Találati lista:
491. cikk / 544 Külföldi kiküldetés
Kérdés: A valutapénztárba a devizaszámláról vettünk fel eurót. A pénztáros kiadta a külföldi kiküldetésre a munkavállalónak, akinek utólag nem kell elszámolni a valutával, a bérében szerepel, adózik utána. Kérdés, hogyan kell ezt a gazdasági eseményt könyvelni?
492. cikk / 544 Őstermelő terület alapú támogatása
Kérdés: Az átalányadózó mezőgazdasági őstermelő állatok értékesítéséből származó bevétele 300 ezer Ft, a kapott terület alapú támogatása 1,5 millió forint. Kell-e személyijövedelemadó-bevallást tennie, ha a támogatás összegét nem használta fel?
493. cikk / 544 Német adóalanytól vásárolt alkatrész áfája
Kérdés: Korábbi belföldi beszállítóm helyett egy német adóalanytól vásárolok alkatrészeket. Hogyan kell elszámolnom a beszerzés áfáját?
494. cikk / 544 Devizában történő számlázás
Kérdés: Belföldi székhelyű kft. fuvarozással foglalkozik, rendelkezik közösségi adószámmal. Egy másik belföldi cég Olaszországba, illetve Szlovákiába történő fuvarozással bízza meg a kft.-t. A kft. számlázhat-e euróban? Az euróban kiállított számlára elegendő-e kézzel ráírni a forintra átszámított öszszeget?
495. cikk / 544 Mezőgazdasági támogatás az egyéni vállalkozónál
Kérdés: Pénztárkönyvet vezető mezőgazdasági vállalkozó vagyok, 2004-től egyes támogatásokat nem eredményt képező bevételként kell elszámolnom. Igaz-e az, hogy a támogatás megkapásával egy időben a költségeimet ugyanekkora összeggel csökkentenem kell, vagyis sztornóznom kell ugyanekkora összeggel a tevékenységem érdekében felmerült költségeket?
496. cikk / 544 Külföldön vezetett bankszámláról forintszámlák kiegyenlítése
Kérdés: Magyarországon működő és bejegyzett kft. Ausztriában megnyitott bankszámlájára EUR-ban folyik be az exportszámlák ellenértéke. Erről a bankszámláról egyenlíti ki forintban a magyar szállítói számlákat. A devizás eszközöket és kötelezettségeket MNB hivatalos devizaárfolyamon értékeli, a bankszámlán lévő devizát átlagos bekerülési árfolyamon tartja nyilván. A szállítói számlák forintértékét adjuk meg a banknak, amelyhez a bank hozzárendeli a saját árfolyama szerint a devizát. Hogyan tudjuk ezt helyesen könyvelni?
497. cikk / 544 Forintszámlák kiegyenlítése devizával, valutával
Kérdés: Cégünk esetenként devizáját nem váltja át forintra, hanem közvetlenül a devizaszámláról euróban utalja át a forintban kiállított szállítói számlákat, illetve felveszi azt készpénzben, és euróban egyenlíti ki a forintban kiállított számlát. A devizát a beérkezéskori választott devizaárfolyamon tartjuk nyilván. A beérkezés sorrendjében használjuk fel. Hó végén a felhasználásra jutó árfolyam-különbözetet elszámoljuk. A szállítók kérésére alkalmazzuk a leírt elszámolást. Helyes ez így?
498. cikk / 544 Szokásos piaci ár
Kérdés: Társaságunk burkolólapokat értékesít külföldi leányvállalatainak. A lapok fajtája több száz, az ára jelentős szóródást mutat. Az egyes termékekre konkrét piaci árat – azok egyedisége és nagy száma miatt – nem lehet megállapítani. Az adott országba külföldről érkező burkolólapokból készült importstatisztikai adatokat sikerült megszerezni, amely átlagos négyzetméterárat tartalmaz USD-ben. Elfogadható-e, ha az átlagos piaci árhoz viszonyítjuk az egyedi árakat? Az átlagos piaci ártól milyen mértékű eltérés esetén kell a társaságiadó-alapot módosítani? Az exportáraink euróban vannak meghatározva, milyen árfolyamot kell használni az USD átszámításához?
499. cikk / 544 Osztalék és kamat utáni adó
Kérdés: Betéti társaság beltagja német illetőségű magánszemély, kültagja német társaság. Eddig – bár nyereséges volt a társaság – osztalékfizetés nem történt. Helyesen jár-e el a társaság, ha a 2004. évi mérleg alapján történő osztalékfizetés esetén a társaság részére fizetett osztalékból adót nem állapít meg, a magánszemélynek fizetett osztalékból pedig 15 százalék adót von le? A külföldi szervezet által nyújtott tagi kölcsön után 2000. és 2004. években kamat került, illetve kerül elszámolásra. Helyesen értelmezzük-e a jogszabályt, amely szerint a 2000. évi kamat után 15 százalék adót kellett fizetni, a 2004. évi kamat után pedig nem kell megállapítani adót?
500. cikk / 544 Csekély összegű (de minimis) támogatás
Kérdés: Hol lehet pontosan utánanézni, hogy mely támogatások tartoznak a csekély összegű támogatások közé? A támogatást nyújtó szervnek kell-e erről tájékoztatást adni (pl. bérhez adott támogatás, területfejlesztési támogatás)? Milyen nyilvántartási kötelezettség terheli a vállalkozót? 2004-re vonatkozóan számításba kell-e venni a 2002-2003. években kapott támogatásokat, vagy 2004 az első év, amikor ezt figyelni kell?
