1452 talált állásfoglalás a bevallás kifejezésre

Kérdés: Egy társaság iroda- és raktárberuházásához hitelintézettől beruházási hitelt vett fel 2002-ben. A beruházást 2002-2003-ban megvalósította. A 2002. és 2003. évről készített társaságiadó-bevallásban érvényesítette a Tao-tv. 22/A §-a szerinti adókedvezményt a megfizetett kamat után. 2003 decemberében a hitelt a hitelintézettől forgóeszköz finanszírozására felvett devizahitelből visszafizette. 2004 márciusában a forgóeszköz-finanszírozásra felvett devizahitel megnevezését "devizahitel-beruházások finanszírozására" változtatta a hitelintézet és a társaság. Kérdés, hogy ez utóbbi hitel kamata alapján 2004-ben jogosult-e a társaság -a beruházási hitelt kiváltó hitelre tekintettel – adókedvezmény igénybevételére?

Kérdés: Szövetkezetünk 2005. június 30-ával beolvad egy másik szövetkezetbe. Átértékelés lehetőségével nem kíván élni. Hogyan alakul ez esetben a háromoszlopos vagyonmérleg? A megszűnő szövetkezetnek mikor kell az egyes adókról bevallást benyújtani? Fennáll-e a megszűnésről készített beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettsége?

Kérdés: Kizárólag adóköteles növénytermesztési tevékenységet folytató vállalkozás vagyunk. 2004 első félévében arányosítási kötelezettséget keletkeztető állami támogatásban részesültünk. Szeretnénk megtudni, hogy már év közben – a támogatás folyósításának időpontjában – arányosítanunk kellett volna, vagy megfelelően jártunk-e el akkor, amikor e kötelezettségünknek csak a 2004. évi utolsó adómegállapítási időszakról szóló bevallásunkban tettünk eleget?

Kérdés: Egy beltaggal és egy kültaggal 1999 óta működő bt. (a beltag 36 órás munkaviszonnyal rendelkezik) bejelentkezhet-e az evába, és ha igen, az milyen adó- és járulékterheket jelent?

Kérdés: Evaalany bt. főtevékenységét érvényes telepengedély stb. nélkül nem tudja folytatni. Árbevétele nem lesz, adó- és járulékkötelezettsége nincs. Egyszerűen "elhal", vagy mi a teendője a máshol biztosított beltagnak?

Kérdés: Cégünk ez évben választott a naptári évtől eltérő üzleti évet. Így 2004-ben két üzleti évet (adóévet) kezdtünk meg: 2004. I. 1-jtől 2004. VI. 30-ig és 2004. VII. 1-jétől 2005. VI. 30-ig. A 2004. (6 hónapos) üzleti évre innovációsjárulék-előírást könyveltünk és előleget is fizettünk. Az APEH szerint azonban a 2004. év első hat hónapját magában foglaló üzleti évre nincs ilyen kötelezettségünk. Ezen válasz alapján, a nem jelentősnek minősülő hibát hogyan javítsuk könyvelésünkben?

Kérdés: Társaságunk tulajdonosi döntés alapján cégformát vált, részvénytársaságból kft.-vé alakul át. Az átalakulás jogutódlással, könyv szerinti értéken történik, nem változnak a tulajdonosok, a tevékenységi kör és a vagyon sem. Nem történik felértékelés. Önök a Számviteli Levelek 1772. kérdésre adott válaszukban nem tértek ki arra, hogy mely átalakulási esetekben kell záró adóbevallást és beszámolót készíteni. Ugyanakkor a 2003. évi előírásokra hivatkoznak. A 2004. évi jogszabályok szerint, könyv szerinti értéken történő, cégformaváltással járó átalakulás esetén kell-e (kellett-e) a cégbejegyzés napjával adóbevallásokat és beszámolót készíteni? Milyen egyéb teendőink vannak?

Kérdés: Az egyéni vállalkozó eddig járulékfizetése után kedvezményt vehetett igénybe éves bevallásánál, személyi jövedelemadójánál. Ebben az évben ez a kedvezmény megszűnt. Zavaró az, hogy az adójóváírás a Szja-tv. 33. §-ának (1) bekezdése szerint a megszerzett bér 18%-a, az (5) bekezdése az értékhatár megállapításánál az egyéni vállalkozói kivétet és vállalkozói osztalékalapot veteti figyelembe. Vagyis járna az egyéni vállalkozónak is adójóváírás? Az Adókódex sem erre, sem a 34. § (adóterhet nem viselő járandóságok adójának levonása) értelmezésére nem ad magyarázatot.

Kérdés: Az adókedvezményi jövedelemkorlát meghatározásánál, például a 6, illetve 6,5 M Ft összegbe az osztalékból származó jövedelem beleszámít-e?

Kérdés: A devizabelföldi "A" cég szállítási szerződést köt a szintén magyar "B" céggel Oroszországból importálandó termék szállítására. Az "A" cég orosz-ukrán határparitáson adja el a terméket "B" cégnek. "B" cég vállalja az ukrán szakaszon történő fuvarozás költségeit, majd az árut a magyar határon belföldiesíti, megfizetve a vámkezeléssel kapcsolatos minden költséget, a termékre, illetve a fuvarra jutó áfát is. Ezt követően a terméket belföldön értékesíti. "A" cég ez esetben kiállíthat-e devizában meghatározott, áfamentes számlát "B" cég részére, ami alapján a vámkezelés és az importáfa megfizetése történik?