Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2004. január 8-án (74. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1530

[…] elő) a hagyományos papír alapú számlák aláírását. A hazai számviteli szabályozás a számviteli bizonylat adatainak alaki és tartalmi hitelességére, megbízhatóságára épít, azt a bizonylati elv és a bizonylati fegyelem alapjának tekinti. A hitelesség, a megbízhatóság biztosításának egyik jelenlegi eszköze a papír alapú számviteli bizonylatok (ideértve a számlát is) esetén az aláírás kötelezettsége. E direkt kötelezettséget a hivatkozott irányelvi rendelkezés alapján meg kell szüntetni. Ezért módosul az Szt. 167. §-ának (3) bekezdése, és hatályon kívül helyezésre kerül ezen § (4) bekezdése. Az Szt. szerint a jövőben az alaki és tartalmi hitelességnek többféle formában is meg lehet felelni, amelyek között – mintegy lehetőség – továbbra is megtalálható az aláírás. A gazdálkodó döntésére van bízva, hogy a bizonylatok (ideértve a számla, az egyszerűsített számla) hitelességének biztosítására milyen eljárást választ. A hivatkozott irányelv-módosítás megszünteti a számlát helyettesítő okmány elnevezést és alkalmazást. 2004. május 1-je után az irányelvi rendelkezéseknek megfelelően például az előlegről is számlát kell kiállítani. Az Szt. hatályba léptető rendelkezései ezért – többek között – törlik az Szt.-ben szereplő "számlát helyettesítő okmány" elnevezést. Elektronikus aláírás, bizonylatok megőrzése Az Szt. 167. §-a (5) bekezdésének módosítása szerint számviteli bizonylatként elfogadható az Elal-tv. szerinti, fokozott biztonságú elektronikus aláírással (a minősített elektronikus aláírással ellátott helyett) és időbélyegzővel ellátott elektronikus dokumentum, irat is, ha az megfelel az Szt. vonatkozó egyéb előírásainak. Az elektronikus dokumentum, irat bizonylatként történő alkalmazásának feltételeit, hitelességének, megbízhatóságának követelményeit más jogszabály is meghatározhatja. Az Szt. 169. §-ának módosuló […]