Bérleményen végzett átalakítási munkák elszámolása a bérlemény megvásárlása után

Kérdés: A kft. 1996-ban frekventált helyen határozatlan idejű bérleti jogot szerzett egy üzlethelyiségre, amelyet még ez évben üzletházzá alakított át, költségeit idegen ingatlanon végzett beruházásként számolta el. Két év múlva újabb átalakításra került sor, amelyet a már meglévő beruházásra aktivált. 2001-ben a kft. az üzletházat megvásárolta, üzembe helyezte, majd bérbe adta. A bérlő a használatbavétel előtt átalakítást hajtott végre, és ennek során a kft. által korábban végzett beruházás egy részét lebontották, átalakították. A kérdés az, a kft. milyen módszerrel, mekkora értéket vezessen ki a könyveiből, ha nincsenek tételes számlák? Az ezután fennmaradó idegen ingatlanon végzett beruházást az üzletházra ráaktiválhatja-e?
Részlet a válaszából: […] ...között – előírja, hogy a bizonylaton szerepeljen a gazdasági művelet tartalmának leírása vagy megjelölése, a gazdasági művelet okozta változások mennyiségi, minőségi és értékbeni adata. A számlából vagy a számlázott értéket részletező kimutatásból az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 5.

Osztrák állampolgár honoráriumának adókötelezettsége

Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett osztrák többségi tulajdonban lévő, munkagépek kereskedelmével foglalkozó vállalkozás megbízási szerződés keretében megbíz egy osztrák állampolgárt, hogy Ausztriában és Németországban keresse meg a magyar igényeknek megfelelő új és használt munkagépeket. Tevékenységéért félévente fix összegű "honoráriumot" kap. Milyen adózási (szja-levonás, egyéb járulékok), illetve illetőségigazolási vonzata van a magyar kft.-nél ennek a kifizetésnek? Hogyan alakul az adózás, ha mérnöki tanácsadásról szól a megállapodás?
Részlet a válaszából: […] ...illetőségigazolás). Az illetőséget adóévenként akkor is igazolni kell, ha az a korábban benyújtott illetőségigazolás óta nem változott. A külföldi személy az illetőségigazolást az adóévben történt első kifizetés időpontját, illetősége változása esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 5.

Téves túlszámlázás rendezése

Kérdés: Társaságunk téves túlszámlázás miatt 2002. május havi teljesítéssel nagy összegű mínusz számlát kapott az ELMŰ-től, amely 1998-2000. év elektromosáram-költséget érintette, 1998-ban nem jelentős, 1999-2000-ben jelentős összegben. Kell-e önellenőrzést végrehajtani a számvitelben, illetve a társasági adóban?
Részlet a válaszából: […] ...a veszteség csökkentésével) jár, függetlenül attól, hogy a hiba jelentős összegűnek minősül-e vagy sem. Az eredmény növekedése miatt változik a fizetendő társasági adó évenként megállapított összege (jellemzően – az adott esetben – társaságiadó-hiány keletkezik)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Az eredménytartalék terhére leszállított jegyzett tőke kivonása

Kérdés: A gazdasági társaság leszállított jegyzett tőkéjét a tulajdonosok nem vonják ki, az eredménytartalékba helyezik. A későbbiek során ez az összeg kivonható-e az eredménytartalékból osztalékadó, illetve magánszemély esetében szja-fizetési kötelezettség nélkül?
Részlet a válaszából: […] ...(3), 37. §-ának (3) bekezdése szerinti előírás, mely szerint a leszállítás miatti jegyzett tőke-, tőketartalék-, eredménytartalék-változást (csökkenést) a tőkeleszállításról szóló létesítő okiratnak, illetve módosításának a cégjegyzékbe történt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Beruházási adókedvezmény

Kérdés: Cégünk 3 milliárdos beruházást hajtott végre, mely alapján társaságiadó-kedvezményt vesz igénybe. Mit jelent az üzembe helyezést követően ott üzemeltetett 10 éves adókorlát, valamint mi történik az alábbi esetekben: a gazdasági életben végbemenő gyors műszaki, technológiai fejlődés miatt a piacon korszerűbb gépek jelennek meg, és a kft. nem akar lemondani a korszerűsítésről, az üzemeltetés során egyes tárgyi eszközök tönkremehetnek, amelyek cseréje nélkülözhetetlen, a gyártott termékek korszerűsége változik, az új termék gyártása új szerszámok, tárgyi eszközök üzembe helyezésével valósítható meg, miközben a régieket selejtezni kell.
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 21. §-ának (7) bekezdése szerinti az adókedvezmény igénybevételének feltétele – többek között – termék-előállítást szolgáló beruházás üzembe helyezése. A termék-előállítást szolgáló beruházás a Tao-tv. 4. §-ának 9/d) pontja szerint az az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Lakásberuházások elszámolása

Kérdés: Hogyan kell elszámolni év közben a lakásberuházáshoz beszerzett telek értékét, a kivitelezők által számlázott vállalkozói díjakat, a társaság által beszerzett és a külső kivitelező által felhasznált építési anyagok értékét? Mi a helyzet év végén?A kft. használatbavételi engedélyek birtokában értékesíti a lakásokat. Első értékesítésnek minősül-e? A lakások elkészülte után a társaság úgy dönt, hogy egy lakást saját tulajdonban tart, és azt bérbeadás útján hasznosítja. Milyen módszerrel lehet az egy lakásra jutó beszerzési árat meghatározni? Hogyan kell kimutatni a saját tulajdonban maradó lakás értékét? Helyi iparűzési adó alapjánál mit kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] ...növelő ráfordítások a készletek közé tartoznak, az áruk közé akkor, ha azok a beszerzés és az értékesítés között változatlan formában maradnak, bár értékük változhat, a saját termelésű készletek közé akkor, ha az előbbi feltételeknek nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Árbevétel: lakásingatlanok értékesítése

Kérdés: Külkereskedelmi cég, amely ingatlanforgalmazással is foglalkozik, lakásingatlanokat értékesít. Ezek eladási árát árbevételként vagy egyéb bevételként kell elszámolni? Esetükben amortizáció elszámolható-e?
Részlet a válaszából: […] ...azonban nem ez a jellemző. Amennyiben a lakásingatlanokat értékesítési céllal szerezték be, a beszerzés és az értékesítés között változatlan állapotban maradnak, bár értékük változhat, azokat az áruk között kell kimutatni. Ha az ilyen lakásingatlant értékesítik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Beolvadás esetén osztalékkifizetés

Kérdés: Egy rt.-be beolvad egy kft. A cégbírósági bejegyzés a mérlegkészítés időpontjáig megtörtént. A beszámolót elfogadó közgyűlés dönt az osztalék kifizetéséről. Jár-e osztalék a beolvadás miatti új részvényeseknek? Mi van akkor, ha a beolvasztó rt.-nél osztalékelőleget fizettek? Milyen eltérést jelent a beolvadás, ha az a tárgyévet követően történik? A vagyonmérleg-tervezet a tárgyév év végi beszámolója alapján készült.
Részlet a válaszából: […] ...cégjegyzékbe a mérleg fordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között jegyzik be, az átalakulás (a beolvadás) nem módosítja, nem változtatja meg a mérlegfordulónappal lezárásra kerülő időszak (például a 2001. üzleti év) beszámolási kötelezettségét,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Pénzügyileg realizált árfolyam-különbözetek

Kérdés: A mérlegfordulónappal lezárt évet érintik-e a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek üzleti év mérlegfordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között realizálódott árfolyam-különbözetei?
Részlet a válaszából: […] ...jelentős.A hivatkozott előírásból következik, a mérlegfordulónap és a mérlegkészítés időpontja között bekövetkezett árfolyamváltozást nem kell (nem lehet) figyelembe venni a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Ingatlanok terv szerinti értékcsökkenése

Kérdés: Mit takar az Szt. 52. §-ának (6) bekezdésében az egyéb eszközök vonatkozásában az, hogy "amely értékből a használat során sem veszít, illetve amelynek értéke évről évre nő"? Értelmezhető-e a 2001. január 1-je előtt beszerzett és üzembe helyezett irodaépületnél, amelynek értéke – jelenlegi ismereteink szerint – évről évre nő? Elszámolható-e ezen irodaépületekre az évi 2 százalékos értékcsökkenési leírás? A "nem szabad terv szerinti értékcsökkenést elszámolni" kitétel csak a 2001. január 1-je után üzembe helyezett ingatlanokra vonatkozik?
Részlet a válaszából: […] ...helyezett ingatlannál (épületnél) 2001. január 1-je után az adott eszköz használatában vagy az adott eszköz (épület) értékében változás következik be (például pótlólagos beruházás, felújítás révén), akkor az Szt. 53. §-ának (3) bekezdésében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 1.
1
…
210
211
212
…
230