380 talált cikk az árfolyam-különbözet kifejezésre

Kérdés: Egy vállalkozás hosszú lejáratú hitelt vett fel euróban 2001-ben. A hitelszerződés szerint 10 éves futamidejű, így 2011-ben lejár. A tárgyévet követő évet érintő esedékes törlesztőrészletek összegét a vállalkozás minden év végén átsorolta a rövid lejáratú kötelezettségek közé. A hosszú lejáratú kötelezettség mérleg-fordulónapi értékelésekor egyik évben a társasági adó alapját csökkentette a társaság a keletkezett árfolyamnyereség összegével [Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdése dzs) pontjának a) alpontja]. A következő években a hosszú lejáratú kötelezettség értékének csökkenésére jutó – előzőekben adóalap-csökkentő tételként elszámolt – adóalap-növelést alkalmazott [Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdése dzs) pontjának b) alpontja]. A hitel visszafizetése a lejáratig előreláthatóan nem fog megtörténni, és a vállalkozásnak jelenleg alapvetően három lehetősége van: a) a fennálló hitel futamidejének meghosszabbítása az eredeti szerződés módosításával (pl. 5 évvel), b) hitel felvétele ugyanattól a pénzintézettől, amelynél a szóban forgó hitel fennáll a jelenlegi hitel kiváltására (még 2010-ben), c) a fennálló hitel kiváltása más forrásból származó hitellel (még 2010-ben). Mindhárom esetben a fennálló hitel fedezete lenne a jövőbeni konstrukciók fedezete is. Az a) és b) esetben a feltételek alapvetően nem változnának a jelenlegi konstrukcióhoz képest. A kérdésünk az lenne, hogy a fenti három esetben hogyan alakulna a hosszú lejáratú kötelezettségek értékének csökkenése, tehát milyen mértékben szükséges a társaságnak 2010. évre vonatkozóan a társasági adó alapját megnövelnie?

Kérdés: A csődeljárás megindítása: 2010. 02. 26.; jóváhagyó csődegyezségi tárgyalás: 2010. 04. 12.; a csődeljárás befejezése: 2010. 10. 01. Helyesen járt-e el a társaság, ha a csődegyezség keretében elengedett kötelezettséget 2010. 04. 12-i dátummal könyvelte? A társaság egyik hitelezője egy lízingcég. A tartozás értéke 15 000 CHF. A kötéskori árfolyama 160 Ft/CHF. Könyveinkben 180 Ft/CHF árfolyamon szerepel. A szerződésünket 2010. 02. 05-én felmondták. A hitelező szerint a tőketartozás kötéskori árfolyamon: 2 400 000 Ft. A tőke árfolyam-különbözete (a szerződés felmondásakori árfolyam figyelembevételével) 600 000 Ft. Egyéb költségek és késedelmi kamat 400 000 Ft. A csőd­egyezség keretében elfogadásra került, hogy a hitelezők részére a tőkén kívül semmilyen járulékjellegű követelést, kamatot, eljárási költséget nem fizetünk. Kérdés, hogy a tőkére felszámított árfolyam-különbözet tekinthető-e járulékjellegű követelésnek? Milyen árfolyamon kell a tartozás értékét megállapítani, és ennek megfelelően az elengedett összeget rendkívüli bevételként elszámolni? Figyelembe kell-e venni azt, hogy a hitelező forintösszegben jelentkezett be?

Kérdés: A jelentős összegű hiba számviteli törvény szerinti mértéke meghatározza-e a "jelentős" fogalmát? Értelmezhető-e ez a jelentős eltérés, a különbözet jelentős összegű esetekben is? Vagy a devizás értékelésnél? Megteheti-e cégünk, hogy az Szt. 60. §-ának (2) bekezdéséhez kapcsolódóan a számviteli politikájában a "jelentős" értékhatárt a mérlegfőösszeg 3%-ában határozza meg? Sok könyvvizsgáló ilyenkor a jelentős összegű hibára hivatkozással ezt a mértéket nem fogadja el, pedig szerintünk ez a két fogalom nem függ össze. A számviteli törvény a "jelentős" fogalmát nem definiálja, annak meghatározását a számviteli politika kialakítása keretében a vállalkozóra bízza.

Kérdés: A bank a lízingre vásárolt ingatlan utáni adót áfásan számlázza nekünk, SzJ 010-zel. A nekik megfizetett tőke- és árfolyam-különbözet számla is áfás. Szabad-e az építményadót továbbszámlázni? A számlán szolgáltatásközvetítés: 2010. III. félévi építményadó áll. Milyen címen lehet ezt a tételt könyvelni?

Kérdés: A kft. 2009-ben ingatlant vásárolt, saját hasznosítási céllal, amely adásvételt az ingatlan-nyilvántartásba is bejegyezték. Az ingatlan bekerülési értéke 2009-ben aktiválásra került. 2010 júliusában az adásvételi szerződést felbontották. A volt eladók ennek megfelelően kiállították az átvett foglaló-, előleg- és végszámlákra vonatkozó helyesbítő számlát, teljesítés 2009. (az eredeti adásvétel napja), a kiállítás 2010. 07. hó, a felbontás napja. Számvitelileg helyesen járunk-e el, ha a cég életében 2009-től 2010. I. félévre történő ingatlanhasznosítást lezártnak tekintjük, nem visszamenőlegesen módosítunk a kft. könyveiben? Hogyan történjen az ingatlannal kapcsolatos helyesbítő számlák könyvelése? A keletkezett árfolyam-különbözetet átvezethetjük-e a pénzügyi műveletek ráfordításai közé?

Kérdés: Euróért külföldi tőzsdén vásárolt (euróban jegyzett) külföldi részvényt – jelen esetben tartós befektetés – kell-e értékelni az év végi árfolyamváltozás miatt az Szt. 60. §-a szerint?

Kérdés: Cégünk rendelkezik deviza- és forintbankszámlákkal is. A könyveinket forintban vezetjük. A devizaszámláról a forintszámlára való átvezetéskor a bank a vételi árfolyamot használja. Mi a devizaszámláról történő kifizetések könyvelésekor az átlagárfolyamot használjuk. A fentiek miatt az átvezetési számlánk nem fut ki nullára, mivel a forintszámláról és a devizaszámláról más-más összeg kerül rá. Ha az átvezetéseket a bank által megadott vételi árfolyamon könyveljük, az átlagárfolyam nagymértékben torzul. Mit csinálunk rosszul?

Kérdés: Társaságunknak több külföldi székhelyű leányvállalata van, részesedésüket a befektetett eszközök között devizában tartjuk nyilván. Ugyanakkor az anyavállalattól devizában rövid lejáratú kölcsönt vettünk fel. Az adóév végén a számviteli törvénynek megfelelően értékeltük a devizában kimutatott eszközöket, kötelezettségeket. Az értékelés összevont eredményeként árfolyamveszteséget számoltunk el. A befektetett pénzügyi eszközök értéke növekedett (árfolyamnyereség), a rövid lejáratú kölcsönök értéke is növekedett (árfolyamveszteség), de ez utóbbi közel kétszer akkora mértékben. A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdése dzs) pontjának a) alpontja, illetve 8. §-a (1) bekezdése dzs) pontjának a) alpontja írja elő, hogy a társaság döntése szerint mikor lehet (illetve kell) csökkenteni, növelni az adózás előtti eredményt az árfolyam-különbözetek miatt. Kérdésünk, ha a rövid lejáratra felvett kölcsönt – pénzügyi nehézségek miatt – nem tudtuk visszafizetni egy éven belül, csak 18 hónap alatt, akkor az hosszú lejáratúnak minősül-e, és növelni kell-e az év végi értékelés miatti kötelezettség értékének a növekedésével az adózás előtti eredményt?

Kérdés: Társaságunk jelenleg forintban vezeti a könyveit. Mivel hitelei CHF-ben merültek fel, az árfolyam-különbözet elkerülése érdekében át szeretne térni a CHF-es könyvvezetésre. Az Szt. 20. §-ának (5) bekezdése szerinti küszöb számításakor a CHF-es hitelek törlesztésekor, fordulónapi átértékeléskor felmerült realizált és nem realizált árfolyam-különbözet forintos tételnek minősül, vagy minősíthető CHF-alapúnak?

Kérdés: Cégünk alapításakor, 1991-ben a törzstőke devizában történő befizetésekor keletkezett árfolyam-különbözetet az akkori számviteli szabályok szerint tőketartalékként könyveltük. Kérdésünk: a jelenlegi számviteli szabályok szerint hova könyveljük az akkor keletkezett árfolyam-differenciát?