1468 talált cikk az értékcsökkenés kifejezésre

Kérdés: Az ingatlanvásárláshoz kapcsolódó hitelkamatot, valamint a devizahitel árfolyamveszteségét az aktiválás után is figyelembe lehet venni az értékcsökkenési leírás elszámolásánál, az Szt. 52. §-ának (3) bekezdése alapján?

Kérdés: A kft. 2012-ben új személygépkocsit vásárolt. A személygépkocsi után megfizette a cégautóadót (azt csak a vállalkozás érdekében használta). A személygépkocsi beszerzési értéke elszámolható-e a Tao-tv. 7. §-a (1) és (11)–(12) bekezdése, 4. §-a 18., 34/a. pontja szerinti társaságiadó-alap csökkentő tételként 2012. évben? A társaságiadóalap-csökkentő tételként elszámolt fejlesztési tartalékot személygépkocsi vásárlására is felhasználhatja?

Kérdés: Két egymástól független társaság 20 millió forint értékű gépre egy jövőben esedékes (opciós) szerződést köt úgy, hogy a vevő a jövőben bármikor bejelentheti vásárlási szándékát. Amíg nem vásárolja meg a gépet, addig a vevő havonta 500 ezer forint bérleti díjat fizet a használatáért. A megállapodás értelmében az eladási árból a vásárlás időpontjában levonják az addig megfizetett bérleti díjakat. Lehet-e ilyen megállapodást kötni? Hogyan kell elszámolni a havi bérleti díjakat és a tényleges eladást? Milyen értéken kell számlázni az eladáskor?

Kérdés: Az evából a Tao-tv. hatálya alá visszatérő bt.-nek az evába való belépésekor 1 millió forint értékű ingatlana volt, amelyet az Eva-tv. hatálya alatt felújított, ingatlanszakértő szerint jelenleg 16 millió forintot ér. Ezt az ingatlant a visszatérés után is használni kívánja. Ezen tétel miatt keletkező összeg hogyan szerepel az eredménytartalékban? Adózott vagy adózatlan?

Kérdés: A társaság üzemben tartója több tehergépjárműnek, amelyekre ingyenes üzembentartói szerződést kötött határozatlan időre egy magánszeméllyel, illetve egy egyéni vállalkozóval. A társaság a 0. Számlaosztályban tartja nyilván a szerződésben meghatározott értéken a gépjárműveket. Értékcsökkenést nem számol el, ezenkívül minden költséget, adót a társaság fizet és számol el. Az egyéni vállalkozó tárgyi eszközként tartja nyilván a gépjárművet, amelynek könyv szerinti értéke az értékcsökkenéssel folyamatosan csökken. Egyéb költséget a gépjármű után nem számol el. Megfelelően jár el a társaság, illetve az egyéni vállalkozó? A magánszemélynek keletkezik-e bármilyen jogcímen jövedelme?

Kérdés: Az Szt. 47. §-ának (9) bekezdése alapján a már üzembe helyezett géppel kapcsolatosan, az aktiválást követően a gép eladója ránk terhelte a gép beállításának és a pontosságot javító egyensúlyozás költségét. Ezt rá kell aktiválni a gépre, vagy egyéb ráfordításként számolandó el? Mi minősül ebben az esetben jelentősnek? A gép értékének 2,5%-a már jelentős lehet?

Kérdés: Társaságunk hőközpontot és vezetéket, valamint vezetékszakaszt selejtez, amelyek helyett új hőközpontot és vezetéket létesít, illetve részlegesen selejtezett vezetéken felújítást végez vezetékszakaszok cseréjével. A régi hőközpontot, a teljes vezetékhosszat, illetve részleges selejtezés esetén a vezetékszakaszokat selejtezzük és kivitelezővel elbontatjuk. A bontások során visszanyert anyagokat hulladékként értékesítik. Helyes-e, ha a selejtezett eszközök, vezetékszakaszok nettó értékét értékvesztésként, terven felüli értékcsökkenésként egyéb ráfordításként számoljuk el, amelyet a készletre vett hulladék értéke csökkent? Az újonnan épített hőközpont, vezetékszakasz és vezeték bekerülési/aktivált értékében nem vesszük figyelembe a selejtezett eszközök bontási költségeit, azt egyéb ráfordításként számoljuk el.

Kérdés: Egyre többször lehet találkozni olyan, vissza nem térítendő állami támogatásokkal (GOP, KEOP stb.), amelyek esetében a támogatási szerződésben előírják, hogy az egyes eszközbeszerzéseket anyagköltségként kell elszámolni. Ha nem lenne ez az előírás, ezeket az eszközöket az Szt. alapján tárgyi eszközként vennénk nyilvántartásba, és utánuk értékcsökkenést számolnánk el. Ha betartjuk a törvényt, akkor a támogatást vissza kell fizetni, mert nem teljesítettük a támogatási szerződésben vállaltakat. Mi a helyes könyvelési és adózási mód a fenti esetben? (Nem megoldás a támogatási szerződés módosítása, mert ilyen esetben az állam diktál!)

Kérdés: A pénztárgépet először a NAV szállítói köréből kizárt vállalkozástól rendeltük meg, a megrendeléshez kapcsolódóan előleget fizettünk. Mivel a megrendelt pénztárgép helyett másikat kellett rendelnünk, igénybe vettük ehhez kapcsolódóan a NAV 31 750 Ft-os "kártalanítását". Hogyan kell ezt a "kártalanítást", engedményezést elszámolni? Kérdés továbbá, hogy az idevonatkozó rendelet szerint eredetileg járó 50 E Ft támogatást hogyan számoljuk el, mert itt is engedményezés van a rendelet előírása szerint?

Kérdés: Ügyfelünk az ingatlant a tárgyév augusztusában értékesítette, de azt csak a teljes vételár megfizetése után, a tárgyévet követő évben adta a vevő birtokába, ezzel az időponttal szállt át a tulajdonjog is a vevőre. Az ügyfél az ingatlant (raktár- és irodaépületek) az értékesítés előtt és az értékesítés után is bérbeadás útján hasznosította. A helyi önkormányzat álláspontja szerint, mivel az ügyfél szándéka az ingatlan értékesítésével megváltozott, a tárgyév zárásakor a tárgyi eszközök között kimutatott ingatlant át kellett volna minősíteni készletté, és a tárgyévet követő évben történő értékesítésekor mint készletértékesítést elszámolni. Helyes ez az álláspont?