Visszlízing könyvelése

Kérdés: 2013-ban teherautó-pótkocsit vásároltunk Közösségen belül, euróban. Az így megvásárolt eszközt eladtuk egy magyar lízingcégnek euróért, amelytől azt euróban visszalízingeljük. A fizetendő és visszaigényelhető áfa az áfabevallásban miként jelenik meg? Ha az eszközt még nem használtuk rendeltetésszerűen, hogyan alakul a folyamat számviteli elszámolása?
Részlet a válaszából: […] Áfával kapcsolatos a válaszunk. A Közösségen belüli beszerzés áfája egyrészt fizetendő áfa, másrészt előzetesen felszámított és levonható áfa, tehát az áfabevallásban – ennek megfelelően – két helyen jelenik meg. De van fizetendő áfa akkor is, amikor a magyar...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 6.
Kapcsolódó címke:

Családi gazdálkodó beruházási támogatása

Kérdés: 2013-ban a családi gazdálkodó egy beruházásba kezdett, amely előreláthatólag 2014-ben fog befejeződni, de legkésőbb 2015-ben kell az új épületeket átadnia. A beruházás 100 M Ft értékű, amelyhez az MVH-tól kap 40 M Ft vissza nem térítendő támogatást. Az MVH 12 M Ft támogatási elő­leget folyósított a családi gazdálkodó bankszámlájára áprilisban. Ezt követően volt egy elszámolás júniusban, ahol az eddigi vásárlásokról kiállított számlákat bemutattuk az MVH-nak. Támogatásként az MVH októberben folyósított 10 M Ft-ot, és ehhez kapcsolódóan kiküldte a határozatot is a támogatás összegéről. Az első épület elkészült, az építési engedélyre 26 M Ft-ot tudunk aktiválni. Helyes-e, ha a 26 M Ft-os üzembe helyezett beruházást egy összegben költségként elszámoljuk, illetve ezzel szemben a 10 M Ft-os támogatást bevételként feltüntetjük? A támogatási előleget hogyan kell figyelembe venni? Fel kell-e tüntetni 2013-ban bevételként? Amennyiben nem kell feltüntetni, hogyan kell kezelni? Az szja-bevallásban hová kell feltüntetni? A 12 M Ft támogatási előleg elszámolásáról csak 2014-ben fognak kifizetési kérelmet benyújtani, és utána készül arról határozat. A támogatási elő­legből olyan számlák lettek kifizetve, amelyek a beruházás számlán vannak könyvelve, és majd csak 2014-ben lesznek üzembe helyezve. Az MVH határozata csak a támogatási előleg folyósításáról szól. Ha a 12 M Ft-ot nem kell bevételként feltüntetni 2013-ban, akkor a könyvelésben hogyan kell helyesen szerepeltetni?
Részlet a válaszából: […] Jogszabály vagy államközi megállapodás alapján kapott támogatásokra vonatkozó szabályozás szerint a támogatásokat akkor kell bevételként figyelembe venni, amikor azokat felhasználják, tehát amikor a bevétellel szembeállítható költség felmerül az Szja-tv. 19. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 6.

Lízingszerződés tartozásátvállalása

Kérdés: "A" társaság devizaalapú nyílt végű pénzügyi lízingszerződés keretében járművet lízingelt, amelyre a jövőben nincs szükség. Ezt az eszközt "B" társaság átveszi a tartozás átvállalásával. A lízingbe adó ehhez hozzájárult. A lízingbe adó a fennmaradó kötelezettséggel egyező összegben helyesbítő számlát állított ki "A" társaságnak. "A" társaság könyveiben a jármű bruttó értéke 45 M Ft, elszámolt értékcsökkenés 38 M Ft, a nettó értéke 7 M Ft. A lízingszerződésből eredő kötelezettség (december 31-i árfolyamon) 9 M Ft (30 000 euró). A lízingbe adó által megküldött helyesbítő számlán 30 000 euró szerepel, amelynek a teljesítéskori árfolyama: 302,44 Ft/euró. Hogyan kell könyvelni az "A" társaságnál az eszköz kivezetését?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben ugyan tartozásátvállalásról van szó, de valójában nem az. A lízingbe adó a lízingelt eszközt azért veszi vissza, mert a lízingbe vevő talált egy olyan társaságot, amelyik a visszavett eszközt a visszavételt követően lízingbe veszi a lízingbe adótól. Ezért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 6.

Kibontott anyagok értékesítése

Kérdés: Cégünk megvásárolt egy épületet, amelyet átalakított, felújított, és 2013 májusában aktiválta, használatba vette telephelyként. Az átalakítás során kicserélt ajtókat, ablakokat, egyéb bontási anyagokat decemberben értékesítették. Könyvelési szempontból mi a teendő? A beruházás értékét utólag csökkenteni kell? Aktiváláskor a bontott anyagot nem vették készletre. Most kellene készletre venni, visszamenőlegesen eladási áron?
Részlet a válaszából: […] A rendeltetésszerű használatbavétel érdekében a vásárolt épületen elvégzett munkák (és felhasznált anyagok) bekerülési értékével a beszerzett eszköz bekerülési értékét (vételárát) növelni kell a beruházási számlán. A használatbavétel érdekében végzett munkák...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 6.
Kapcsolódó címkék:  

Áfás beruházás térítés nélküli átadása

Kérdés: Alanyi adómentességet választó alapítványunk MVH-s támogatásból megvalósított beruházása során a levonható áfát nem igényelte vissza. Az átutalt támogatás a számlák bruttó értékére nyújtott fedezetet. A beruházást aktiváltuk, a kapott támogatást a tőketartalékba, majd a lekötött tartalékba helyeztük, az időarányos értékcsökkenést elszámoltuk. Keletkezik-e áfafizetési kötelezettség, ha az alapítvány térítés nélkül átadná az eszközöket az önkormányzatnak? Ha áfaköteles, kell-e arról számlát kiállítani? Átadás esetén hogyan kell elszámolnunk a lekötött tartalékot?
Részlet a válaszából: […] A válasznál abból kell kiindulni, hogy a kérdés szerinti beruházással megvalósuló tárgyi eszközök az Áfa-tv. 87. §-a szerint értékesíthetők-e adómentesen. Véleményünk az, hogy nem, azaz csak adóköteles lehet az értékesítés is, és így a térítés nélküli átadás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 13.

Helytelenül számlázott ingatlan

Kérdés: Magyarországi gazdasági társaság "nyílt végű" pénzügyi lízing keretében irodaház/ipari csarnok/raktár/telek besorolású ingatlant vásárolt. A lízingszerződés alapján a lízingbe vevő a szerződéses futamidő végén jogosult az ingatlan tulajdonjogát megszerezni. A lízingszerződés, illetve a számla nem részletezi az egyes – egyébként műszakilag egybeépült – ingatlanrészek értékét. El kell-e különíteni a telek értékét? A lízingelt ingatlan bekerülési értékének kialakításánál figyelembe kell-e venni a futamidő végén várható vagyonszerzési illeték értékét?
Részlet a válaszából: […] Az utolsó kérdésre a válasz az, hogy nem. A bekerülési érték részeként az vehető számításba, ami a rendeltetésszerű használatbavételt megelőzően felmerült. A mintegy 11 év múlva – esetleg – fizetendő vagyonszerzési illeték nem ilyen.A telek értékét már a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 13.
Kapcsolódó címkék:    

Adásvételi szerződés felbontása

Kérdés: Társaságunk 2012-ben értékesítette ingatlanát. A szerződés alapján a vevő birtokba vette, a földhivatali bejegyzés megtörtént. A megkötött szerződés alapján a vételár következő részletét 2013-ban kellett volna a vevőnek kiegyenlítenie. Az adásvételi szerződés szerint, ha ez nem történik meg, akkor az eredeti állapot helyreállításával érvénytelenítik az ügyletet. A szerződést 2013 novemberében felbontottuk, az érvénytelenítő számlát kiállítottuk. Helyesen jártunk el? Szükséges-e a társaságiadó-bevallást és a beszámolót korrigálni? Vagy a meghiúsulás tisztán a 2013. évet érintő gazdasági esemény lesz?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. 237. §-ának (1) bekezdése szerint: érvénytelen szerződés esetében a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet kell visszaállítani. A kérdés alapján valójában erre történik utalás azzal, ha a vevő nem fizet, akkor az eredeti állapot helyreállításával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 13.
Kapcsolódó címkék:  

Műemlék jellegű épület beszerzéséhez támogatás

Kérdés: Társaságunk műemlék jellegű épületet vásárolt, amelyhez fejlesztési célú támogatást kapott. A támogatás összegét elhatároltuk. Helyesen tettük? Mikor, milyen mértékben kell feloldanunk az elhatárolt halasztott bevételt, ha értékcsökkenést nem számolhatunk el az ingatlan műemlék jellege miatt?
Részlet a válaszából: […] A számviteli előírások szerint a tárgyi eszközöknél a várható hasznos élettartam, a maradványérték figyelembevételével terv szerinti értékcsökkenést, az Szt. 53. §-a alapján pedig terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni.A műemlék jellegű épület is tárgyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 23.
Kapcsolódó címkék:  

Eladásra épített lakás átminősítése

Kérdés: A társasházakat építő kft. egy általa épített, eladásra szánt lakást, amelyhez garázs és kiépített parkoló is tartozik, átminősíttetett irodává. A vevő visszalépése után úgy döntött, hogy megtartja az ingatlant, és saját maga hasznosítja irodaként, illetve raktárként. Az átminősítés 2013-ban megtörtént. Ehhez az ingatlanhoz felhasználhatja-e a korábbi években képzett fejlesztési tartalékot? Az átminősítéshez kapcsolódik-e áfafizetési kötelezettség? A saját hasznosítás miatt pedig pótlólagos illetékfizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt – ellenőrzésképpen – nézzük meg a számviteli elszámolást. A társasházakat építő kft. az általa épített, eladásra szánt lakásokat (a kérdésben szereplőt is!) a készletek között (jellemzően saját termelésű készletként) köteles kimutatni (a telek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 9.
Kapcsolódó címkék:  

Cégvásárlás vagy beolvadás

Kérdés: Az "A" kft. megvásárolta 50 000 E Ft-ért "B" kft.-t. A "B" kft. saját tőkéje 2500 E Ft (jegyzett tőke 3000 E Ft, eredménytartalék: -500 E Ft), a tárgyi eszköz (szántóföld) értéke 2200 E Ft, pénzeszközállomány 300 E Ft. A beolvadást a cégbíróság október 31-i dátummal bejegyezte, és 90 napon belül évközi mérleget kell leadni, amelyben szerintünk szerepelnie kell a beolvadt cég adatainak is. Kérem segítségüket a könyvelésnél és az üzleti vagy cégérték meghatározásánál! Az üzleti vagy cégértéket akkor is le kell írni 5 év alatt, ha nagyrészt földtulajdonból áll? Tételes számszaki kontírozást kérnék!
Részlet a válaszából: […] A kérdés egésze ellentmondásos, egymást kizáró tények halmaza. Válaszunk az alaphelyzet tisztázásáig nem lehet teljes!Abból kell kiindulni, hogy a cégvásárlás ("A" kft. megvásárolta "B" kft.-t) és a beolvadás (amit a cégbíróság bejegyzett) kizárja egymást, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 9.
Kapcsolódó címke:
1
43
44
45
97