Nagy értékű személygépkocsi

Kérdés: Kell-e növelni a társasági adó alapját a pénzügyi lízingnek nem minősülő szerződés alapján bérelt, 6 millió forintot meghaladó értékű személygépkocsi használata esetén? Társaságunk a bérleti időszak után semmilyen módon nem szerzi meg a személygépkocsi tulajdonjogát!
Részlet a válaszából: […] Nem kell növelni a társasági adó alapját.A Tao-tv. 3. számú melléklete A) fejezetének 1. pontja szerint ugyanis az adózás előtti eredményt az 1996. december 31. napját követően üzembe helyezett, 6 millió forintot meghaladó bekerülési értékű személygépkocsi használata...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. július 4.

Ingatlan bérbeadása: közüzemi díjak elszámolása

Kérdés: Ingatlan bérbeadása esetén, ha a számla a közüzemi díjakról nem a bérbevevő nevére szól, a szerződés alapján elszámolhatja-e költségként, illetve helyes-e, ha a bérleti díj esetében a 20 százalék személyi jövedelemadó-elszámolást, a közüzemi díjak esetében pedig a tételes költségelszámolást alkalmazza a bérbeadó a személyi jövedelemadóban?
Részlet a válaszából: […] ...érvényesíthető, és az adó mértéke 20 százalék.2. Az önálló tevékenységre vonatkozó rendelkezések alkalmazásával a jövedelem a bérleti díjból a költségek levonásával (tételes költségelszámolással) vagy a "90 százalékos" szabály alkalmazásával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. július 4.

Bérleti jog maradványértéke

Kérdés: Az Szt. szerint az amortizáció elszámolása a maradványértékkel csökkentett bekerülési érték alapján történhet. Az üzlet bérleti jogának van-e maradványértéke? Ha van – és ez várhatóan nagyobb, mint a vételár –, akkor a bérleti jog után nem számolható el értékcsökkenés?
Részlet a válaszából: […] ...Szt. szerint a maradványérték a hasznos élettartam végén várhatóan realizálható érték. Egy üzlet bérleti jogának megszerzéséért fizetett vételárnál – a bérleti jog sajátosságaiból következően – csak akkor lehet maradványértékkel számolni, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 6.

Mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezménye: szállás célját szolgáló lakás

Kérdés: Egy vidéki székhelyű társaság 2001-ben Budapesten lakóingatlant vásárolt az építés befejezését követően első vevőként. Az ingatlant a cég budapesti telephelyét és ügyfeleit rendszeresen felkereső munkatársak elszállásolására kívánja felhasználni (hosszabb távon olcsóbb, mint szállodát igénybe venni). Kérdés: munkásszállásnak tekinthető-e az ingatlan az Szja-tv. előírása alapján, amennyiben lakóhelyiségenként rendszeresen egynél több munkavállaló veszi azt igénybe? A tervezett hasznosításra tekintettel az ingatlan vételárában felszámított áfa levonható-e? Igénybe veheti-e a társaság a mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezményét az ingatlanberuházás után?
Részlet a válaszából: […] ...az Áfa-tv. a lakóingatlannal összefüggő bevételszerzéssel járó bármilyen tevékenységet ért, például a használatba adást, az ágybérletet stb. Ha a lakóingatlant hasznosítónak, bérbeadónak a hasznosításból származó bevétele tárgyi adómentes, akkor őt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. május 23.

Bérelt ingatlanon végzett felújítás értékcsökkenése

Kérdés: A kft. egyik tulajdonosától épületet bérel, amelyen értéknövelő felújítási munkákat végez el. Egyes könyvelői vélemények szerint az értéknövelő felújítás értékét a felújítás befejezésekor a bérbe adó magánszemély felé ki kell számlázni, más vélemények szerint csak a bérleti jogviszony felmondásakor. Van olyan vélemény is, hogy ez esetben a kft. nem számolhat el értékcsökkenést, csak akkor, ha a bérelt ingatlanon olyan épületet épít, amely később a kft. tulajdona lesz.
Részlet a válaszából: […] ...felújítási munkáknak a bérelt épületen való elvégzése előtt a bérbeadóval tisztázni kell, és javasolt írásba foglalni, hogy a bérleti időszak határozott időtartamra szól (és akkor az hány év) vagy határozatlan idejű, a bérbeadó az értéknövelő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 14.

Felújítás költségeinek beszámítása a bérleti díjba

Kérdés: A kft. a magánszemély tulajdonában lévő irodaépületen felújítást végzett, azt beruházásként tartja nyilván. A tárgyévben megállapodott a tulajdonossal, hogy 2 évig nem fizet bérleti díjat. A bérlet fejében végezte el a felújítást. Hogyan kell elszámolni az ügyletet a kft.-nél, a magánszemélynél? A kft. elszámolhatja-e költségként a felújítási munkákat?
Részlet a válaszából: […] ...kell kivezetni.] Könyvelési tétel: T 311 – K 91-92, 467.A magánszemély bérbeadónak továbbra is számláznia kell az áfával növelt bérleti díjat, amelyet a kft. költségként és – ha levonható – előzetesen felszámított áfaként könyvel [T 52, 466 – K...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 14.

6 millió forint értékű személygépkocsi bérlete

Kérdés: Tartós bérlet formájában használt, a bérleti szerződés lejártakor meg nem vásárolható, 6 millió forint értékű személygépkocsi esetében kell-e alkalmaznia a bérlőnek a Tao-tv. 3. számú melléklete A. fejezetének 1. pontja szerinti adóalap-módosítást?
Részlet a válaszából: […]

Nem. Az említett rendelkezést, az ott felsorolt költségekre, adózás előtti eredményt módosító tételekre a személygépkocsit használatba vevőnek kell alkalmaznia.

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 28.

Tartós bérlet "kezdő" bérleti díjának elszámolása

Kérdés: Egy kft. tartósan bérbe vett egy járművet. Tartós bérletnél jelentős összegű "kezdő" bérleti és szerződéskötési díjjal indul a bérleti időszak, és utána 36 hónapig egyenletes összegű havi díjat kér a bérbeadó. A szerződéskötési és a "kezdő" bérleti díjat el kellett-e 2000-ben határolni? Változik-e az elszámolás, ha a bérleti időszak végén a bérlő megveszi a járművet, vagy bérleti jogot kap?
Részlet a válaszából: […] ...a kérdés tartós bérletről szól, a kérdésben leírtak viszont inkább a pénzügyi lízingre vonatkozó sajátosságokat mutatják. Ugyanis a tartós bérlet – a külföldi, klasszikus értelmezés szerint – folyamatosan fenntartott, megismételt bérleti viszonyt jelent, míg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 14.

A székhely figyelembevétele az iparűzési adónál

Kérdés: Abban az esetben, ha a székhelyen nem folyik tevékenység (a székhelyen csak egy bérelt irodahelyiség van, ahol nem tartózkodik senki sem), lehet-e nulla az iparűzési adó alapja a székhely szerinti településnél? Hogyan lehet ez esetben alkalmazni az adóalap-megosztási módszereket?
Részlet a válaszából: […] ...az eszközérték-számításnál figyelembe veendő tárgyi eszköz eszközértéke ugyanis nem más, mint a társaság által bérelt iroda bérleti díja.A Ctv. 16. §-ának (1) bekezdése értelmében a cég székhelye a központi ügyvezetés helye. Tehát a székhelyhez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 14.

Költségtérítés a munkavállalónak munkába járás és saját jármű hivatalos célú használatára

Kérdés: A kft. egyik tagja (25 százalékban tulajdonos) a társaságnál munkaviszony keretében dolgozik. Hivatalos ügyeit saját gépkocsijával intézi. A kft. az ingatlan-nyilvántartás alapján sajátgépkocsi-használatra költségtérítést fizet. Ez esetben csak a 3 Ft/km fizethető mint munkába járási költség, vagy az üzemanyagot is téríteni lehet? A napközbeni garázsbérlet, parkolási díj elszámolható-e a kft.-nél költségként?
Részlet a válaszából: […] ...munkahelye és lakása közötti oda-vissza távolság figyelembevételével 3 Ft/km értéket; a munkába járás költségeinek (például garázsbérlet) további megtérítése azonban a magánszemély nem önálló tevékenységből származó (összevonandó) jövedelme, amellyel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 31.
1
75
76
77
81