1420 talált cikk a bevallás kifejezésre

Kérdés: A társaság a munkavállalóknak szeretne számlázni a céges autó magáncélú használatáért (havi fix díjat). Az áfát piaci érték után kellene megfizetni, de a számlázott összeg alacsonyabb lesz a piaci árnál. Hogyan kell kezelni és könyvelni a számlán szereplő áfa és a kalkulált áfa közötti különbözetet? A számlán szerepelnie kell a kalkulált fizetendő áfának?

Kérdés: Épület, építmény bérbeadásával kapcsolatos szerződésünkben a bérleti díjat a bérlő a bérbeadó által kiállított számla alapján, negyedévente előre, háromhavi bérleti díjat egy összegben, a tárgynegyedév első hónapjának 10. napjáig fizeti meg. (A bérbeadás áfás.) A megkötött szerződés alapján hogyan kell számlázni? Kitérve a teljesítés napjára, az egyes számlák tartalmi részleteire, illetve számviteli elszámolására is. Szíveskedjenek ismertetni az egyes részletekre vonatkozó konkrét jogszabályi hivatkozásokat.

Kérdés: Egy havi áfabevalló, normál módon működő egyéni vállalkozó tevékenységét 2018. 09. 20-án befejezte, vállalkozását megszüntette. A vállalkozás megszűnése után még keletkeztek számlák, főként közüzemi díjakkal kapcsolatos elszámolás, valamint a Kormányhivataltól érkezett bértámogatás. Ezzel kapcsolatban kérdésem:
1. Egyéni vállalkozóval szemben a Vízmű Társaság elszámoláskor a következő számla keletkezett. A számlán feltüntetett teljesítés dátuma 2018. 10. 01. (!), a számla kelte: 2018. 09. 11., a vállalkozó a számlát 2018. 09. 12-én, bankkártyás fizetéssel rendezte. Ez a számla az áfabevallásban szerepeltethető? Költségként a számlán szereplő tétel a pénzforgalom miatt elszámolható?
2. A vállalkozás egyik dolgozóját GINOP-pályázat keretében bértámogatással foglalkoztatta. A Kormányhivatal a bértámogatás összegét 2018. 09. 27-én utalta el a vállalkozó számára. Ez az összeget bevételként el kell számolni?
3. Még október hónapban is keletkeztek áramelszámoló számlák. Ezen számlák költségként még elszámolhatók? Általánosságban kérdés, hogy egyéni vállalkozás megszűnése után keletkezett bevételek, költségek meddig számolhatóak el? A megszűnés napjáig, vagy az szja-bevallás benyújtásáig?

Kérdés: Ha 2019-től áttérnénk a kivára (közhasznú nonprofit gazdasági társaság), akkor a 2018-as társaságiadó-bevallásunkban meg kell növelnünk az adóalapot a saját tőke adómentesen képződött részével? [A kérdező ezt követően idézi a Katv. 27. §-át és a Tao-tv. 13/A. §-a (2) bekezdésének a) pontját, (3) bekezdését.]

Kérdés: A 2015. évi szállítói tartozást hány év után lehet kivezetni a könyvekből, ha fizetési felszólítást nem alkalmaztak? Az azt terhelő áfát hogyan kell a nyilvántartásban rendezni?

Kérdés: A könyvelőiroda a szállító társaság által kiállított egyedi számlákat nem könyveli, hanem a szállító társaság által kiállított számlagyűjtők alapján, összevontan könyveli az elábét, a szállítói tartozásokat, számolja el a számlagyűjtőben szereplő áfát. A számlagyűjtőben több időpontra vonatkozó számla van, de nem találhatók meg az egyedi számlákra vonatkozó valós adatok, teljesítési és fizetési időpontok. A szállítói társaság számlái le vannak fűzve csoportosítás és megjegyzés nélkül. A szállító társaság az általa kibocsátott számlagyűjtőn felhívja a figyelmet, hogy az könyvelésre és az áfa visszaigénylésére nem jogosít. Véleményem szerint nem teljesül az Szt. 165. §-a (2) bekezdésének a szabályszerű bizonylattal szembeni követelménye sem. Szerintem az áruvásárlás bizonylata a számla. Elfogadható-e a számlagyűjtők alapján történő könyvelés? Ha igen, milyen feltételekkel?

Kérdés: Az anyavállalat a 100%-ban tulajdonolt kft.-jének a kft. 10 000 E Ft névértékű üzletrészét átadja azzal, hogy a kft. átvállalja tőle a garanciális kötelezettségeit 36 000 E Ft értékben. Ez esetben nem szokványos "csereügyletről" van szó. Hogyan kell az ügyletet elszámolni a kft.-nél, illetve az anyavállalatnál? Hogyan kell kimutatni a kötelezettséget az anyavállalatnál? Az átvállalt kötelezettséget el lehet-e időbelileg határolni, mivel a garanciális kötelezettség terhére elvégzendő munkák a jövőben jelentkeznek?

Kérdés: Hogyan számoljuk el a feles földbérleti díjat?

Kérdés: Társaságunk nagy értékű eszközök nemzetközi kereskedelmével foglalkozik. Az idei év során egy német illetőséggel bíró magánszemély aktív közreműködésével jött létre egy ügylet. A magánszemély, előzetes megállapodásunknak megfelelően, üzletszerzői jutalékra jogosult. A magánszemély német illetőségű, a tevékenységet nem Magyarországon végezte. Milyen bizonylatok szükségesek ahhoz, hogy kifizethessük számára a jutalékot? Jól gondoljuk-e, hogy a német adóhatóság illetékességigazolásának birtokában, szja levonása nélkül kifizethető a jutalék? Milyen adatszolgáltatási kötelezettség – beleértve a német magánszemélyt és a NAV-ot is – terheli a magyar kifizetőt?

Kérdés: Kapcsolt vállalkozásaink közül az egyik kizárólag ingatlan-bérbeadással ("A" cég), a másik pedig ingatlanüzemeltetéssel és bérbeadással foglalkozik ("B" cég). A bérlőkkel történő egyszerűbb kapcsolattartás érdekében "B" cég nemcsak az üzemeltetési díjat, hanem egyúttal a bérleti díjat is számlázza, és beszedi a bérlőktől a velük kötött szerződés alapján. A fentiek miatt probléma keletkezett az iparűzési adó vonatkozásában, ugyanis az "A" cégnél bevételként és iparűzésiadó-alapként jelentkezik a bérletidíj-bevétel, ami "B" cégnél is árbevétel és iparűzésiadó-alap. Így ugyanazon bérleti díj után kétszer fizetünk iparűzési adót. Léteznek-e olyan szerződéskötési, illetve könyvelési módosítások, amelyekkel a kétszeres iparűzésiadó-fizetés a cégcsoporton belül megszüntethető úgy, hogy "A" cég továbbra sem kerül közvetlen kapcsolatba a bérlőkkel?