463 talált cikk a foglaló kifejezésre

Kérdés: 2003. december 30-án adásvételi szerződés jött létre a társaság és a magánszemély vevők között a halastó és építményei tárgyában. A vevők foglalót fizettek, a vételárat pedig a szerződés szerint részletfizetéssel rendezik 2004-ben. A vételár teljes megfizetéséig a tulajdonjog a társaságot illeti meg, az eladás tényét a földhivatalnál a tulajdonjog fenntartásával jegyezték be. Az értékesítésről az eladás napjával számla készült, a befektetett eszközök 2003. december 30-ával a könyvekből kivezetésre kerültek. A vevők a vételárat többszöri felszólítás ellenére sem rendezték, 2005. február 17-én elálltak az adásvételi szerződéstől, az ingatlanokat visszaadták a társaságnak, a foglaló a társaságnál maradt. 2005. februárban az eladásról kiállított számlát sztorníroztuk, az eszközöket kivezetéskori értéken vettük nyilvántartásba. Helyesen jártunk el? Önellenőrzést kellett volna végrehajtani?

Kérdés: Társaságunk fő tevékenysége az erdőgazdálkodás. Így lehetőségünk van az Szja-tv. 1. számú melléklete 8.12. pontja szerint saját termelésű készleteinkből illetménytűzifát adni dolgozóinknak. Társaságunk az adómentesen adható 7 m3 (5 tonna) felett további 2 m3, kollektív szerződésben rögzített mértékű illetménytűzifát ad minden évben dolgozóinknak. Az illetménytűzifa piaci ára 10 000 Ft/m3, önköltségi ára 3000 Ft/m3. Társaságunk a saját termelésű készletekről folyamatosan nyilvántartást vezet. Hogyan történik az illetménytűzifa számviteli elszámolása? Milyen bizonylatokat kell kiállítani, és milyen adóvonzatai vannak? A társgazdaságok különböző módon számolják el a fenti gazdasági eseményt.

Kérdés: A parkolási díjat, az üzemanyagköltséget, a taxiköltséget áfával vagy áfa nélkül kell könyvelni, és külön a le nem vonható áfát?

Kérdés: Korábbi belföldi beszállítóm helyett egy német adóalanytól vásárolok alkatrészeket. Hogyan kell elszámolnom a beszerzés áfáját?

Kérdés: Az ingatlan tulajdonosa társaságunkat bízta meg az ingatlan bérbeadásával, a bérlőkkel kapcsolatos szerződések megkötésével, az ingatlan irodakénti üzemeltetésével. A tulajdonos részére havonta fizetjük a bérleti díjat azon ingatlanrészek, területek után, amelyeket sikerült bérbe adnunk. A bérleti szerződéseket saját nevünkben kötjük, és magasabb bérleti díjat számlázunk, mint amennyit a tulajdonos számláz. A tulajdonos által részünkre számlázott bérleti díj megfelelő szerződés és számla alapján tekinthető-e közvetített szolgáltatásnak?

Kérdés: A kft. motorkereskedelemmel foglalkozik. A motorkerékpárok forgalomba helyezésekor a vevőnek regisztrációsadó-fizetési kötelezettsége keletkezik, a vámhatóság a határozatot a társaság nevére hozza meg, amelyet megfizet és amelyet továbbszámláz a vevő részére. Az eladási árról szóló számla tartalmazza a motorkerékpár árát, a regisztrációs adót és az áfát. Helyes ez? Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha a Közösségen belülről hozott 125 cm3-t meghaladó motorkerékpárt a társaság saját maga részére kívánja üzembe helyezni? Aregisztrációs adót a vámhatóság felé megfizeti, keletkezik-e áfafizetési kötelezettsége? Ha igen, mi az áfa alapja? Mi a számviteli elszámolás bizonylata?

Kérdés: A kft. adóalapot nem képező államháztartási támogatásból valósít meg egy beruházást. A támogatásból finanszírozott rész után az áfát nem kérjük vissza. Hogyan kell az ezzel kapcsolatos elszámolásokat elvégezni? Lehet-e az elhatárolt támogatás megszüntetésekor, feloldásakor a társaságiadó-alapot csökkenteni?

Kérdés: A regisztrációs adó növeli-e az áru beszerzési értékét?

Kérdés: Cégünk esetenként devizáját nem váltja át forintra, hanem közvetlenül a devizaszámláról euróban utalja át a forintban kiállított szállítói számlákat, illetve felveszi azt készpénzben, és euróban egyenlíti ki a forintban kiállított számlát. A devizát a beérkezéskori választott devizaárfolyamon tartjuk nyilván. A beérkezés sorrendjében használjuk fel. Hó végén a felhasználásra jutó árfolyam-különbözetet elszámoljuk. A szállítók kérésére alkalmazzuk a leírt elszámolást. Helyes ez így?

Kérdés: Cégünk ez évben választott a naptári évtől eltérő üzleti évet. Így 2004-ben két üzleti évet (adóévet) kezdtünk meg: 2004. I. 1-jtől 2004. VI. 30-ig és 2004. VII. 1-jétől 2005. VI. 30-ig. A 2004. (6 hónapos) üzleti évre innovációsjárulék-előírást könyveltünk és előleget is fizettünk. Az APEH szerint azonban a 2004. év első hat hónapját magában foglaló üzleti évre nincs ilyen kötelezettségünk. Ezen válasz alapján, a nem jelentősnek minősülő hibát hogyan javítsuk könyvelésünkben?