5439 talált állásfoglalás a bevétel kifejezésre

Kérdés: Társaságunk mikrovállalkozás. Főtevékenységként fémszerkezetgyártást és szolgáltatást végez. Szeretnénk a tevékenységet fejleszteni, a bővítéshez magas technikai tudású gépeket vásárolni, bedolgozói programokba bekapcsolódni, mindehhez számítástechnikai ismeretek is szükségesek. Az egyik tulajdonos fiával a fejlesztés érdekében szeretnénk az Mt. szerint tanulmányi szerződést kötni. Lehetséges-e így még az előkészület időszakában a képzés költségeinek az elszámolása?

Kérdés: Egyszemélyes kft. a beszámoló felülvizsgálatát megelőzően kéttagúvá válik. A könyvvizsgálati kötelezettség megszűnik, a választott könyvvizsgálói adatokat a cégjegyzékből törlik. Ezt követően fennállhat-e a könyvvizsgálati kötelezettség, és az jogszerűen elvégezhető-e? Különösen akkor, ha mindez még az előtársasági időszakban történik.

Kérdés: A kft. 1996-ban frekventált helyen határozatlan idejű bérleti jogot szerzett egy üzlethelyiségre, amelyet még ez évben üzletházzá alakított át, költségeit idegen ingatlanon végzett beruházásként számolta el. Két év múlva újabb átalakításra került sor, amelyet a már meglévő beruházásra aktivált. 2001-ben a kft. az üzletházat megvásárolta, üzembe helyezte, majd bérbe adta. A bérlő a használatbavétel előtt átalakítást hajtott végre, és ennek során a kft. által korábban végzett beruházás egy részét lebontották, átalakították. A kérdés az, a kft. milyen módszerrel, mekkora értéket vezessen ki a könyveiből, ha nincsenek tételes számlák? Az ezután fennmaradó idegen ingatlanon végzett beruházást az üzletházra ráaktiválhatja-e?

Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett osztrák többségi tulajdonban lévő, munkagépek kereskedelmével foglalkozó vállalkozás megbízási szerződés keretében megbíz egy osztrák állampolgárt, hogy Ausztriában és Németországban keresse meg a magyar igényeknek megfelelő új és használt munkagépeket. Tevékenységéért félévente fix összegű "honoráriumot" kap. Milyen adózási (szja-levonás, egyéb járulékok), illetve illetőségigazolási vonzata van a magyar kft.-nél ennek a kifizetésnek? Hogyan alakul az adózás, ha mérnöki tanácsadásról szól a megállapodás?

Kérdés: Társaságunk 55 százalékos tulajdonosa (USA-ban élő magánember) 200 E USD devizahitelt folyósított új telephely kialakítására a tárgyévben. A visszafizetés feltételei: – évi 8,5 százalék kamat, – kamat- és tőketörlesztés fizetésének kezdete: 2002. 01. 01. A felvett devizahitel tárgyévi kamatát a létesítendő telephely értékét növelő tételként kell-e elszámolni? A külföldi magánszemélynek kifizetendő kamatot milyen adófizetési kötelezettség terheli, s az esetleges adót kinek (társaság vagy magánember) és mikor kell fizetnie?

Kérdés: Az erdőtulajdonosok közössége magánszemély (őstermelő) közös képviselőt választott. Megállapodásuk szerint az erdőgazdálkodást önállóan folytatják. Lehetséges-e, hogy a kitermelt fatermékeket (fűrészipari rönk) a tulajdonosoktól külön-külön vásárolja fel a szövetkezet? A tulajdonosok mezőgazdasági őstermelők, őstermelői igazolványukba bejegyeztették az erdőgazdálkodást. Ha a fenti módszer nem jó, vagy közös gazdálkodást, értékesítést végez az erdőtulajdonok közössége, akkor az őstermelők közös képviselőjének milyen teendői vannak?

Kérdés: Az APEH ellenőrizte az elmúlt évek gazdálkodását és 1998. évre becslés alapján a társaság árbevételét, és ugyanezen összeggel az adóalapot megnövelte. A megnövelt árbevétel után áfa és társasági adó megfizetésére kötelezte a társaságot. Hogyan kell ezt a megállapítást könyvelni?

Kérdés: 1992-től működő bt. 1996. január 1-jével kft.-vé alakult át. 1998-2000. években veszteséges volt úgy, hogy a veszteséges években nettó árbevétele nem érte el a költségek és ráfordítások 50 százalékát. Mely évekre kell kérnie APEH-engedélyt a veszteségek elhatárolására? Ebben az esetben mi számít az "adókötelezettség keletkezése évének"?

Kérdés: Mi a különbség a reprezentáció és a természetbeni juttatás között? Mikor esik egy esemény a több adót, járulékot fizetendő kategóriába? Mi egy kis cég vagyunk, nálunk kávé-, cukor-, innivalóvásárlás történik alkalmanként, melyet 44+11 százalékkal növelten számoltunk el személyi jellegű költségként. A törvény módosulása után az árbevétel fél százalékát el nem érő mértékben nem számoltunk a 44+11 százalékkal.

Kérdés: Az ingatlant részletre értékesítjük, az adásvételi szerződés aláírásakor általában – a szerződés szerint – foglalót és előleget is kérünk. A vevő a szerződés aláírásakor rendelkezési jogot szerez az ingatlan felett, de csak az utolsó részlet kifizetésekor kerül az ingatlan a birtokába. Ilyen esetben miről kell a számlát kiállítani, és miként kell a könyvelésben szerepeltetni?