Külföldi magyarországi lakása bérbeadásának adózása

Kérdés: 7-es számmal kezdődő adószámmal rendelkező külföldi magánszemély magyarországi lakását külföldi magánszemélynek bérbe adja. Köteles-e számlát kiállítani a bérleti díjról? Milyen adóterhei vannak?
Részlet a válaszából: […] A bérbe adó magánszemély köteles a bérleti díjról számlát kiállítani, mivel az ingatlannal összefüggő szolgáltatások az áfarendszerben az ingatlan fekvése szerinti országban adóztathatóak [Áfa-tv. 15. §-ának (2) bekezdése]. A lakóingatlan bérbeadása az Áfa-tv. 2....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 1.
Kapcsolódó címke:

Osztalék utáni adókötelezettség

Kérdés: A bt. tagjai részére osztalékot akar fizetni. A fizetendő osztalékból a Tao-tv. 27. §-ának (1) bekezdése szerint 20 százalék mértékű osztalékadót kell levonni, vagy az Szja-tv. 66. §-ának (2) bekezdése szerint kell a személyi jövedelemadót megállapítani?
Részlet a válaszából: […] Az osztalékot terhelő adó attól függ, hogy a bt. tagjai kizárólag magánszemélyek, magánszemélyek és jogi személyek, jogi személyiség nélküli társaságok, illetve vegyesen magánszemélyek és más személyek. Függ az adó még attól, hogy a tagok belföldi vagy külföldi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. július 4.
Kapcsolódó címke:

Ingatlan bérbeadása: közüzemi díjak elszámolása

Kérdés: Ingatlan bérbeadása esetén, ha a számla a közüzemi díjakról nem a bérbevevő nevére szól, a szerződés alapján elszámolhatja-e költségként, illetve helyes-e, ha a bérleti díj esetében a 20 százalék személyi jövedelemadó-elszámolást, a közüzemi díjak esetében pedig a tételes költségelszámolást alkalmazza a bérbeadó a személyi jövedelemadóban?
Részlet a válaszából: […] Az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem adója a magánszemély választásától függően kétféle módon állapítható meg:1. A bevétel egésze alapján történik az adó megállapítása, azaz költségelszámolás nem érvényesíthető, és az adó mértéke 20 százalék.2....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. július 4.
Kapcsolódó címke:

Törzstőkeemelés adójának számítása

Kérdés: Kft.-nk taggyűlési határozat alapján az eredménytartalékból törzstőkét emel. A törzstőkeemelés összege 20 millió forint. A szabad eredménytartalék fedezi az emelés összegét és annak adóját. Az szja mértéke ez esetben 20 százalék. Mekkora az adó összege? Mennyivel terheli az eredménytartalékot a tőkeemelés és annak adója?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 66. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján a magánszemély osztalékból származó jövedelmének minősül: a társas vállalkozás magánszemély tagja, tulajdonosa által a jegyzett tőke emelésével értékpapír (ilyen az üzletrész is) formájában vagy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 6.
Kapcsolódó címke:

Saját tőke terhére történő tőkeemelés adófizetési kötelezettsége

Kérdés: Milyen adófizetési kötelezettség terheli a vállalkozást, ha a jegyzett tőkéjét a tőketartalékból és/vagy az eredménytartalékból emeli meg?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 40. §-ának (1) bekezdése szerint a jegyzett tőkének a jegyzett tőkén felüli saját tőke (ezen belül a szabad tőketartalék, a szabad eredménytartalék) terhére történő emelésére akkor és oly mértékben kerülhet sor, ha a tőkeemelést követően a jegyzett tőke...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 28.

Külföldi tulajdonostól kapott devizahitel kamata, adója

Kérdés: A külföldi tulajdonostól kapott devizahitel kamatának kiszámlázására negyedévenként kerül sor. Haszonhúzói nyilatkozat, illetékességi igazolás, APEH-engedély az alacsonyabb adómérték alkalmazásához rendelkezésre áll. Hogyan kell könyvelni a kamatadót, ha azt a kft. fizeti meg? Be kell-e fizetni, ha adóalap-korrekció után is negatív a kft. adóalapja?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban meg kell jegyezni, a számviteli előírások szerint a fizetendő kamatot nem kell számlázni. A kamatfizetés bizonylata a kölcsönszerződés és a kölcsönt nyújtó kamatmegállapításra vonatkozó számítási anyaga (kamatközlő levele). A fizetett (fizetendő) kamatot a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 25.
Kapcsolódó címkék:    

Üzletiajándék-juttatás adómentes mértéke

Kérdés: A 10 ezer Ft egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándék esetén az adómentes rész meghatározása történhet-e két lépcsőben, 500 Ft alkalmanként (maximum háromszor), illetve a létszám és az 1500 Ft/fő szorzótényezővel?
Részlet a válaszából: […] A kérdés arra keres választ, hogy az adómentesen adható üzleti ajándék mértékének meghatározása során az alkalmanként adómentesen bárkinek adható 500 Ft összegű értéket meg nem haladó ajándék juttatását is figyelembe kell-e venni.A 2001. évi L. törvénnyel módosított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 11.

Évek múltán kivett osztalék

Kérdés: A több év alatt keletkezett eredménytartalék osztalékként történő kifizetésekor milyen adókötelezettség keletkezik? Van-e valamilyen kedvezmény arra tekintettel, hogy több éven át nem vettek ki osztalékot a tagok, a részvényesek?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban meg kell jegyezni, hogy az új Szt. 37. §-ának (6) bekezdése szerint az eredménytartalék csak az adózott eredmény kiegészítéséhez vehető igénybe, és csak akkor, ha az igénybevétel után a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 27.
Kapcsolódó címkék:    

Bérleti díj árfolyama

Kérdés: A kft. saját devizaszámlájáról egyenlíti ki a belföldi magánszemély részére DEM-ben meghatározott bérleti díjat. Ennek milyen árfolyamon átszámított értékéből kell a kifizetőnek levonnia és befizetnie az szja-t? Lehet-e azt a valuta vételi árfolyamán számított érték után fizetni?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 5. §-ának rendelkezései alapján a magánszemélynek a jövedelem megállapítása során a bevételeit és a költségeit forintban kell figyelembe vennie.A törvény ezért úgy rendelkezik, hogy a külföldi pénznemben megszerzett bevételt a Magyar Nemzeti Bank hivatalos, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 6.
Kapcsolódó címkék:    

Licencdíj elszámolása és társasági adója

Kérdés: Gyártási eljárásért – amelyet a használatbaadó 5 éves szerződés alapján továbbfejleszt, aktualizál az éves licencdíj ellenében – a társaság licencdíjat fizet 1998-tól. A társaság az 1998-ban fizetett licencdíjat szellemi termékként vette állományba, és 3 éves használati időt tervezve számolja el az értékcsökkenést. 1999-től az éves licencdíjat költségként számolja el. Helyes-e az eljárás, illetve jogdíjnak minősül-e a licencdíj, és meg kell-e utána állapítani a társasági adót, ha a használatbaadó külföldi illetőségű?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak nem indokolják, hogy a használatbaadónak évenként fizetendő licencdíjból az 1998. évben fizetett összeget eltérő módon számolják el, mint a következő 4 év licencdíját. Így nem lehet egyetérteni a társasággal, amikor az 1998. évi licencdíjat szellemi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. július 12.
Kapcsolódó címke:
1
14
15
16