348. Számviteli Levelek / 2016. július 14.
TARTALOM

Alapítókkal szembeni kötelezettségként mutatjuk ki a 2016. év előtti jóváhagyott, de ki nem fizetett osztalékot. A 2016. évi változások következtében mi lesz ennek a sorsa? Kötelezettség marad, vagy vissza kell vezetni az eredménytartalékba?

A 2014-ben árbevételként könyvelésre került számlát később sztornírozták, de az nem kerül könyvelésre. E bevétel után a társasági adót és az iparűzési adót is megfizették. A hiba feltárása után önellenőriztük a bevallásokat. A számviteli politikában a jelentős hibahatár 10 millió Ft, a 2014. évi mérlegfőösszeg 2 százaléka 4841 E Ft. Ebben az esetben ezen értéket kell figyelembe venni, és ehhez kell viszonyítanom a hibaértéket? A hibahatás levezetés szerinti értéke 8200 E Ft. Jól gondoljuk, hogy így a hiba jelentős, és 2015. évre háromoszlopos beszámolót kell készíteni?

Áfaalany, negyedéves bevalló, közösségi adószámmal rendelkezik. Olaszországból vásárolt alkatrészt. A számlát euróban állították ki, adót nem tartalmaz a számla. A termék 27%-os áfás. Az áfabevallás melyik sorában kell szerepeltetni a beszerzést, illetve A 60-as összesítő nyilatkozatot is kell benyújtani? Ha a teljesítés napján érvényes számlavezető bank által alkalmazott eladási árfolyamot alkalmazom, az megfelel a könyvelésben és az áfabevallásban is?

A pótbefizetést kapott társaság év végi várható adatai millió forintban a következők: saját tőke 339, jegyzett tőke 143, eredménytartalék – 238, lekötött tartalék 194 (tartalmazza a korábbi és a tárgyévben átutalt 12 millió forint pótbefizetést); értékelési tartalék értékhelyesbítésből 254, mérleg szerinti eredmény -14. A tulajdonos jogosan utalt át a társaság részére – taggyűlési határozat alapján – a veszteséges működésre tekintettel év közben 12 millió forint pótbefizetést?

Önköltségszámítás az eladási árból visszaszámítással. Nincs tételes ármeghatározás. Hogyan lehet a kalkulált hasznot az előző év költségadatai alapján meghatározni? A tárgyévi befejezetlen termelést szeretném meghatározni. Ismertek a közvetlen költségek és ezek különbözete, valamint a 2014. évi nettó árbevétel. Az előző évi befejezetlen termelést, az alvállalkozói teljesítményt, a közvetített szolgáltatást miként kell számításba venni?

A Számviteli Levelek 347. számában részletesen írtak a térítés nélküli eszközátadás, az ingyenes szolgáltatásnyújtás 2016. január 1-jétől megváltozott előírásairól. Kérem, hogy mutassák be azt is, mennyiben változtak a térítés nélküli átvétel, a térítés nélküli szolgáltatás-igénybevétel szabályai!

Kivás társas vállalkozásnak saját jogú nyugdíjas tagja kivétje után is meg kell-e fizetnie a kivát? Mivel a szociális hozzájárulási adó tv. 455. § (3) bekezdésének a) pontja szerint a fenti tag jogviszonya nem eredményez adófizetési kötelezettséget – ugyanakkor a kiva a szociális hozzájárulási adó kiváltására (is) szolgál –, nem világos számomra, hogy – egy korábbi tájékoztatás alapján – miért kellene kivát fizetni ezen tag kivétje után, ha szociális hozzájárulási adót sem kell.

Az osztalékban részesülő magánszemélynek járó osztalékot a magánszemély kérésére a kifizető más magánszemély bankszámlájára utalhatja? A magánszemély a kifizetőnél munkaviszonyban áll.

Nyílt végű pénzügyi lízing esetében az utolsó részlet megfizetése után a lízing főkönyvi számlán a maradványértékkel megegyező összeg maradt egyenlegként. Az eszközt a kft. ügyvezetője vette meg. Milyen bizonylat alapján kell a lízing főkönyvi számla egyenlegét kivezetni nullára?

Vállalkozásunk határozott idejű bérleti szerződést köt ingatlan bérbevételére, melyben a bérbeadó vételi jogot biztosít a bérlet megszűnését követően. Kinek a könyveiben kell nyilvántartani az eszközt a bérlet ideje alatt? Költségként szabad-e könyvelni, vagy az opció miatt eszközként kell a bérbevevőnek már kezdettől fogva nyilvántartania? Földterület esetén van áfa?

A gazdasági társaság alapított egy másik társaságot, amely társaság két egymást követő évben is veszteségesen működött, a saját tőkéje lecsökkent. Az Szt. 54. §-ának (1)–(2) bekezdése szerint ez esetben értékvesztést kell elszámolni. A törvény felsorolja, hogy a befektetés piaci értéke meghatározásakor mit indokolt figyelembe venni. Az alapító értékvesztést kíván elszámolni a befektetés könyv szerinti értéke és az alapított társaság saját tőkéjéből a befektetésre jutó rész különbözete összegében. A különbözet jelentős összegű. Megfelelőnek tekinthető az alapító eljárása? Az értékvesztés elszámolásakor a fenti körülményen felül kötelező-e az Szt. 54. §-a (2) bekezdésében felsorolt további körülményeket figyelembe venni?

A zrt.-be beolvad egy kft., amelynek 95%-ban tulajdonosa a zrt. 2015. 12. 31-én. A vagyonmérleg-tervezet fordulónapja 2015. 12. 31., a második döntés 06. 20-án, a beolvadás várható bejegyzése 09. 30-án. A zrt. 2016. 04. 15-én felvásárolta a kft.-üzletrészek 5 százalékát is, ezen időponttal vált 100%-os tulajdonossá. A vagyonmérleg-tervezetbe be kell-e állítani az 5%-os üzletrész-felvásárlást?

Társaságunk 129 millió forintért vásárolt magánszemélytől ingatlant. Az ingatlan vételárának meghatározásakor 239 Ft/CHF valutaárfolyamot vettek alapul. Az ingatlan vételára – 15 millió Ft foglalóval – 2028-ig havi részletfizetéssel kerül kiegyenlítésre, forintösszeg átutalással. A kötelezettséget a társaságnál CHF-ben kell nyilvántartani? A havonta forintban fizetett törlesztőrészletet át kell számítani az aktuális árfolyamon CHF-re? A fordulónapi kötelező értékelést minden évben meg kell tenni?

Büntetés-végrehajtási társaságként, fő feladatunk a fogvatartottak foglalkoztatása. A fogvatartottak munkaviszonyban nem állnak, munkájukért munkadíjban részesülnek, amely bevétel az Szja-tv. 1. számú mellékletének 1.6. pontja alapján adómentes. Ha nem pénzt, hanem terméket adunk, kedvezményes szolgáltatást nyújtunk a fogvatartottaknak, akkor az után kell-e személyi jövedelemadót, illetve egészségügyi hozzájárulást fizetni? Ez az egyes meghatározott juttatáshoz hasonló, azzal azonosan kezelendő? Nem találunk olyan kategóriát, amely szerint az anyagi ösztönzés címén kiosztott termékek után adófizetési kötelezettségünk keletkezne. Jól gondoljuk?

Társaság magánszemélytől vásárolt belterületi kivett lakóház, udvar megjelölésű ingatlant. Az ingatlan területe 1294 négyzetméter, az azon álló lakóház 350 négyzetméter hasznos alapterületű. Az ingatlan vételára foglalóval és havi részletfizetéssel kerül kiegyenlítésre. Az ingatlan birtokba adása a szerződés aláírása napján megtörtént. Az eladó a teljes vételár kiegyenlítéséig az ingatlanra vonatkozó tulajdonjogát fenntartja. A vételárat hogyan kell megosztani a telek és a lakóház értékére? Az ingatlant a birtokbavétel napjával, vagy a tulajdonjog bejegyzése napjával aktiválja a vevő?

A gazdasági társaság által végzett közszolgáltatás kapcsán az illetékes önkormányzat rendeletben tervezi előírni, hogy a lakosság az említett szolgáltatás meghatározott mértékét ingyenesen veheti igénybe. Milyen vonzata van az említett ingyenes szolgáltatásnak az egyes adónemekre, különös tekintettel az áfára? Hogyan kell ez esetben az ingyenes szolgáltatásnyújtást elszámolni?