139 cikk rendezése:
51. cikk / 139 Kapcsolt vállalkozás konszolidálása
Kérdés: "A" Zrt. (anyavállalat) 80%-os részvénytulajdonosa a "B" Zrt.-nek (leányvállalat). A "B" Zrt.-nek 50% üzletrésztulajdona van a "C" Kft.-ben. Az "A" Zrt. leányvállalatnak minősíti mindkettőt, és bevonja őket a konszolidációba. A "B" és "C" között van folyamatos üzleti kapcsolat, "A" és "C" között nincs. A "C" Kft. üzletrészeinek 50%-a egy magánszemély (az ügyvezető) tulajdonában van. Van-e "A" és "C", illetőleg "B" és "C" között kapcsolt vállalkozási viszony az Szt., valamint a Tao-tv. szerint?
52. cikk / 139 Jogelődnél feltárt hiányosságok elszámolása
Kérdés: Cégformaváltással kft.-ből zrt.-vé alakult át egy társaság 2016. évben. Az átalakulást követően derült ki, hogy a jogelőd bizonyos tételeket nem az Szt. előírásainak megfelelően számolt el. A megszűnt jogelőd záró beszámolója, illetve az átalakulási vagyonmérleg és vagyonleltár is a hibás elszámolás alapján került összeállításra. A feltárt hibák és hibahatások jelentősnek minősülnek. A jogelőd kft. már megszűnt, az átalakulással létrejött zrt. pedig újonnan létrejött társaságnak minősül, így nincs az előző évekre vonatkozó adata. A végleges vagyonmérleg adatai lehetnek a zrt.-nél nyitó adatok? A feltárt hibák pedig a középső oszlopban? Ha igen, akkor a jelentős hibák eredményre gyakorolt hatását az eredménykimutatás egyes tételeinél kell szerepeltetni, vagy csak a mérlegben a saját tőkén belül az eredménytartaléknál?
53. cikk / 139 Bérelt, majd megvásárolt épületen végzett felújítás
Kérdés: A zrt. több évig bérelt egy irodát. Az átalakítással, felújítással kapcsolatos költségeit idegen ingatlanon végzett beruházásként számolta el. 2016 májusában megvásárolta az ingatlant. Az idegen ingatlanon végzett beruházást ráaktiválhatja-e az ingatlanra? A Számviteli Levelek 2002. szeptember 5-i, 43. számában, a 854. kérdés alatt olvastunk erről. Azóta változott ez?
54. cikk / 139 Felvásárolt üzletrész számításba vétele beolvadásnál
Kérdés: A zrt.-be beolvad egy kft., amelynek 95%-ban tulajdonosa a zrt. 2015. 12. 31-én. A vagyonmérleg-tervezet fordulónapja 2015. 12. 31., a második döntés 06. 20-án, a beolvadás várható bejegyzése 09. 30-án. A zrt. 2016. 04. 15-én felvásárolta a kft.-üzletrészek 5 százalékát is, ezen időponttal vált 100%-os tulajdonossá. A vagyonmérleg-tervezetbe be kell-e állítani az 5%-os üzletrész-felvásárlást?
55. cikk / 139 Ingatlan értékesítése a piaci érték alatt
Kérdés: A zrt. értékesítette a jelenleg bérbeadás alatt álló ingatlanát a társaság két tulajdonosának, akik magánszemélyek (az egyik 50%-ot meghaladó tulajdoni hányaddal rendelkezik). Mindkét vevő munkaviszonyban áll a társaságnál. A létrejött adásvételi szerződés alapján a tulajdonjog átszáll a vevőkre, de a zrt. az ingatlant albirtokosként 2017. december 31-ig továbbra is birtokában tartja, és addig a bérleti díj is őt illeti meg. Erre való tekintettel a vételárat lényegesen a piaci ár alatt határozták meg. (A kivetett illeték alapja az eladási ár négyszerese!) A zrt.-nél keletkezik-e társaságiadóalap-növelő kötelezettség a piaci ár alatt történő értékesítés miatt? A két magánszemélynek keletkezik-e az adásvétel időpontjában jövedelme a piaci ár alatt történő vásárlás miatt? Ha a magánszemélyeknek keletkezik jövedelme, akkor a szerzéskori értékbe valamilyen módon beleszámít-e az, hogy az ingatlan haszna (bérleti díja) két évig az eladó zrt.-t illeti meg? Ezt a jövedelmet munkaviszonyból származó jövedelemnek vagy egyéb jövedelemnek kell tekinteni? A zrt.-nél vagyoni értékű jognak kell-e számítani azt, hogy a bérleti díjat jogosult beszedni?
56. cikk / 139 Pótbefizetés visszafizetése az új tulajdonosnál
Kérdés: "X" kft. megvásárolta "Y" zrt. részvényeinek 100%-át. A zrt. korábbi tulajdonosai pótbefizetést teljesítettek, ezt az összeget az akkori tulajdonosoknak nem fizették vissza. A Ptk. az rt. esetében nem tartalmaz előírást a pótbefizetésre, de a kialakult bírói gyakorlat elismeri. A kft. jelenlegi tulajdonosa az rt. könyveiben szereplő pótbefizetés összegét kivenné. Az rt.-nél pótbefizetésként nyilvántartott összeget a visszafizetéskor a kft.-nél eredménytartalék növekedéseként vagy ingyenes átadásként, és mint ilyent, bevételként kell elszámolni.
57. cikk / 139 Kiválás csak részesedéssel
Kérdés: A holding kft. 100%-ban tulajdonosa egy részvénytársaságnak. Az rt. pedig több gazdasági társaságban rendelkezik részesedéssel. A holding kft. szeretné elérni, hogy a zrt. tulajdonában lévő részesedések kiválással új társaságok tulajdonába kerüljenek. Annyi új kft.-t hozna létre kiválással, ahány társaságban rendelkezik a zrt. részesedéssel. A kiválás könyv szerinti értéken történne az eredménytartalékból. A zrt. tulajdonát képező gazdasági társaságok valós vagyoni helyzete és a zrt. könyveiben kimutatott könyv szerinti értéke közötti jelentős különbözetet hogyan kell kezelni? A kiválás előtt a valós helyzetnek megfelelően a zrt.-ben a részesedésre értékvesztést kell elszámolni? A kiválás tervezett módon lehetséges-e akkor, ha a zrt. nem kizárólagos tulajdonosa a részesedésnek? A kiválással létrejött társaságba kivitt részesedések forgalomképessége hogyan igazolható? A kiválással létrejött társaság működőképes lesz-e akkor, ha a kivitt vagyonelem kizárólag egy másik gazdasági társaságban lévő részesedés?
58. cikk / 139 Szerencsejáték-forgalom könyvelése
Kérdés: A dohányboltban a dohányáru értékesítésén túlmenően várhatóan italt, újságot, lottószelvényt árusítanak, és lehetőség lesz lóversenyfogadásra is. A szerencsejáték körébe tartozó tevékenységeken kívüli árbevétel rögzítése a pénztárgépben valósul meg. Külön pénztárnak tekintsük a szerencsejáték-forgalommal összefüggő bevételeket és kiadásokat? Hogyan kapcsoljuk össze a pénztárgépet – ahol bankkártya elfogadása is lehetséges – az egyéb pénztárakkal?
59. cikk / 139 Erdő a könyvviteli nyilvántartásokban
Kérdés: Részvénytársaságunk az államtól bérelt erdőterületen gazdálkodik. Könyveinkben a tárgyi eszköz értékénél csak azon erdőterület értéke szerepel, ahol az elmúlt 15 évben erdőtelepítés volt. Ezen területek értékeként a felmerült telepítés és ápolás költsége szerepel. Helyes így a főkönyv? Amennyiben értékelni kell a jelenleg 0 értéken szereplő erdőterületet, akkor milyen értéken kell figyelembe venni, illetve könyvelni?
60. cikk / 139 Pótbefizetés részvénytársaságnál
Kérdés: Ha a társasági szerződésben nincs szabályozva a pótbefizetés, és ennek ellenére a tulajdonos (zrt.) mégis teljesített pótbefizetést a saját tőke helyreállítása érdekében, akkor annak mi lehet a következménye?
