Bérleményhez tartozó udvar betonozása

Kérdés: A kft. magánszemélytől épületet bérel. Az épület zárt udvaron van, ahol a kft. tereprendezési, aszfaltozási munkákat végez. Elszámolhatók-e beruházásként? A használatbavételkor aktiválható-e annak ellenére, hogy a bérleti szerződésben csak az üzlethelyiség szerepel? Mi a helyes megoldás?
Részlet a válaszából: […] A kft. azokat a költségeket számolhatja el, amelyek a vállalkozási tevékenység érdekében merültek fel, azokkal az eszközökkel kapcsolatos költségeket (ideértve az értékcsökkenési leírást is) mutathatja ki, amelyek a vállalkozási tevékenységet közvetlenül vagy közvetetten...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 21.

Bérelt ingatlanon végzett beruházás elszámolása bérlet felmondásakor

Kérdés: A kft. bérelt ingatlanon beruházást végzett. A bérbeadó nem járult hozzá, hogy a bérleti díjba beszámítsuk a beruházás összegét. Sőt a bérleti díjat felemelte. Két év után a bérleményt elhagytuk, a beruházás ottmaradt a magánszemély bérbeadónál. Az áfát visszaigényeltük, idegen ingatlanon végzett beruházásként tartjuk nyilván, az értékcsökkenést ennek megfelelően számoltuk el. Mi a teendő, hogy ne kövessünk el szabálytalanságot?
Részlet a válaszából: […] ...ráfordításként kell elszámolni az áfa felszámításával, ha a magánszemély-bérbeadó olyan egyéni vállalkozó, aki a visszaadott bérleményt vállalkozási tevékenysége során hasznosítja [ez esetben a Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének n) pontja alapján a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 24.

Bérleményen végzett átalakítási munkák elszámolása a bérlemény megvásárlása után

Kérdés: A kft. 1996-ban frekventált helyen határozatlan idejű bérleti jogot szerzett egy üzlethelyiségre, amelyet még ez évben üzletházzá alakított át, költségeit idegen ingatlanon végzett beruházásként számolta el. Két év múlva újabb átalakításra került sor, amelyet a már meglévő beruházásra aktivált. 2001-ben a kft. az üzletházat megvásárolta, üzembe helyezte, majd bérbe adta. A bérlő a használatbavétel előtt átalakítást hajtott végre, és ennek során a kft. által korábban végzett beruházás egy részét lebontották, átalakították. A kérdés az, a kft. milyen módszerrel, mekkora értéket vezessen ki a könyveiből, ha nincsenek tételes számlák? Az ezután fennmaradó idegen ingatlanon végzett beruházást az üzletházra ráaktiválhatja-e?
Részlet a válaszából: […] ...munkáinak még le nem írt összegével növelni kell a bekerülési értéket. (Egyidejűleg nem lehet az ingatlan tulajdonban is meg bérlemény is!) Üzembe helyezni – a fentiek figyelembevételével meghatározott bekerülési értéken – az üzlethelyiséget...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 5.

Bérleti jog figyelembevétele az üzlethelyiség megvásárlásakor

Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető bt. 1998-ban megvásárolta egy üzlethelyiség bérleti jogát az önkormányzattól. Ezt követően bérleti szerződés alapján bérleti díjat fizetett. Az önkormányzat 2001-ben eladta a bérleményt. Az ingatlan vételárából 2x20 százalék engedményt adott, az egyiket azért, mert a bt.-nek elővásárlási joga volt, másikat azért, mert a bt. egy összegben kifizette a vételárat. A bérleti jog még le nem írt részét egy összegben terven felüli értékcsökkenésként elszámolhatjuk-e, vagy rá kell aktiválni az ingatlanra?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 2001-től hatályos 48. §-ának (4) bekezdése szerint az eszköz értékét növelő bekerülési (beszerzési) értékként kell figyelembe venni ingatlan beszerzése esetén az ingatlan értékébe – szerződés alapján – beszámított, korábban a bérleti jog megvásárlása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Bérleti jog maradványértéke

Kérdés: Az Szt. szerint az amortizáció elszámolása a maradványértékkel csökkentett bekerülési érték alapján történhet. Az üzlet bérleti jogának van-e maradványértéke? Ha van – és ez várhatóan nagyobb, mint a vételár –, akkor a bérleti jog után nem számolható el értékcsökkenés?
Részlet a válaszából: […] ...hogy az üzlet bérleti jogáért fizetendő összeg évről évre nő, nem elegendő a maradványérték megállapításához. Az is kell, hogy a bérlemény bérleti jogának értékesítéséhez a bérbeadó – előre – írásban hozzájárult, vagy a bérleti időszak végén a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 6.

Bérleti jog értékcsökkenése

Kérdés: Az ingatlanhoz kapcsolódó bérleti jog maradványértéke hogyan értékelendő az amortizációs kulcs szempontjából? Ez ugyanis az évek folyamán több lehet, mint az eredeti vételár. Így amortizációt egyáltalán nem lehet elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...rögzített feltételek mellett felmondható, akkor értelmetlen maradványértékkel számolni, akkor a várható hasznos élettartam (a bérlemény várható használatának időszaka) alatt a bekerülési értéket le kell írni.A kérdés azt sugallja, mintha az ingatlan (amelyben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 17.

Számlázott, de ki nem egyenlített bérleti díj az egyszeres könyvvitelben

Kérdés: Az egyszeres könyvvitelt vezető bt. bérleti díjat számlázott – szerződés alapján – egy kft. részére, amelyet a kft. ez ideig nem fizetett ki, bár költségei között elszámolta azt. A számlának áfa-tartalma nem volt, a bérbeadás tárgyi adómentes szolgáltatásnak minősült. Mi lesz a bt.-nél – ez esetben – a bevétel?
Részlet a válaszából: […] ...bt. a szolgáltatásnyújtásból származó követelését elengedi, úgy ez közvetlenül az eredményét nem érinti, de – ez esetben – a bérleményszolgáltatás térítés nélkül nyújtott szolgáltatásnak minősül, amelynek a bekerülési értékével a Tao.tv. 8. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 17.

Bérelt telken épített út, épület amortizációja

Kérdés: Egy társaság egy másik társaságtól telket bérel. A bérleti szerződés határozatlan időre szól. A bérlő a telken utat és épületet épített 1998-ban. A számviteli politikában a társaság a bérelt telken épített útnál, épületnél meghatározhat-e gyorsabb leírást? Indoka lehet az, hogy a bérbeadó a felmondási idő figyelembevételével felbonthatja a szerződést? A Tao-tv. szerinti 6 százalékos értékcsökkenési leírás alkalmazható-e?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben szereplő témával a Számviteli Levelek 5. számában a 76. kérdésre adott válaszban már foglalkoztunk. Jelen kérdés ez után a válasz után érkezett. Itt a kérdéshez kapcsolódó témákra térünk vissza, illetve egészítjük ki korábbi válaszunkat.A bérelt telek nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 6.

Karbantartás, vagy beruházás?

Kérdés: Cégünk a helyi önkormányzattól bérbe vett egy üzlethelyiséget, ahol ügyfélszolgálati irodát alakított ki. A helyiségben a padozatot, álmennyezetet, vizesblokkot, bejáratot, nyílászárókat, falburkolatokat, villamosvezeték-rendszert, fűtőtesteket lecseréltük. Elszámolhatjuk-e a felmerült költségeket karbantartási költségként, vagy ez inkább bérelt ingatlanon végzett beruházás? Hasonló munkálatokat végeztünk saját tulajdonú irodaépületünk ebédlőjében is.
Részlet a válaszából: […] ...a bérlőnél használatban lévő) tárgyi eszközön (épületen) végzik el, a rendeltetésszerű használat érdekében.A kérdés szerint a bérleményben ügyfélszolgálati irodát alakítottak ki, és ennek érdekében történtek a cserék. Ebből az következik, hogy nem a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 31.

Bérelt ingatlanon végzett munkák elszámolása

Kérdés: Bérelt ingatlan – üzlethelyiség – kialakításának költségeit (padlóburkolat, egyéb szakipari szerelés) miként kell elszámolni? Az üzlet nem lesz tulajdon, a ráfordításokat nem lehet elhozni, ha a bérlet felmondásra kerül.
Részlet a válaszából: […] ...élettartalmának, teljesítőképességének közvetlen növelését jelentő tevékenység is."Amennyiben az üzlethelyiség kialakítása a bérlemény korábbi rendeltetésének megváltoztatását eredményezi, függetlenül attól, hogy az egyébként karbantartási munka lenne,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. március 22.
1
8
9
10