646 talált cikk az időbeli elhatárolás kifejezésre

Kérdés: A társaság 5 millió forint vissza nem térítendő fejlesztési támogatást kap a KTA-ból. A támogatásból 4,5 millió forintot előlegként 2006-ban már átutaltak, a fennmaradó 500 ezer forintot 2007-ben, a pályázat megvalósulásakor utalják át. Az átutalt összeget a társaság lekötötte. A szerződés szerint a támogatási összeg átutalása közötti időben keletkezett kamat összegét olyan célra kell felhasználni, mint a támogatást. A társaság az áfát az általános előírások szerint számolja el. Helyesen jár-e el a társaság, ha az átutalt összeget és a fenti kamatot rendkívüli bevételként számolja el, illetve az év végén fel nem használt részt elhatárolja? Kell-e arányosítani az áfát? Milyen egyéb sajátosság van a támogatás könyvelésével, adózásával kapcsolatosan?

Kérdés: Cégünk 2005. június 24-én árfolyamhoz kötött betétet helyezett el 1 évre. Az árfolyamsáv 239,90-282,0 között volt. Ha a forint a sávon belül marad, a kamat 12,5 százalék. 2005. december 31-én az ügyletet úgy értékeltük, hogy semmilyen kockázat nincs, és lekönyveltük a kamat 2005. évre eső részét. 2006. június 23-án, a lejárat előtt 2 nappal az euró árfolyama meghaladta a 282 forintot. Így a kamatot elveszítettük. Helyes volt-e a 2005. évi kamatelszámolás? Most mi a teendő? Önellenőrzést készítsünk, vagy a 2005. évi kamatbevétel 2006. évi kamatveszteség lesz?

Kérdés: Változtak-e a kft.-k végelszámolásának szabályai 2006. július 1-jétől? Melyek a kiemelt kérdések, határidők?

Kérdés: Társaságunk Pénzpiaci Alap befektetési jegyet vásárolt. A letéti igazoláson szereplő adatok: piaci érték (ennyiért vettük): 34 400 000 Ft; kibocsátáskori érték 20 000 000 (20 000 000 db); piaci ár 1,72 Ft/db. A bank által visszaigazolt december 31-ei piaci ár: 1,82 Ft/db. A befektetési jegyet hogyan könyveljük és szerepeltessük a mérlegben?

Kérdés: Számpéldával kérjük bemutatni az idegen váltóval kapcsolatos számviteli elszámolást!

Kérdés: A 2622. kérdésre adott válaszhoz lenne kérdésem és véleményem. Az ÁPV Rt. az Ajánlat és szerződés... dokumentumában közli a vagyon nevesítéskori és a nyilvántartási (75 százalékos árfolyamon) értékét. A térítésmentes átvételt melyik értéken kell nyilvántartásba venni? A számviteli elszámolás során az adózás előtti eredmény kétszeresen kerül növelésre, míg csökkentésre csak egyszer. Az elszámolás során (a névértéken történő) az eredmény a térítésmentes átvételből származik, nem pedig a bevonásból. A Tao-tv. csak a bevonás hatását vonja ki az adózás alól, a térítés nélküli átvételét nem. A 100 milliós nagyságrendű visszakapott üzletrészek értékének megadóztatása egyet jelentene a szövetkezetek felszámolásával.

Kérdés: A beszámoló közzétételének és auditálásának díját el kell-e határolni a mérlegfordulónapon? Mindkét összeg az előző üzleti évre vonatkozik, az összegeket is ismerem, de a könyvvizsgálat és a közzététel is csak a mérlegkészítés napja után történik, kifizetésük is csak akkor esedékes.

Kérdés: Nem látjuk egyértelműnek az adott támogatások számviteli besorolását. Az Szt. 2005. 01. 01-jétől alkalmazandó szabályokhoz kapcsolódó indokolása szerint: "A törvény pontosítja és egyértelművé teszi az előírásokat a tekintetben, hogy a visszafizetési kötelezettség nélkül kapott, illetve adott támogatást, véglegesen átvett-átadott pénzeszközt mikor kell az egyéb bevételek, illetve az egyéb ráfordítások között, mikor kell a rendkívüli bevételek, illetve a rendkívüli ráfordítások között elszámolni, és ez utóbbiak esetében mikor kell azokat időbelileg elhatárolni." Mi azonban nem látunk egyértelmű helyzetet. Nem kapunk arra iránymutatást, hogy egy támogatást minek a mentén kell megítélni. Egy olyan támogatás, amelyet a vállalkozás egy közhasznú alapítványnak működése során először és utoljára ad, az a rendkívüli ráfordítások fogalmának legalább annyira megfelel, mint az egyéb ráfordítások fogalmának (az az értékesítés nettó árbevételéhez se közvetlenül, se közvetetten nem kapcsolódik). Véleményünk szerint a jogalkotó nem rendezte a kérdést, holott a kiegészítő mellékletben történő bemutatás szempontjából nem mindegy, hogy egyéb ráfordítás, illetve rendkívüli ráfordítás.

Kérdés: Vállalkozásunk orvosi betéti társaság, amelyik az OEP-től szerződés alapján ingatlantámogatást kap hitelből vásárolt orvosi rendelő ellenértékének törlesztésére. Az időbelileg elhatárolt támogatás összegéből a telekre jutó részt hogyan kell visszaírni, mivel a telekre nem lehet értékcsökkenési leírást elszámolni?

Kérdés: Társaságunk termékértékesítéssel foglalkozik, ahol az utólag adott engedmény tárgyévi eredményre gyakorolt hatása jelentős, éves szinten összességében 25 százalék. Az utólag adott engedményeknek a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezett összegét – az Szt. 81. §-a alapján – tárgyévi ráfordításként számoltuk el. Ebből következően a mérlegkészítés időpontját követően pénzügyileg rendezett engedmények értékét a tárgyévet követő év eredményében vesszük figyelembe, arra céltartalékot nem képezünk. Könyvvizsgálónk a fenti gyakorlatunkat megkifogásolta, és céltartalékképzést írt elő az Szt. 41. §-a (1) bekezdésének előírása alapján, hivatkozva egy másik szaklapban a 17/2004. és a 101/2003. számviteli kérdésekre adott válaszokra.