. Hogyan könyveljük az árfolyamkülönbözet + áfa sort, lehet az a bérleti díj része, illetve a kamat része?

Kérdés: Az Szt. 62. §-ának (2) bekezdése szerint a befejezetlen termelés előállítási értéke, közvetlen önköltsége lehet a norma szerinti közvetlen önköltség is. Ez a módszer alkalmazható a befejezetlen építési-szerelési munkák közvetlen önköltségének megállapítására is?

Kérdés: A Számviteli Levelek 95. számában az 1944. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan: az irodaház építési munkái 2002-ben kezdődtek. 2003. november 25-én használatbavételi engedély megszerzése érdekében kérelmet nyújtottunk be a helyi önkormányzathoz. A használatbavételiengedély-kérelemhez csatolva hatósági és egyéb jegyzőkönyveket, illetve hozzájárulásokat, amelyeket a szakhatóságok adtak ki. Ahasználatbavételi eljárás megkezdését követően, 2004 januárjában derült ki, hogy a környező irodaházak által több éve használt, és a szóban forgó épülethez vezető út útügyi szakhatósági engedélyek kiadása még nem történt meg. Ezért az önkormányzat a használatbavételi engedélyt nem adta meg. (A szóban forgó út kivitelezése nem volt része az irodaház-beruházásnak!) Az úthasználati engedélyt 2004. május 27-én adták ki. Az irodaház hasznosítása 2004. január 1-jével megkezdődött. Az épület műszaki átadás-átvétele 2003 decemberében kezdődött és 2004. január 21-én fejeződött be. Milyen időponttal kell az épületet aktiválni? Lehet-e az adott esetben alkalmazni az Szt. 4. §-ának (4) bekezdésében foglaltakat?