Saját tőke terhére történő tőkeemelés adófizetési kötelezettsége

Kérdés: Milyen adófizetési kötelezettség terheli a vállalkozást, ha a jegyzett tőkéjét a tőketartalékból és/vagy az eredménytartalékból emeli meg?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 40. §-ának (1) bekezdése szerint a jegyzett tőkének a jegyzett tőkén felüli saját tőke (ezen belül a szabad tőketartalék, a szabad eredménytartalék) terhére történő emelésére akkor és oly mértékben kerülhet sor, ha a tőkeemelést követően a jegyzett tőke...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 28.

Külföldi tulajdonostól kapott devizahitel kamata, adója

Kérdés: A külföldi tulajdonostól kapott devizahitel kamatának kiszámlázására negyedévenként kerül sor. Haszonhúzói nyilatkozat, illetékességi igazolás, APEH-engedély az alacsonyabb adómérték alkalmazásához rendelkezésre áll. Hogyan kell könyvelni a kamatadót, ha azt a kft. fizeti meg? Be kell-e fizetni, ha adóalap-korrekció után is negatív a kft. adóalapja?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban meg kell jegyezni, a számviteli előírások szerint a fizetendő kamatot nem kell számlázni. A kamatfizetés bizonylata a kölcsönszerződés és a kölcsönt nyújtó kamatmegállapításra vonatkozó számítási anyaga (kamatközlő levele). A fizetett (fizetendő) kamatot a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 25.

Üzletiajándék-juttatás adómentes mértéke

Kérdés: A 10 ezer Ft egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándék esetén az adómentes rész meghatározása történhet-e két lépcsőben, 500 Ft alkalmanként (maximum háromszor), illetve a létszám és az 1500 Ft/fő szorzótényezővel?
Részlet a válaszából: […] A kérdés arra keres választ, hogy az adómentesen adható üzleti ajándék mértékének meghatározása során az alkalmanként adómentesen bárkinek adható 500 Ft összegű értéket meg nem haladó ajándék juttatását is figyelembe kell-e venni.A 2001. évi L. törvénnyel módosított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 11.

Évek múltán kivett osztalék

Kérdés: A több év alatt keletkezett eredménytartalék osztalékként történő kifizetésekor milyen adókötelezettség keletkezik? Van-e valamilyen kedvezmény arra tekintettel, hogy több éven át nem vettek ki osztalékot a tagok, a részvényesek?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban meg kell jegyezni, hogy az új Szt. 37. §-ának (6) bekezdése szerint az eredménytartalék csak az adózott eredmény kiegészítéséhez vehető igénybe, és csak akkor, ha az igénybevétel után a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 27.

Bérleti díj árfolyama

Kérdés: A kft. saját devizaszámlájáról egyenlíti ki a belföldi magánszemély részére DEM-ben meghatározott bérleti díjat. Ennek milyen árfolyamon átszámított értékéből kell a kifizetőnek levonnia és befizetnie az szja-t? Lehet-e azt a valuta vételi árfolyamán számított érték után fizetni?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 5. §-ának rendelkezései alapján a magánszemélynek a jövedelem megállapítása során a bevételeit és a költségeit forintban kell figyelembe vennie.A törvény ezért úgy rendelkezik, hogy a külföldi pénznemben megszerzett bevételt a Magyar Nemzeti Bank hivatalos, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 6.

Licencdíj elszámolása és társasági adója

Kérdés: Gyártási eljárásért – amelyet a használatbaadó 5 éves szerződés alapján továbbfejleszt, aktualizál az éves licencdíj ellenében – a társaság licencdíjat fizet 1998-tól. A társaság az 1998-ban fizetett licencdíjat szellemi termékként vette állományba, és 3 éves használati időt tervezve számolja el az értékcsökkenést. 1999-től az éves licencdíjat költségként számolja el. Helyes-e az eljárás, illetve jogdíjnak minősül-e a licencdíj, és meg kell-e utána állapítani a társasági adót, ha a használatbaadó külföldi illetőségű?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak nem indokolják, hogy a használatbaadónak évenként fizetendő licencdíjból az 1998. évben fizetett összeget eltérő módon számolják el, mint a következő 4 év licencdíját. Így nem lehet egyetérteni a társasággal, amikor az 1998. évi licencdíjat szellemi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. július 12.

Bérleti díjból szja-levonás

Kérdés: Kell-e szja-t levonnia a társaságnak a magánszemélytől bérelt ingatlan (garázs) bérleti díjából?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 74. §-ának (1) bekezdése szerint az ingatlan bérbeadásából származó bevétel egésze jövedelem és az adó mértéke 20 százalék. (A termőföld bérbeadásra sajátos rendelkezések érvényesülnek.) Az Szja-tv. 74. §-ának (6) bekezdése szerint – kivéve, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 14.

Nyereményakció nyereményének szja-ja

Kérdés: Van-e, ha igen, milyen adókötelezettsége a társaság által szervezett nyereményakció során adott (tárgyi, pénzbeli) nyeremény után?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 76. §-a rendelkezik a nyeremények személyi jövedelemadó-kötelezettségéről. E rendelkezések szerint a szerencsejátékok szervezéséről szóló törvényben meghatározott engedélyhez kötött sorsolásos játékból, az ajándéksorsolásból, valamint a fogadásból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 14.

Átalakulás: magánszemély tulajdonos adókötelezettsége

Kérdés: Egy kft. rt.-vé alakul át. Csak magánszemély tagjai vannak. Terheli-e adófizetési kötelezettség a magánszemélyt azért, mert tőkéjét a kft.-ből a jogutód rt.-be helyezi át?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-törvény 66. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint osztalékjövedelemnek minősül a társas vállalkozás magánszemély tagja (részvényese, alapítója), tulajdonosa által a jegyzett tőke emelésével értékpapír formájában, vagy az értékpapír névértékének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 17.

Közvetített szolgáltatás áfája

Kérdés: Két vállalkozás közösen folytat nagykereskedelmi tevékenységet. "A" kft. a vaj felvásárlását és értékesítését végzi, "B" kft. piacszerzéssel és fuvarszervezéssel foglalkozik. A szállítást egy fuvarozócégtől rendeli, és magasabb áron számlázza tovább a vevőnek. Vajon a "B" kft. a vaj szállításáról szóló számlát 12%-os vagy 25%-os áfakulccsal számítsa-e fel?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből úgy tűnik, hogy magát az értékesítést "A" végzi, "B"-nek csak a közvetített fuvarozásból származó bevétele van. Figyelemmel az áfatörvény 8. § (4) bekezdésére, "B" állandóan csak fuvarozást vesz igénybe, és csak fuvarozást végez (legalábbis bevétele...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. március 8.
1
…
14
15
16