Áramdíj a helyi iparűzési adónál

Kérdés: A közüzemi szolgáltató által kiállított számlában egyéb tételként feltüntetett szolgáltatás (például rendszerhasználati díj, energiaadó) a közüzemi díj része vagy igénybe vett szolgáltatás?
Részlet a válaszából: […] A villamos energiáról szóló törvény szerint azáramdíjszámlákon felszámított pénzeszközöket, rendszerhasználati díjakat,amelyek összegét a fogyasztás mennyisége arányában határoznak meg, afogyasztónál az áramdíj részének indokolt tekinteni, és mint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 24.

Pótbefizetés végelszámoláskor

Kérdés: A végelszámolás során a korábbi veszteségrendezésre történt pótbefizetést hogyan kell kezelni? Ha a vagyonfelosztási javaslatban nincs fedezet a visszafizetésre, akkor az nem minősül elengedett kötelezettségnek? Van társaságiadó-, illetve illetékterhe? A bt. végelszámolási mérlegében pénzeszköz 50 E Ft, jegyzett tőke 50 E Ft, eredménytartalék -5000 E Ft, lekötött tartalék 5000 E Ft.
Részlet a válaszából: […] A veszteség rendezésére a társasági szerződés szerintbefizetett pótbefizetés összegét a lekötött tartalékba kell helyezni. Apótbefizetést akkor kell visszafizetni, ha arra a bt.-nek már nincs szüksége,mert az eredménytartalék és az adózott eredmény összevont értéke...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 24.

Nyomdaköltség elszámolása

Kérdés: Hirdetési újság kiadásával foglalkozunk. A nyomdai megrendelésnél a nyomda az árat két részre bontva adja meg, művelet és anyag/példány. A nyomtatáshoz a papírt a nyomda biztosítja. A számlán külön anyagköltség nincs feltüntetve. Az iparűzésiadó-bevallásban le lehet-e vonni a nyomdai megrendelés visszaigazolásán feltüntetett anyagköltséget?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy nem lehet, mivel a nyomda általszámlázott teljes összeget az igénybe vett szolgáltatások költségei között kellelszámolni.Helyesen járt el a nyomda, amikor a megrendelésvisszaigazolásán az ár megalapozása érdekében külön-külön feltüntette a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 24.

Egyet fizet, kettőt kap

Kérdés: A 4458. kérdésre adott válaszukban is foglalkoztak a partnernek adott ajándék kérdésével. Kérem, hogy együtt mutassák be az alábbi típusú ajándékok adózásbeli kezelését. "Egyet fizet, kettőt kap": x termék vásárlása esetén ajándékba kap y terméket; bizonyos forgalom elérése esetén kap ajándékot. A vevők jellemzően gazdasági társaságok. A korábbi szabályozás szerint, ha az ajándék átadása vásárláshoz volt köthető, akkor az ajándékot nulla értéken kellett számlázni, de nem képezte az áfa alapját. A 4458. kérdésre adott válaszuk alapján a fenti típusú ajándékokat is értékkel kell számlázni (és áfát is fizetni utána), ráfordításként elszámolni, a társasági adó alapját is növelni kell. Szerintem ez csak az olyan térítésmentes eszközátadásokra vonatkozik, amelyek nem kapcsolódnak vásárláshoz.
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt néhány pontosítás a kérdésben foglaltakhoz. Akérdés szerinti korábbi időszak 2008. január 1-jét megelőzően volt részbenigaz. Akármilyen típusú ajándékról volt szó, azt adóalanyok részére történőátadáskor rendkívüli ráfordításként kellett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 3.

Közigazgatási bírság elszámolása

Kérdés: Társaságunk tulajdonában lévő gépjárművek után közigazgatási bírságot fizetünk a megengedett legnagyobb sebességre vonatkozó szabályok megsértése miatt. Hogyan kell elszámolni? Személyi jellegű kifizetés, vagy bírság és a társaságiadó-alapot növelő tétel?
Részlet a válaszából: […] A válasz attól függ, hogy kit bírságoltak meg. Ha atársaságot, mint a gépjármű tulajdonosát, akkor a fizetett bírságot az egyébráfordítások között kell elszámolni, és annak összegével a társasági adó alapjamegállapítása során az adózás előtti eredményt növelni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 3.

Önellenőrzés áfahiány miatt

Kérdés: A bt.-t az adóhatóság ellenőrzése során 2009 májusában 3 millió forintra büntette meg, és 5 millió forint adóhiányt állapított meg, ami a 2008. évet érintette. A jogerős határozat 2009 decemberében érkezett meg. A bt. 2008. évi mérlegfőösszege 18 millió forint. Az adóhatóság 2010 márciusában (a mérlegkészítés előtt) 5 negyedéves részletfizetési lehetőséget engedélyezett. Kell-e önellenőrizni a 2008. évi beszámolót? Vagy a 2009. évi beszámolóban adóalap-növelő tételként mutatjuk ki az ellenőrzés eredményét? A részletfizetési lehetőség miatt passzív időbeli elhatárolással (bírság, pótlék) csökkenthető-e a 2009. évi veszteség? Ez esetben 2010-ben lesz társaságiadó-alapot növelő tétel?
Részlet a válaszából: […] A választ nehezíti az, hogy a kérdező nem nevesítette, vajonaz adóhatóság az áfahiányt mire alapozta? Helytelen áfakulcsot alkalmazott?Számolási hibát vétett? Olyan áfát is levonásba helyezett, amelyet nem lehetettvolna? Becsült árbevétel alapján állapították meg az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 13.

Tulajdonos ingatlanának bérbeadása

Kérdés: Társaság székhelye a tag állandó lakóhelyéül szolgáló ingatlan. A székhelyre vonatkozó szívességi használati megállapodás szerint az ingatlan használata ingyenes, de az ingatlan használatával felmerülő valamennyi költséget köteles viselni a társaság. Kérdésem a 2010-es szabályozás szerint, hogy a magánszemélynek a felmerülő költségek átterhelését hogyan kell elszámolnia? Be kell-e jelentkeznie bérbeadási tevékenységre, ki kell-e számláznia a felmerülő és átterhelt költségeket? Ha tételes költségelszámolást választ a bérbeadásra vonatkozóan, akkor a kiszámlázott (átterhelt) költségekkel szembeállíthatja-e (levonhatja-e) a felmerült (általa megfizetett) közös költséget és rezsit? A társaságnak mint kifizetőnek kell-e szja-előleget levonnia a kiszámlázott költségekből tételes költség­elszámolás választása esetén? Áfa szempontjából mi a szabály a kiállított számlákra vonatkozóan? Választhatja a magánszemély a bérbeadási tevékenységére az alanyi adómentességet?
Részlet a válaszából: […] Ha a magánszemély a térítésmentesen használatba adottingatlan felmerülő költségeit át kívánja terhelni a cégére, akkor be kelljelentkeznie bérbe­adási tevékenységre, és ki kell számláznia a felmerülő ésátterhelt költségeket.Ha tételes költségelszámolást választ a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 29.

Kerekítés a számlán

Kérdés: Megfelel-e a jogszabályoknak az olyan, belföldi által, de devizában kiállított számla, ahol a devizaérték kerekítetten van feltüntetve az összesítő részben? Például nettó 777 euró, áfa 194 euró, bruttó 971 euró. Egyre több partnerünk tér át ilyen számlázásra. Jogszabályi rendelkezés hiányában nem tudjuk visszaküldeni, pedig a kerekítés az áfaérték forintban kifejezett összegére is hatással van. Nem beszélve arról, hogy a könyvelőprogramok többsége nem képes kezelni a számszaki "összefüggéstelenséget". Kérem tanácsukat!
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kezdjük, hogy van jogszabályi előírás (azArt. 1. számú melléklete), amelyik meghatározott körben (az adóbevallásokelkészítése során) szabályozza a kerekítéssel kapcsolatos követelményeket. Ezazonban nem vonatkozik a számlákra.A Ptk. előírásaiból az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 15.

Bizonylatok megőrzése

Kérdés: Könyvelőirodánk egyik ügyfelének felmondott. Az adóhatóságnál lévő meghatalmazásunkat visszavontuk. A céget többször felszólítottuk, hogy bizonylatait és iratait vegye át, ez azonban még a mai napig sem történt meg. Meddig kell őrizni ezeket a bizonylatokat? Legutóbbi felszólítólevelünkben közöltük, ha személyesen nem veszi át, akkor az iratokat postán küldjük el. Amennyiben sor kerülne az iratátadásra, kötelesek vagyunk-e a könyvelési adatokat tartalmazó elektronikus adatállományt is átadni? A Számviteli Levelek 214. számában a 4454. kérdésre adott választól eltér az egyik szakkönyv témával kapcsolatos álláspontja. Melyik tekinthető mérvadónak? Ezen utóbbi vélemény szerint a szerződés megszűnését követően a könyvelőirodát nem terheli a számítógépes adatállomány megőrzésének kötelezettsége. Másik kérdésünk, amennyiben ügyfelünk több hónapos vagy éves könyvelési díj-tartozást halmozott fel, és emiatt mondtunk fel, kötelesek vagyunk az iratait visszaadni?
Részlet a válaszából: […] Az Art. 47. §-ának (1)–(3) bekezdésében foglaltakbólegyértelműen következik, hogy az Art. 44. §-ának (1) bekezdésében meghatározottiratokat az adózónak kell az adó megállapításához való jog el­évüléséigmegőriznie. Az Art. 44. §-ának (1) bekezdése szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 15.

Számlahelyesbítés a következő évben

Kérdés: A kft. 2008. évben értékesített egy tárgyi eszközt, 20% áfával. A vevő egy év után sem fizette ki a vételárat, ezért közös megegyezéssel visszaadta az eszközt. A kft. emiatt 2009. októberi dátummal kiállított egy helyesbítő számlát, a 2008. évi nettó értékkel és 20% áfával, negatív előjellel (T 961, 467 – K 311). Az eszközt nyilvántartásba vettük a visszavételi értéken (T 131 – K 861). A vevőkövetelés így megszűnt, az áfát a IV. negyedévi bevallásba beállítottuk. Vissza kell nyúlni 2008. évre? Helyes a fenti tételek elszámolása?
Részlet a válaszából: […] Mind a két kérdésre igennel kell válaszolni.Az Áfa-tv. 77-78. §-ai alapján, amennyiben az ügylet kötéseelőtt fennállott helyzetet állítják helyre, az eredeti számla kibocsátójának azügylet teljesítését tanúsító számla érvénytelenítéséről kell gondoskodnia....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 15.
1
65
66
67
120