549 talált cikk a bérleti díj kifejezésre

Kérdés: Magánszemély tulajdonosként lakóingatlanomat térítésmentesen bérbe adom a társaságomnak. Kérdésem: ha bérleti díjat nem számlázok, abban az esetben a közüzemi díjak átszámlázása után kell-e forrásadót fizetnem?

Kérdés: A kft. az ingatlanra bérleti szerződést kötött a magánszeméllyel, egyéves időtartammal, az automatikus meghosszabbítás lehetőségével. A vásárlási szándék miatt opciós megállapodást kötöttek a bérbeadóval erre az ingatlanra, az aláírástól számított 5 éves időtartamra, az opciós vételár 20 millió forint. A vételi jog gyakorlása esetén a kauciót és a bérleti díjat a vételárba beszámítják. A havi bérleti díjról a bérbeadó számlát állít ki, a bérbevevő a bérleti díjból az adót, az egészségügyi hozzájárulást levonja. Ha érvényesítik a vételi jogot, mi lesz a már könyvelt, költségként elszámolt bérleti díjjal? Kell-e a bérleti díjról kiállított számlákat módosíttatni?

Kérdés: 1 millió forintot meghaladó bérleti díjból a kifizető az szja-n kívül a százalékos eho összegét is levonta. A magánszemély az szja-bevallás melyik sorában tüntetheti fel a kifizető által tőle levont ehót? Vagy ebben az esetben nem kell bevallani a 4 százalék eho-fizetési kötelezettséget? Vagy a kifizető tévesen vonta le az ehót?

Kérdés: A kft. nettó 6 millió forint értékű tehergépkocsit bérel operatív lízing keretében 6 év időtartamra. A szerződésben rögzítették, hogy a futamidő végén az eszközt vissza kell szolgáltatni a bérbeadónak, a bérlő annak a tulajdonjogát nem szerezheti meg. A bérbeadó az első alkalommal ún. emelt összegű bérleti díjról 600 ezer forint + áfa értékű számlát bocsátott ki, a további bérleti díjról szóló számlák 86 ezer forint + áfa értékűek. Minősíthető-e ez a szerződés bérletnek? Az első emelt összegű számla elszámolható-e bérleti díjként? Ha igen, akkor egy összegben, vagy időbeli elhatárolással? Az emelt összegű bérleti díjként számlázott érték áfatartalma levonásba helyezhető-e a számlán megjelölt teljesítési időszakban?

Kérdés: A Számviteli Levelek 130. számában, a 2645. kérdésre adott válaszukban azt írják, a magánszemély nyilatkozhat, ha az eho eléri a felső határt, hogy a bérbeadás után ne kelljen ehót fizetni. Hogyan kell ezt értelmezni? Ha például a feleség bérbeadja saját kft.-jének az irodát, és keresete több mint 6 millió forint (amellyel eléri a felső határt), akkor a bérleti díjból nem kell levonni, ha nyilatkozik a keresetéről? Mikor kell nyilatkozni? Ha már elérte vagy várhatóan el fogja érni? Mi van, ha többet vonnak le, illetve ha nem vontak le eleget?

Kérdés: Cégünk irodaházat bérel. Az irodaház alagsorában a cég tulajdonában lévő gépkocsikat tárolja. Ezért a tárolóért is bérleti díjat fizet. Ezen bérleti díj áfája visszaigényelhető?

Kérdés: A kft. székhelyét a tagok tulajdonában lévő lakásba kívánja áttenni. Ott kerülne kialakításra az iroda is. Mi a helyes eljárás a szerződés megkötésekor, milyen elszámolást kell követni a térítésmentes bérlet (a kft.-nél), illetve a magánszemélyeknél elszámolásra kerülő közös költségek tekintetében? Hogyan kezelendő a közös költségek áfatartalma?

Kérdés: Az adóazonosító jellel rendelkező magánszemély a tulajdonában lévő termőföldet bérbe adhatja-e bérleti szerződéssel az adószámmal rendelkező saját egyéni vállalkozásának, bérleti díj ellenében?

Kérdés: Egyre több magánszemély autójára tesznek fel reklámmatricákat, melyek "fejében" a magánszemély személyautójára felvett hitel törlesztését átvállalják. Az életben ez úgy történik, hogy a magánszemély szerződést köt egy céggel, melyben vállalja, hogy a reklámmatricát "viseli", továbbá munkanaponként 30 km-t megtesz az autójával. A cég havonta a magánszemélynek (számla ellenében) átutalja a bérleti díjat. A bérleti díjból a kifezető semmit nem von le, a magánszemélyt nyilatkoztatja, hogy a bérleti díj után fizetendő közterheket saját maga rendezni. Ez esetben a kifizetőnek nem lenne kötelessége az szja-t, ehót levonni? Mivel a magánszemélyre hárít át mindent, milyen kötelezettségei vannak a magánszemélynek? Az APEH-nál bejelentkezett. Mikor és milyen közterheket kell megfizetnie a bérbe adó magánszemélynek?

Kérdés: Nemzetközi közúti árufuvarozásban gépkocsivezetőként foglalkoztatott munkavállalóink részére napi 25 euró napidíjat szeretnénk adni. A 168/1995. Korm. rendelet 4. §-ának (2) bekezdésében leírtak alapján igazolás nélkül elismert költségként, adómentesen elszámolható a napi 25 euró, ha a napidíj mellett csak a gépjármű külföldön történő üzemeltetéséhez közvetlenül kapcsolódó és számlával igazolt költségeket számoljuk el. Kérdésünk lényege: Mi számít "gépjármű üzemeltetéséhez kapcsolódó költségnek"? A külföldi kiküldetéssel kapcsolatos autópályadíj és parkolási díj elszámolható-e, elismert költségnek számít-e az adómentesen juttatott 25 euró mellett?