Áruminta vagy térítés nélküli átadás

Kérdés: A társaság partnerei részére a kereskedelmi forgalomban kapható legkisebb mennyiséget meghaladó mértékű "árumintát" (burkolólap-fajtánként, típusonként 2-2 doboz, imitált fürdőszobák, viszonteladóknál üzlettérpadlózat biztosítása, illetve egy-két üveg ital stb.) ad nem magánszemély partnereinek, akik azokat a vásárlók részére bemutatják. Felmerülhet-e, hogy ez természetbeni juttatás? Van-e áfafizetési kötelezettség? Kell-e a társasági adó alapját módosítani? Jelenleg árumintának minősítjük ezeket az átadásokat és költségként könyveljük. Helyesen járunk-e el?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 3. számú melléklete B/2. pontja alapján áruminta a termék megismertetése, forgalmának növelése céljából adott, az Szja-tv. szerint természetbeni juttatásnak minősülő termék, ha az nem tartós használatra rendelt dolog és mennyisége nem éri el a kereskedelemben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 28.
Kapcsolódó címkék:    

Tagi kölcsön kamata

Kérdés: A magánszemély tulajdonos a vele kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő vállalkozásnak csak piaci kamatláb mellett adhat (tagi) kölcsönt, azaz kamatkikötés nélkül tagi kölcsön nem adható?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. előírásaiból a kérdésben szereplő állítás nem következik. A kapcsolt vállalkozások egymás között olyan szerződést kötnek, ami a gazdasági érdekeiknek megfelel. A Tao-tv. 4. §-ának 23. pontja [figyelemmel a 4. §-ának 31/b) pontjára is] csak azt rögzíti,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 3.
Kapcsolódó címkék:    

Rendezvény költsége

Kérdés: A társaság megalakulásának 10 éves évfordulója alkalmából rendezvényt szervez. A rendezvényen értékelik az eddig végzett munkát és a jövőre vonatkozó terveket. A rendezvényen a társaság vendégül látja a dolgozókat, azok hozzátartozóit, bel- és külföldi üzleti partnereit. Hogyan kell minősíteni a rendezvény költségeit (például terembérlet, zene, műsor, étel, ital, szállás) adó és járulék szempontjából?
Részlet a válaszából: […] Ez a rendezvény és ennek költségei 2001. augusztus 16-ig a Tao-tv. reprezentáció fogalmának (Tao-tv. 4. §-ának 31. pontja), 2001. augusztus 17-től a Szja-tv. reprezentáció fogalmának [Szja-tv. 69. §-a (10) bekezdésének d) pontja] felel meg. Augusztus 16-ig a reprezentáció...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 6.
Kapcsolódó címkék:    

Üdülési csekk adóvonzata

Kérdés: A dolgozónak, illetve a családtagnak adott üdülési csekknek milyen adóvonzata van, hogyan kell könyvelni, ha annak egy részét a dolgozó megtéríti?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 69. §-ának (1) bekezdésében meghatározott természetbeni juttatás körébe tartozik a kifizető által a magánszemélynek adott üdülési csekk értékének azon része, amelyet a magánszemély nem térít meg, illetve amely nem minősül az Szja-tv. 1. számú melléklete...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 22.
Kapcsolódó címkék:    

Külföldi kiküldetésből-külszolgálatból származó jövedelem

Kérdés: A magyar fővállalkozó "X" építőipari kft. külföldön "Y" kft.-t alvállalkozóként foglalkoztatja. Az alvállalkozó "Y" kft. külföldi kiküldetési költséget fizet dolgozóinak. A külföldi kiküldetésből származó jövedelem megállapításánál lehet-e az igazolás nélkül elismert költség 30 százalék helyett 50 százalékos mértékű 2001-ben és 2002-ben?
Részlet a válaszából: […] Az "Y" Kft. dolgozói külföldre utaznak munkavégzés céljából, ezért a kft. meghatározott összeget fizet nekik. Először döntsük el, hogy mi lehet a kifizetés jogcíme. Erre az Szja-tv. 3. §-ának fogalmai és értelmező rendelkezései szolgálnak alapul. Az Szja-tv. 3....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 11.
Kapcsolódó címkék:    

Évek múltán kivett osztalék

Kérdés: A több év alatt keletkezett eredménytartalék osztalékként történő kifizetésekor milyen adókötelezettség keletkezik? Van-e valamilyen kedvezmény arra tekintettel, hogy több éven át nem vettek ki osztalékot a tagok, a részvényesek?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban meg kell jegyezni, hogy az új Szt. 37. §-ának (6) bekezdése szerint az eredménytartalék csak az adózott eredmény kiegészítéséhez vehető igénybe, és csak akkor, ha az igénybevétel után a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 27.
Kapcsolódó címkék:    

Német állampolgárok munkavállalása: tb és szja

Kérdés: Német állampolgárok magyarországi munkavállalásának milyen tb- és szja-feltételei vannak?
Részlet a válaszából: […] A rövid kérdésre a megszokottnál sokkal részletesebben válaszolunk. Tesszük ezt azért, mert ma már Magyarországon mások is foglalkoztatnak külföldieket, és számukra is fontos lehet annak ismerete, hogy egyrészt mit tartalmaznak a kettős adóztatás elkerüléséről szóló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 6.
Kapcsolódó címkék:    

Tagi kölcsön adói

Kérdés: Milyen személyi jövedelemadó-, illetve társaságiadó-fizetési kötelezettség kapcsolódik a tagi kölcsönhöz, a tagi kölcsön elengedéséhez?
Részlet a válaszából: […] A tag által adott kölcsönt tartalmától függően a hosszú, vagy rövid lejáratú kötelezettségek között kell a beszámolóban szerepeltetni. Saját tőkeként a tagi kölcsön nem vehető figyelembe. A tagi kölcsönt a magánszemély vagy a vállalkozás adózott jövedelméből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 31.
Kapcsolódó címkék:    

Előtársaság adóbevallásai

Kérdés: Egy kft. 2000. december 18-án alakult jogelőd nélkül, és 2001. január 10-én jegyezte be a cégbíróság. Milyen adóbevallásokat kell benyújtania?
Részlet a válaszából: […] Az előtársaság adókötelezettségére vonatkozóan általános szabályokat az Art. 23. §-a fogalmaz meg. A szakasz (5) bekezdése szerint az adózó az adót az adókötelezettség keletkezésekor érvényes szabályok szerint állapítja meg. Attól függően tehát, hogy a konkrét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 3.
Kapcsolódó címke:

Szoftverfejlesztés

Kérdés: Kimutathatók-e a szoftverfejlesztés költségei a kísérleti fejlesztés aktivált értékeként, és érvényesíthető-e ezen költségekre a társaságiadó-alap kedvezménye?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 4. pontja szerint kísérleti fejlesztés: "olyan a kutatásból és a gyakorlati tapasztalatokból nyert, már létező tudásra támaszkodó, rendszeres munka, amelynek célja új anyagok, termékek és szerkezetek létrehozása, új eljárások, rendszerek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 3.
Kapcsolódó címkék:    
1
…
9
10
11