1031 talált cikk a GYED kifejezésre

Kérdés: Szoftvertanácsadással foglalkozó ügyfelünk külföldi tulajdonosától különböző szoftvereket kap, amelyeket bérbe ad hazai felhasználóknak. A számlázott bérleti díj meghatározott százalékát számlázza a külföldi tulajdonos ügyfelünknek. Hova könyveljük a beérkező számlát? Kell-e a beérkező szoftvert vámkezeltetni, kell-e vámot, illetve áfát fizetni?

Kérdés: Egy vállalkozás 2001-ben egy tehergépkocsi után érvényesítette a Tao-tv. 7. § (1) bekezdésének zs) pontja szerinti kedvezményt az adóalapnál. A jármű 2002 elején balesetet szenvedett, totálkáros lett, és a cég roncsértéken eladta. A biztosító a kárt megtérítette. Helyes-e a következő elszámolás? I. A káresemény időpontjáig terv szerinti értékcsökkenés-elszámolás történt. II. A káresemény időpontjában terven felüli értékcsökkenésként számolták el a nettó értéknek a roncs értékével csökkentett összegét. III. A hulladék értékesítésével átsorolták a járművet a tárgyi eszközök közül a készletek közé. IV. A hulladékértékesítés ellenértékét árbevételként számolták el. V. A biztosítótól kapott kártérítést egyéb bevételként számolták el. Kell-e alkalmazni az adott esetben a Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdése u) pontjának előírását, illetve a megrongálódott tehergépkocsi helyett 2002-ben vásárolt járműre érvényesíthető-e az adóalap-kedvezmény?

Kérdés: Egy fénymásolók forgalmazásával, karbantartásával foglalkozó cég könyvelését végezzük. A cég munkalapjain az szerepel, hogy elvégezték az ügyfél gépeinek karbantartását, és az, hogy a javításhoz milyen alkatrészeket használtak fel. A számlán viszont értékesítésként tüntetik fel a javításhoz felhasznált anyagokat, a karbantartást pedig átalánydíjjal számlázzák. Az egy munkalapon szereplő termékértékesítés és a folyamatos szolgáltatásként értelmezhető átalánydíj számlázása az eltérő teljesítés ellenére történhet egy számlán? Esetleg külön-külön kell számlázni a termékértékesítést és az átalánydíjat?

Kérdés: Társaságunk importból származó kozmetikai termékek kereskedelmével foglalkozik. Törvényi előírás szerint a forgalomba kerülő termékeknek rendelkezniük kell olyan magyar nyelvű feliratozással, amely a vevő számára tájékoztatást nyújt: tartalmazza a felhasználás módját, a gyártó és forgalmazó nevét és címét, a minőségmegőrzés időtartamát, a KERMI-számot stb. Ezt a címke tartalmazza, amelyet termékeink hátoldalára ragasztunk. A címkével kapcsolatos költségek hol számolhatók el? A címke beszerzése készletre vehető-e?

Kérdés: Közhasznú társaságunknál a támogatást nyújtó minisztérium vizsgálta a 2001-2002. évi támogatások elszámolását. Az Áht. 119. §-a (3) bekezdésének h) pontjára hivatkozva elmarasztalta a társaságot, mert a "pénzmaradványt" nem fizette vissza, bár a lezárt évet követően elszámoltunk a támogatásról. A felhalmozási célú támogatási szerződés kiköti a felhasználás elkülönített nyilvántartását, de nem nevesíti a felhalmozási célokat. Mi konkrét tervekkel rendelkeztünk, amelyeket a minisztérium ismert, azokra kaptuk a támogatást. Hamisnak minősítették mérlegünket, mert 2001-ben a szerződéssel, kötelezettségvállalással le nem kötött összeget is kimutattunk az időbeli elhatárolások között. Hasonlóan ítélték meg a 2002. évi támogatást is, amelyet a szerződés véglegesen átadott támogatásnak minősít. A működési célra kapott támogatás felhasználását az ellenőrzés azért kifogásolta, mert a működési támogatás a közhasznú veszteség egyösszegű könyvelésével és nem tételesen került az időbeli elhatárolásokból elszámolásra. Valóban hamis a beszámolónk?

Kérdés: Társaságunk tenyészsertésekre bérleti és értékesítési szerződést kötött, amelynek értelmében átvettük a tenyészsüldőket. Az állatokért hízóállattal fogunk fizetni. Az állatok a szállításkori állapotnak megfelelően, tenyészsüldőként most kerültek számlázásra. Könyvvizsgálónk javaslatára – szerinte olyan, mint a pénzügyi lízing – úgy könyveltük a készletek között, mintha vásárlás történt volna. Valóban így kellett könyvelni? És mi van akkor, ha át kell minősíteni tenyészállattá? Az így átminősített tenyészállatoknál igénybe vehető-e a kisvállalkozói beruházási kedvezmény?

Kérdés: A kft. két tagjától az 500-500 ezer forint névértékű üzletrészt visszavásárolta 500, illetve 800 ezer forint ellenében, a törzstőkén felüli vagyonából. A visszavásárolt üzletrészek nem kerülhetnek bevonásra, mivel a kft. törzstőkéje nem csökkenhet a 3 millió forint érték alá. Két hónap után úgy döntenek, hogy a visszavásárolt 2 üzletrészt a tagok között egyenlő arányban megosztják, és a tagok részére térítésmentesen átadják. Hogyan kell ezeket a gazdasági eseményeket könyvelni? Kell-e adózni?

Kérdés: Az Áfa-tv. 16. §-ának (11) bekezdése alapján meghatározott időszakra megállapított ellenérték fejében nyújtott szolgáltatásoknál hogyan kell értelmezni az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontját?

Kérdés: Elérésre szóló életbiztosítást (nyereségrészesedéssel) kötöttünk dolgozóinkra. A szerződő és a kedvezményezett a cég (a munkáltató), a biztosított a megnevezett dolgozó. A biztosítás időtartama 10 év. A cég negyedévente számla alapján fizeti meg a biztosítási díjakat a biztosítónak. A biztosítási díj személyi jellegű egyéb kifizetés, vagy igénybe vett szolgáltatás költsége? A vállalkozás érdekében felmerült költségként kezelendő? Ha a futamidő alatt (pl. öt év után) a dolgozó átvállalja a biztosítási díj fizetését, a dolgozó lesz a kedvezményezett és a szerződő is, akkor az eddig befizetett összeget miként kell a dolgozó jövedelmeként figyelembe venni? Milyen pótlékfizetési kötelezettség terheli a társaságot? Mi a helyzet akkor, ha a társaság visszavásárolja a biztosítást? A visszafizetett díjat a nyereségrészesedéssel együtt egyéb bevételként kell elszámolni? Módosítja az adóalapot is? Ha a biztosított nem járul hozzá a biztosítás felmondásához, saját jogán folytatja, az milyen adó- és járulékfizetési kötelezettséggel jár?

Kérdés: A 2002. IV. negyedévére vonatkozó agrárfinanszírozási költségcsökkentő támogatás és agrárfinanszírozási támogatás alapjául szolgáló kamatfizetések és biztosításidíj-befizetések a negyedév végéig teljesültek, de az igazolások, amelyek alapján a támogatások kérhetők, csak 2003 januárjában kerültek kiállításra. Kérdés, az APEH-hoz beadandó támogatásigénylő lapon mely bevallási időszakra vonatkozóan lehet igényelni, és melyik kormányrendelet alapján?