Devizaalapú ügyletek

Kérdés: Az utóbbi időben egyre gyakrabban kötnek devizabelföldi jogi személyek egymással devizaalapú, de forintfizetésű ügyleteket. Ezen ügyleteknél a szerződés összege devizában van meghatározva, ugyanakkor a számlázás – meghatározott árfolyam alapján – forintban történik. Az ügylethez gyakran kapcsolódik előleg is. Az időbeli eltérésekből adódó árfolyam-különbözeteket hogyan kell kezelni a számviteli, illetve az áfaelszámolásokban?
Részlet a válaszából: […] ...napjára vonatkozó – a két fél közötti szerződés szerinti – devizaárfolyamon átszámított érték határozza meg. (Például az euró MNB által közzétett, hivatalos devizaárfolyamával átszámított forintérték.) Az így meghatározott és a megrendelőtől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 14.

Adózásra vonatkozó várható változások

Kérdés: Lesznek-e, várhatók-e olyan változások, amelyek közvetlenül vagy közvetve kihatnak a vállalkozások számvitelére, adózására, és a 2001. év végén vagy a 2002. év elején tennivalót jelentenek a vállalkozásnak, amelyek elmulasztása hátránnyal járhat számunkra?
Részlet a válaszából: […] ...jár és új adóéveket keletkeztet), változik vagy új tájékoztató jelenik meg az adóhatósági nyilvántartási eljárásról.Áttérés euróra a jegyzett tőkénélMindazon devizakülföldi társaságot, amelynek a jegyzett tőkéje az euró bevezetése miatt megszűnő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.

Jogszabályváltozás: Lekötött tartalék

Kérdés: Az Szt. 38. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint a tőketartalékból kell lekötni és a lekötött tartalékba átvezetni azoknak az eszközöknek – az üzleti év mérlegének saját tőke és mérlegfőösszege arányában számított – értékét, amelyek nem forgalomképesek, illetve csak harmadik személy hozzájárulása (engedélye) alapján ruházhatók át. A felvett banki hitelek fedezeteként felajánlott eszközök jelentős hányada jelzáloggal terhelt. Ezek között van takarmánykészlet, tenyész-, növendék-, hízóállat is. A jelzáloggal terhelt készletek értékét is a törvényben meghatározott arányban át kell vezetni a lekötött tartalékba? A felvett hitel és kamatai erejéig a felvett hitel összegét lényegesen meghaladó értékű ingatlanra elidegenítési és terhelési tilalmat kötöttek ki. Hogyan kell a lekötött tartalékba átvezetendő összeget kiszámítani? Mi a teendő, ha a tőketartalék, az eredménytartalék összege nem fedezi az átvezetendő összeget? Idegen épületen végzett beruházásaink igen jelentősek. A bérleti szerződések szerint a bérbeadó hozzájárulása nélkül nem adhatjuk el azokat. A 10-15 éves bérleti jogviszony lejárta után a beépített eszközök megtérítésére nem tarthatunk igényt. Lekötött tartalékként kell-e kezelni ezeket a beruházásokat?
Részlet a válaszából: […] ...tartalékhoz kapcsolódó – egyéb kérdéseket nem részletezzük.Az új Szt. hatályos – a kérdésben hivatkozott – előírása az Európai Unió irányelveiben foglaltaknak való megfelelés, továbbá a hitelezői érdekek védelme érdekében került be a törvénybe....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 6.

Munkába járással kapcsolatos költségtérítés

Kérdés: Keletkezik-e szja- és tb-fizetési kötelezettség a munkáltatónál, ha a vasúti, a helyi- és távolsági autóbusz-bérletek, illetve -jegyek teljes (100 százalékos) értékét – a 78/1993. (V. 12.) Korm. rendelet szerinti mértékektől eltérően – megtérítjük?
Részlet a válaszából: […] ...elvileg semmilyen költsége sem merülhet fel: a munkavállalót fő szabályként "készen kapja". (Ugyanerre az alapelvre helyezkedett az Európai Bíróság is "... a munkavállalók számára a munkáltató által a lakóhely és a munkahely között, a vállalkozás járművén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 11.

EU-számlakeret alkalmazása

Kérdés: A 100 százalékban svéd érdekeltségű kft. részére a külföldi tulajdonos 2001-re kötelező jelleggel az EU-számlakeret alkalmazását írta elő. Kérdésem, az idén könyvelhet-e az Európai Unióban használatos főkönyvi számlákon?
Részlet a válaszából: […] ...számviteli törvény tételes előírásai megsértésével rendelheti el a magyartól eltérő számlakeret használatát. (Itt jegyezzük meg, az Európai Unióban nincs kötelező EU-számlakeret, minden tagország – ismereteink szerint – más és más számlakeretet használ,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 17.

Konszolidálás

Kérdés: A, B, C külföldi cégek a tulajdonosai D belföldi cégnek (a cég 51 százalékos részesedéssel rendelkezik). Ugyanakkor D 100 százalékos tulajdonosa E külföldi társaságnak. Van-e konszolidáltbeszámoló-készítési kötelezettsége D belföldi társaságnak, ha az értékhatárokat messze túllépte?
Részlet a válaszából: […] ...Ezt az előírást azonban ma még az Szt. 174. §-ának (3) bekezdése szerint nem lehet alkalmazni: "A fölérendelt anyavállalat, ha az Európai Unió valamely tagállamában székhellyel rendelkezik, a 116. § (1) bekezdése alapján a belföldi székhelyű anyavállalatot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 3.
1
49
50