Elhatárolt veszteség

Kérdés: 2004-ben társaságunk egyesülést tervez a leányvállalatával. Az egyesülés során az 1995-ben jogelőd nélkül alapított leányvállalat beolvasztását tervezzük. Az elmúlt években a leányvállalat több millió forint veszteséget halmozott fel, az elhatárolt vesztesége 1995-ben 500 ezer forint, 1996-ban 800 ezer forint, 1998-ban 300 ezer forint, 2001-ben 1200 ezer forint, és várhatóan 2004-ben az átalakulásig is vesztesége keletkezik. Melyik év elhatárolt veszteségét írhatja le a jogutód az átalakulás után, és milyen feltételekkel?
Részlet a válaszából: […] ...két társaság 2004-ben átalakul, a jogelődnél 2004-től keletkezett elhatárolt veszteség jogutódnál történő leírásának feltétele, hogy azt az adóhatóság engedélyezze. A kérelmet az átalakulásban részt vevő társaságok legfőbb szervének első alkalommal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 8.

Üzletrész értékesítése

Kérdés: Egy bt. 300 E Ft-ért részesedést szerzett egy kft.-ben. Időközben a kft. kiegészítette jegyzett tőkéjét a törzstőkén felüli vagyonából 3 millió Ft-ra. A bt. a társtulajdonosoknak eladja a bekerülési érték többszöröséért üzletrészét. A realizált árfolyamnyereséggel csökkenthető-e a társasági adó alapja, mivel a megszerzett jövedelem már a kft.-nél adózásra került, és a részesedés kivezetése a társaságból való kilépés miatt vált szükségessé?
Részlet a válaszából: […] ...a kivezetett részesedésnek a kivezetés miatt az adóévben elszámolt bevételi többlete, ha a tulajdoni részesedést jelentő befektetés jogutód nélküli megszűnés, jegyzett tőke tőkekivonás útján történő leszállítása vagy kedvezményezett átalakulás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 11.

Tőkeemelés, vagyonértékelés, beolvadás

Kérdés: Az rt. alaptőkét emelt, új részvények zártkörű forgalomba hozatalával. A kibocsátott részvények ellenében egy kft. magánszemély tulajdonosai 6 millió forint névértékű üzletrészeiket bocsátották nem pénzbeli hozzájárulásként az rt. rendelkezésére, amelyeket az rt. – a kft. üzleti értékelése alapján – 100 millió forint értékben fogadott el, ennyi a tőkeemelés során kibocsátott részvények névértéke. (A kft. saját tőkéje 20 millió forint, az rt. saját tőkéje a tőkeemelés előtt 30 millió forint.) Az üzletrészek 100 millió forintot érő értékét könyvvizsgáló állapította meg. A kft.-nek az rt.-be való beolvasztását tervezik úgy, hogy az átalakuláskor élnek a vagyonértékelés lehetőségével, a kft. vagyonértékét – üzleti értékeléssel – az üzletrészek rt.-be apportként elfogadott értékével azonos összegben határozva meg. Ezek és az előbbiek figyelembevétele mellett a kft.-nek az rt.-be való beolvadásakor milyen adatok kerülnek az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérlegének "különbözetek" oszlopába? Kell-e társasági adót fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...Ettől csak kedvezményezett átalakulásnál lehet eltekinteni, amikor az adózás előtti eredményt az átalakulással létrejött társaság (a jogutód) – összessenjében (végeredményében) – növeli azon eszközök vagyonértékelés előtti könyv szerinti értéke és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 30.

Személygépkocsi-értékesítés (eva)

Kérdés: Betéti társaságunk 2001. évben személygépkocsit vásárolt, amelynek áfáját nem igényelhette vissza. A társaság 2003. január 1-jével áttért az evára, az eva szerinti bevételi nyilvántartás mellett 2003-ban értékesíteni kívánjuk a személygépkocsit. Ebben az esetben az eva terheli az értékesítést, vagy visszajár az áfa az Áfa-tv. szerint?
Részlet a válaszából: […] ...megszerzett vagyoni érték, beleértve az áthárított áfát is.Az Eva-tv. 16. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján: amennyiben a jogutódlással megszerzett vagyon egy részét (az adott esetben a bt. által beszerzett személygépkocsit) az adózó kivonja a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 4.

Áttérés az egyszeresről a kettős könyvvitelre (eva)

Kérdés: Az Eva-tv. 8. §-ának az eva alapjának megállapítására vonatkozó különös szabályai nem kezelik azt az esetet, amikor az Szt. hatálya alatt maradó adóalanynak kötelezően át kell térnie az egyszeres könyvvezetésről a kettős könyvvitelre (pl. ügyvédi irodáknak). Mi a helyzet ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...2003-ban válik az eva alá tartozó bevétellé. Ugyanakkor az áttéréshez kapcsolódó társasági adóra vonatkozó rendelkezések alapján (a jogutód nélküli megszűnés szabályainak alkalmazása miatt) az egyszerűsített mérlegben tartalékként nyilvántartott bevételt a 2002....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 24.

Tárgyieszköz-apport kezelése végelszámoláskor

Kérdés: A kft. törzstőkéjét a tagok apportként bevitt tárgyi eszközökkel emelték meg. Amennyiben a társaság végelszámolással megszűnne, kell-e fizetni azért, hogy a tagok a bevitt tárgyi eszközöket visszakapják?
Részlet a válaszából: […] ...(ennek része a tárgyieszköz-apport is) a társaságtól nem követelheti vissza. A Gt. 169. §-ának (4) bekezdése szerint a társaság jogutód nélküli megszűnése esetében a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyonból először a pótbefizetéseket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 29.

Adóév a végelszámolás időszaka alatt

Kérdés: Ha a végelszámolás időszaka 2002. augusztus 1-jétől 2003. február 15-ig tartott, a vállalkozás azonban nem szűnt meg, tovább folytatja tevékenységét, akkor ezen időszak alatt hányszor kell társaságiadó-bevallást adnia?
Részlet a válaszából: […] ...alatt az üzleti év(ek) időtartama 12 hónap, míg az utolsó üzleti év 12 naptári hónapnál rövidebb is lehet.A Cstv. 77. §-a szerint a jogutód nélküli megszűnést kimondó határozatot meghozó szervezet a végelszámolás ideje alatt a végelszámolás megszüntetéséről és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 15.

Negatív saját tőke rendezése részvénytársaságnál

Kérdés: Rt.-nk a várható adatok alapján – egy vissza nem térő rossz ügylet miatt – várhatóan oly mértékben veszteséges lesz, hogy a saját tőke negatív lesz. Ügyvédünk szerint az rt.-kre nem érvényes a pótbefizetés, de ha ezt el is fogadná, a két év türelmi idő – szerinte – végképp nem értelmezhető a tőkepótlásra semmilyen módon. Könyvvizsgálónk a kétéves időtartamot és akár a pótbefizetést is el tudja fogadni, de a vállalkozás folytatásának elve – szerinte – sérül, és korlátozó záradékkal riogat. Miként kell értelmezni a Gt. és az Szt. vonatkozó előírásait?
Részlet a válaszából: […] ...alaptőkét nullára kellene csökkenteni), a közgyűlés köteles az rt.-nek más társasági formába történő átalakulásáról vagy az rt. jogutód nélküli megszűnéséről határozni.A hitelezői érdekek védelme szempontjából a Gt. szigorú szabályokat fogalmazott meg.A Gt. 61...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 17.

Étkezési hozzájárulás

Kérdés: Étkezési hozzájárulás jegyben, illetőleg pénzben meddig adómentes?
Részlet a válaszából: […] ...gyakorlatának idején a diákot, és azt a magánszemélyt is, aki nyugdíjas, és a nyugdíjba vonulása előtti munkáltatója, illetve annak jogutódja nyújtja részére ezt a természetbeni juttatást.A 2003. évtől a munkáltató által adómentes természetbeni juttatásként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 20.

Személygépkocsi-értékesítés áfája jogutódnál

Kérdés: Átalakuláshoz kapcsolódóan, a jogelőd által beszerzett és a jogutód céghez került személygépkocsi jogutód által – 5 éven belül – történő értékesítése esetén alkalmazható-e az Áfa-tv. 39. §-ának (3) bekezdése szerinti időarányos hányad végleges levonásának szabálya?
Részlet a válaszából: […] ...az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén: az adóalany adóalanyisága átalakulás miatt szűnik meg; az átalakulással létrejövő jogutód a jogelődtől kapott vagyon teljes egészét gazdasági tevékenységhez használja, és a vagyonátadás után öt évig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 20.
1
29
30
31
33