Közüzemi díjak továbbhárítása

Kérdés: Szövetkezetünk főtevékenysége az ingatlan-bérbeadás. Az ingatlan-bérbeadási tevékenységre vonatkozóan az általános szabályok szerinti adózást választottuk. A bérlők felé a meghatározott időszakra megállapított bérleti díjat megállapodás alapján, rendszeresen ismétlődő jelleggel számlázzuk. A megállapodásban rögzítettük, hogy a teljesítés időpontja a fizetés esedékessége. A bérleti díj a közüzemi díjakat nem tartalmazza. A közüzemi díjakat a szolgáltató számlája alapján hárítjuk át a bérlőre. Mi a teljesítési időpontja a bérlők felé számlázott közüzemi díjas számláknak áfa szempontjából? Ha a költségáthárítás mértékében megfelel a mindenkori tényleges igénybevétel nagyságának (közvetített szolgáltatás), – a szolgáltató számláját egy az egyben továbbszámlázzuk, – belső mérők alapján számlázzuk tovább a költségeket. Ha a kiszámlázott közüzemi díj nem pontosan mért összeg, egyéb módon (1 m3, m2 arányában) kerül megosztásra és továbbhárításra.
Részlet a válaszából: […] Jelen esetben vállalkozásuk a közüzemi szolgáltatásokat -mint közvetített szolgáltatást – nyújtja a bérbevevőknek. A közüzemiszolgáltatások folyamatosan teljesített szolgáltatásnak minősülnek, melyekvonatkozásában az Áfa-tv. teljesítési időpontként az ellenérték...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 3.

Magánszemélynek fizetett bérleti díj

Kérdés: A betéti társaság magánszemélytől bérel ingatlant. A bérleti díjat, a bérleti díjból levont szja-t, továbbá 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást hogyan kell könyvelni? Bruttó vagy nettó módon kell a kifizetendő bérleti díjat elszámolni?
Részlet a válaszából: […] Röviden a válasz az, hogy a kifizetendő bérleti díjat kellaz adóval, a hozzájárulással csökkenteni. A bérleti szerződés szerinti bérletidíjat el kell számolni az igénybe vett szolgáltatások költségei között (T 522 -K 454). A bérleti díjból levont, fizetendő szja-t,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 3.

Egészségügyi hozzájárulás felső határa

Kérdés: 2007. 01. 01-jétől az ingatlan-bérbeadás után 14% eho-t kell levonnia a kifizetőnek, ha az egyén foglalkoztatója által megfizetett egészségbiztosítási járulék nem éri el a 450 ezer forintot. Ha a magánszemély munkáltatójának bérbeadja a üzlethelyiségét és munkabére havi 135 000 forint, a bérleti díj 300 000 forint, mit tegyen a bérbeadó 2007. évben év közben, hogy év végéig ne kelljen a 14 százalékos eho-t levonni? (Számításunk szerint már szeptemberben eléri a munkabér után fizetett egészségbiztosítási járulék és a bérleti díjból levont egészségügyi hozzájárulás együttes összege a 450 000 forintot.)
Részlet a válaszából: […] Először is a válaszhoz tisztázni kell a fogalmakat és aszabályozást. Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI.törvény (Eho-tv.) 3. §-a (3) bekezdésének e) pontja alapján: a magánszemély azadóévben megszerzett, az Szja-tv. szerint külön adózó,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 22.

Bérleményhez kapcsolódó közüzemi szolgáltatások

Kérdés: A Számviteli Levelek 122. számában a 2500. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan: amennyiben a közüzemi szolgáltatók által megküldött számlák saját felhasználást nem tartalmaznak, és a közüzemi számlák teljes összegét közvetített szolgáltatásként továbbszámlázzuk a bérlők felé, kell-e külön szerződést kötni a közvetített szolgáltatásra, vagy elegendő, ha a bérleti szerződés tartalmazza a közvetített szolgáltatást?
Részlet a válaszából: […] A válasz az, hogy indokolt a közüzemi szolgáltatásokközvetített szolgáltatáskénti továbbszámlázását külön szerződésbe foglalni.Egyrészt azért, mert a közvetített szolgáltatáskénti elszámolás Áfa-tv. és Szt.szerinti követelményei egyértelműen így biztosítottak: a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 8.

Innovációs járulék csökkentése

Kérdés: Az innovációs járulék saját célú kutatásra, fejlesztésre történő felhasználása esetén bevonható-e a munkába külső vállalkozó, illetve megbízási szerződéssel szakértő? Elszámolhatók-e ezek a számlák is költségként a járulékkal szemben?
Részlet a válaszából: […] Az innovációs járulék fizetéséről a 2003. évi XC. törvényrendelkezik. Az innovációs járulék bruttó összege a törvény 4. §-ának (1)bekezdése szerint megállapított járulékalap és a törvény 14. §-ábanmeghatározott mérték szorzata. Az innovációs járulék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 8.

Közös költség elszámolása számla nélkül

Kérdés: A kft. magánszemélyektől bérel lakást iroda céljára. A közüzemi költségeket átírattuk a kft. nevére. A közös költségeket is a kft. fizeti. Több helyen olvastam, hogy a közös költséget a magánszemélynek kell megfizetnie, a kft. csak a magánszemély által számlázott bérleti díj részeként számolhatja el költségként. Miért nem lehet a banki befizetés és a szerződés alapján a kft.-nél saját költségként elszámolni? Hiszen a költségelszámolás hiteles bizonylatolása így is biztosítva van. Melyik számviteli vagy adózási alapelv sérül, ha a költség közvetlenül a bérbevevőt terheli?
Részlet a válaszából: […] Az utolsó kérdésre a válaszunk az, alapvető számviteli ésadózási követelmény, hogy a költség azt terhelje, akinek (amelynek) atevékenysége érdekében az felmerült. Nyilvánvaló, hogy a bérbevevő tevékenységeérdekében felmerült költségek a bérbevevőt kell, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 8.

Társasháznál visszatérés az egyszeres könyvvitelre

Kérdés: Amennyiben a társasház 2001. évtől saját elhatározásából áttért a kettős könyvvitelre, milyen feltételek fennállása esetén térhet vissza az egyszeres könyvvitelre?
Részlet a válaszából: […] A társasházak beszámolókészítési és könyvvezetésikötelezettségének sajátosságairól a 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendeletrendelkezik. Ezen kormányrendelet 8. §-ának (6) bekezdése alapján az a kettőskönyvvitelt vezető társasház, amely saját elhatározása alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 25.

Óvadék kimutatása

Kérdés: Ügyfeleink óvadékot fizetnek a bérbe vett eszközök biztosítékaként. A fizetett (kapott) óvadékot elkülönített bankszámlán kell-e tartani?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. 270-271/A. §-ai tartalmazzák a óvadékra vonatkozó előírásokat,melyek 2004. május 1-jétől lényegesen megváltoztak.A kérdésre adandó válasz szempontjából a Ptk. 271. §-ának(3) bekezdését kell meghatározónak tekinteni. E szerint a felekmegállapodhatnak abban,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 14.

Bérleti díj számlázási kötelezettsége

Kérdés: Ha a lakásomban van a bt. irodája, köteles vagyok-e bérleti díjat számlázni a bt.-nek, ha nem, akkor keletkezik-e adófizetési kötelezettsége a bt.-nek az "ingyenesen juttatott szolgáltatás" miatt? Ha kamatmentesen nyújtom a tagi kölcsönt, annak van-e valami adófizetési vonzata (esetleg piaci kamat után mint kvázi bevétel), hiszen tulajdonképpen ez is ingyenes juttatás a bt. felé, mert ha banktól venné fel, kamatot fizetne érte? Mi a helyzet ezekkel az ingyenes juttatásokkal társasági adó, illetve az Eva-tv. hatálya alatt?
Részlet a válaszából: […] Az Eva-tv. hatálya alatt bevételnek számít az Szt. hatályaalá nem tartozó adóalany által vállalkozási (gazdasági) tevékenységévelösszefüggésben, vagy arra tekintettel bármely jogcímen és bármely formábanmástól megszerzett vagyoni érték, beleértve az áthárított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 23.

Ültetvény amortizációja

Kérdés: Bérelt földterületen a kft. a Tao-tv. 2. számú mellékletének III. Ültetvények 2. csoportjába tartozó őszibarack, ... komló, ... fűztelep növénykultúrát kíván telepíteni a talajtani szakvélemény függvényében. A Tao-tv. szerint milyen értékcsökkenési leírási kulcs alkalmazható?
Részlet a válaszából: […] A választ a Tao-tv. 2. számú mellékletének hivatkozott részerögzíti, a leírási kulcs 10 százalék.Zavaró lehet az, hogy a kft. bérelt földterületen kívánja azültetvénytelepítést elvégezni. Az ültetvény az egyéb építmények közé tartozótárgyi eszköz, és mint ilyent...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 26.
1
35
36
37
54