Visszavásárolt üzletrész térítés nélküli átadása

Kérdés: A Gt. megengedi, hogy ha a társaság nem él a tőkeleszállítás (bevonás) lehetőségével, a "saját üzletrész"-t tagjai között szétoszthatja vagyonarányosan, és így a jegyzett tőke nem változik. Társaságunk a visszavásárolt üzletrészt 1999-ben tagjai között szétosztotta, utána 20 százalék forrásadót fizetett, megnövelte a társaságiadó-alapját. Miért kell még szja-val is terhelni? Mennyiben más tőkeemelés ez, mint a bevonás utáni osztalék visszaforgatása? Szerintünk az szja-fizetési kötelezettség sérti a társasági jog előírásait.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...következően a társasági jog előírásait az adótörvényi előírások nem sértik, legfeljebb a társaság tulajdonosainak a döntését befolyásolják, ha a Gt. biztosította lehetőségből valamelyik a társaság, illetve a tulajdonosai számára kedvezőbb lehet.Az Szja-tv. 3...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. július 22.

Mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezménye

Kérdés: Egy cég üzemanyag-kiskereskedelemmel foglalkozik. Budapesten 3, vidéken két kúttal rendelkezik. Ezek régi típusú kutak, azaz 2-3 kútoszlop és egy kiszolgálóhelyiség van. A 44/1995. IKM rendelet, illetve a 11/1994. IKM rendelet kötelezővé teszi a föld alatti üzemanyagtartályok cseréjét. A 3 budapesti kutat a földterülettel együtt bérli a cég. A tulajdonosok azonban nem vállalják a cserét, de hozzájárulnak. A vidéki kutaknál a földterületet bérli a cég, a kutak és a kiszolgálólétesítmények saját tulajdonban vannak. A kiszolgálóépítmények konténerek, ingatlannak (építménynek) minősülnek? A beruházás kutanként 10-15 millió forint. Az egyéb feltételek teljesülése esetén megilleti-e a céget a mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezménye?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...Mindezt a beruházás megvalósítása előtt a bérbeadónak és a bérlőnek írásban rögzítenie kell azzal, hogy ez mennyiben és hogyan befolyásolja a bérleti díjat, mi legyen a bérlőnél lévő (egyébként – a leírtak alapján – az ő tulajdonát képező) kútoszlopokkal...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. július 1.
Kapcsolódó címkék:    

Fejlesztési tartalék

Kérdés: A kft. 2002-ben fejlesztési tartalékot képezett 3,5 millió forint értékben. A kft. 2003-ban épületet vásárolt telephely céljából 30 millió forintért. Hogyan kell elszámolni a beruházást, a fejlesztési tartalékot, az értékcsökkenést a számvitelben, illetve a Tao-tv. szerinti értékcsökkenési leírást? A beruházás nyilvántartási értékét csökkenti-e a fejlesztési tartalék? A fejlesztési tartalékot értékcsökkenésként el lehet-e számolni?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...fejlesztési tartalék nem befolyásolja a beruházás bekerülési értékét, és nem érinti a számviteli elszámolás szerinti értékcsökkenést. Annak ellenére tehát, hogy a kft. az épületet részben a fejlesztési tartalék terhére "szerezte be", annak bekerülési értéke...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. július 1.
Kapcsolódó címke:

Jelentős hiba következményei

Kérdés: Egy kft. mérlegadatai ezer forintban: Megnevezés Önellen- Ellenőrzés őrzés után előtt Eszközök, források 270 488 277 352 Árbevétel 770 143 770 143 Adózás előtti eredmény 13 012 19 876 Átlagos állományi létszám mindkét állapotban 22 fő volt. A módosított beszámolót ismételten közzé kell-e tenni? Az eredeti bevallásban nem érvényesített adóalap- és adókedvezmények a revíziónál érvényesíthetők-e?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...Szt. 154. §-ának (5) bekezdése szerint a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibák esetén kell – az adott üzleti évet megelőző üzleti évre vonatkozó beszámolót – ismételten közzétenni. A Szt. 3. §-a (3) bekezdésének 5. pontja szerint...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. május 27.
Kapcsolódó címkék:  

Eladott társaság személygépkocsijának értékesítése

Kérdés: Egy kft. opciós szerződéssel személygépkocsit vásárolt. A kft.-t a tulajdonosa eladta. Alakult egy új kft., amely az eladott társaság egyes eszközeit, többek között a személygépkocsit is megvásárolta. A tárgyi eszközöket eladásként számlázták, a gépkocsi még fennálló hitelösszegét az új társaság átvállalta. Hogyan kell könyvelni a leírt gazdasági eseményeket? A számlázás időpontja megelőzte a tartozásátvállalási szerződés időpontját. Módosítani kell-e a számlában szereplő eladási árat? A hitelátvállalási szerződés szerint a fennálló hitel összege a vételár részét képezi.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...befektetést, részesedést (részvényt, üzletrészt). A tulajdoni részesedést jelentő befektetés értékesítésekor bizonyára befolyásolja az eladási árat az adott társaság eszközállománya, az eszközök összetétele, továbbá az, hogy az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. május 27.

Támogatott eszközbeszerzés áfájának elszámolása

Kérdés: A Számviteli Levelek 75. számában az 1555. kérdésre adott válaszban írtak a támogatott gépbeszerzés le nem vonható áfájáról. Ha lehet, kérem, hogy egy kicsit részletesebben is írjanak erről.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...elsősorban akkor, ha az adóalany (a társaság) adóalapot nem képező államháztartási támogatásban részesül. Az árat közvetlenül befolyásoló támogatás (például a fogyasztóiár-kiegészítés) áfabeli kezelése változatlan, az továbbra is (az eddigieknek...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. április 1.
Kapcsolódó címkék:    

Üzletpolitikai célból adott ajándék

Kérdés: Cégünk akciót tervez, amelynek keretén belül összeállítanánk egy csomagot a cég termékeiből, és egy ilyen csomag megvásárlása esetén 1 db kártyás mobiltelefon-készüléket adnánk ajándékba. Hogyan kell elszámolni számviteli és adózási szempontból az adott telefonokat? Van-e lehetőség olyan formában lebonyolítani az ilyen akciót, hogy szja-t ne kelljen fizetni a rádiótelefonok után?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...a vásárlás lehetősége nyilvános, tehát bárki azonos feltételekkel és módon, nyilvános körülmények között hozzájuthat a mobiltelefonhoz, akkor a juttatás szja szempontjából adómentes.Ha nem teljesül az a feltétel, hogy bárki azonos feltételekkel és módon,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. április 1.
Kapcsolódó címkék:  

Felnőttképzés kedvezménye

Kérdés: Az Oktatási Minisztérium által kiadott felnőttképzési akkreditáció kapcsán nagy a tanácstalanság az szja-kedvezmény igénybevételét illetően. Egy felnőttképzést végző vállalkozás vagy intézmény rendelkezhet vagy csak intézményi akkreditációval, vagy csak programakkreditációval, de mindkettővel is. Felnőttképzést nagyon sokan végezhetnek és végeznek is (iskola, társas vállalkozás, de egyéni vállalkozó is alvállalkozók bevonásával). Én, mint magánszemély, nyelvtanfolyamra járok. Az Szja-tv. 36/A. §-a értelmében a részemre kiállított nyelvtanfolyami díjból adókedvezményt vehetek igénybe. Mikor lesz helyesen kiállított a számla az szja-visszaigénylés szempontjából? Van-e valamilyen speciális formai követelmény, szöveg, aminek a számlán szerepelnie kell? Milyen felnőttképzési akkreditációval kell (programakkreditáció, vagy intézményi akkreditáció, vagy mindkettő) rendelkeznie a számlát kibocsátó vállalkozásnak ahhoz, hogy az szja-visszaigénylésre jogosítson?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...folytató intézmények külön jogszabályban meghatározott feltételek alapján kérhetik akkreditálásukat. A FAT akkreditációs eljárás lefolytatása alapján kiadja az akkreditációs tanúsítványt.Az akkreditációs eljárás feltétele, hogy a felnőttképzést...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. április 1.
Kapcsolódó címke:

Iparűzési adó alapjának megosztása

Kérdés: Mezőgazdasági őstermelőnek, akinek a székhelye a városi lakása, telephelye pedig egy faluhoz tartozó tanya, hogyan kell megosztania az iparűzési adó alapját? Saját maga után nincsen személyi jellegű kifizetése, alkalmazottja sincsen. Eszközei (a mezőgazdasági eszközök, még a mobiltelefonja is) a telephelyén vannak, az adminisztrációt is a tanyán végzik. Ilyen esetben miért nem jó a 0 és 100 százalék megosztás?A székhely szerinti adócsoport követelheti-e a "legalább 10 százalék" megfizetését részükre?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Htv. 37. §-a szerint a vállalkozót helyi iparűzésiadó-kötelezettség terheli a székhelye és a telephelye(i) szerinti önkormányzatoknál, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja. A Htv. a telephely...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. március 18.
Kapcsolódó címkék:  

Időbeli elhatárolás beszerzésnél

Kérdés: A könyvvizsgálat során gyakran tapasztalom, csak azokat a beszerzésről érkezett számlákat könyvelik a tárgyévben a szállítóval szemben, amelyek a mérlegfordulónapig a társasághoz megérkeztek, hivatkoznak arra, hogy számítógépes programjuk a mérlegfordulónap után érkezett számlákat automatikusan a beérkezés időpontjának megfelelő évre könyveli. Ez esetben a mérlegfordulónap előtti gazdasági eseményeket az időbeli elhatárolásokkal szemben könyvelik. Hasonló módon járnak el a kimenő számláknál is. Helyes ez a gyakorlat?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...eredménye meghatározásának szabályait rögzítik. Az Szt. 32-33. §-ai, illetve 44-45. §-ai tételesen határozzák meg az eredményt befolyásoló bevételek, költségek, ráfordítások aktív, illetve passzív elhatárolásának eseteit. Ezek között az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. február 19.
Kapcsolódó címke:
1
…
115
116
117
…
134