Kivára való áttérés

Kérdés: A kivára való áttérés egyik feltétele az, hogy az adózó – kapcsolt vállalkozás adataival együtt számolt – átlagos statisztikai állományi létszáma az adóévet megelőző évben várhatóan ne haladja meg az 50 főt. A kapcsolt vállalkozások figyelembevétele a tv. szerint: (3) A (2) bekezdésben meghatározott állományi létszám és bevételi határok számítása során a kapcsolt vállalkozások átlagos statisztikai állományi létszámát és bevételét együttesen, az utolsó beszámolóval lezárt üzleti év adatai alapján kell figyelembe venni. Ha egy társaságnak az adóévet megelőző adóévnek csak egy részében van kapcsolt vállalkozása (a kapcsolt vállalkozása az adóév során megszűnik), az ő létszámadatait hogyan kell figyelembe venni? Esetleg az utolsó beszámolóval lezárt üzleti év fordulónapján fennálló állapot alapján kell az összegezést elvégezni ?
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozási viszonyban, akkor nem kell a vele korábban kapcsolt vállalkozásban álló adatait a feltétel vizsgálatakor figyelembe venni.(Kéziratzárás: 2020. 10....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 15.
Kapcsolódó címkék:  

Adószám törlése, visszaállítása (számlák, áfa)

Kérdés: A bt. adószámát törölték be nem adott beszámoló miatt. A hiánypótlás után kértük az adószám visszaállítását, ami meg is történt. A törölt adószám hónapjai alatt érkezett számlák (közüzemi díj) és költségek (bankköltség) elszámolhatók-e költségként, az áfájuk levonásba helyezhető-e? A beszámoló időszaka teljes év, vagy csak az adószám visszaállításának dátumától kezdődik?
Részlet a válaszából: […] ...indult, akkor az Szt. 11. § (11) bekezdése alapján annak időszaka egy üzleti évnek minősül, függetlenül annak időtartamától.(Kéziratzárás: 2020. 10....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 15.

Adatszolgáltatás el nem küldött hibás számláról

Kérdés: Az áfatörvény szabályai 2020. július 1-jével megváltoztak. A cég kereskedelemmel foglalkozik, számlázóprogrammal készíti el a számlákat, amelyeket a törvényi előírásnak megfelelően a program továbbít a NAV felé. Előfordult a számlázás során, hogy hibásan lett kiállítva a számla, és rögtön sztornózásra is került, még mielőtt a vevő megkapná, majd készül egy új, helyes számla. Ebben az esetben is minden számláról küldi a program az adatszolgáltatást. Az ügyfélnek (áfaalany) ebben az esetben elegendő-e csak a helyesen kiállított számlát odaadni, vagy mindhárom bizonylatból egy-egy példányt kell átadni?
Részlet a válaszából: […] ...akkor a módosítás során az új számlán utalni kell az eredeti számlára, és mindhárom bizonylatot át kell adni a vevőnek.(Kéziratzárás: 2020. 10....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 15.

Euró átváltása

Kérdés: Társaságunk a könyveit forintban vezeti, a deviza- (euró-Ft) váltáshoz spotügyletet alkalmaz. Eurót ad el, azaz átvált forintra. Az eurócsökkenést az átváltáskori árfolyamon kell könyvelni, vagy az egyébként alkalmazott súlyozott átlagáron? Mely árfolyamot kell alkalmazni, ha a saját bankunk euró- és forintbankszámlája között történik az ügylet, és ha az Akcenta OLB spotügyletet alkalmazzuk?
Részlet a válaszából: […] ...az eszközszámlák csökkenését mindig a tényleges bekerülési értéken (jelen esetben a nyilvántartási árfolyamon) kell könyvelni!(Kéziratzárás: 2020. 10....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 15.
Kapcsolódó címkék:  

Új építésű ingatlannál a vevői igények áfája

Kérdés: Egy projektcég új építésű ingatlan létrehozására generálkivitelezővel kötött szerződést. Az építés folyamatban, a lakások vevőivel az építtető előszerződést kötött. A felmerülő vevői egyedi igények kielégítését (egyedi szaniterek, egyedi burkolás, egyedi nyílászárók beszerelése stb.) azonban a projektcég nem vállalja, ezért a generálkivitelező ezen munkálatok elvégzésére közvetlenül a vevőkkel köt szerződést. A generálkivitelező milyen áfakulccsal számlázza ezeket a munkálatokat a vevők felé?
Részlet a válaszából: […] ...pontja szerinti ingatlanértékesítést tartalmaz, ezáltal arra nem a kedvezményes, hanem az általános, 27%-os adómértéket kell alkalmazni.(Kéziratzárás: 2020. 10....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 15.
Kapcsolódó címkék:    

Üzembe helyezésig felmerült árfolyam-különbözet

Kérdés: A tárgyi eszköz bekerülési értékét módosítja-e az üzembe helyezésig felmerült árfolyam-különbözet? Az eszköz beszerzése, illetve aktiválása július 30. Az eszköz ellenértékének kiegyenlítése banki átutalással történt. Előleget fizettünk február, április és június hónapokban. A végszámlából az előlegek levonása után 10% fizetendő összeg maradt fenn, amit július 17-én kiegyenlítettünk. Mivel az ellenérték kiegyenlítése az aktiválásig megtörtént, véleményünk szerint a keletkezett árfolyam-különbözet a beruházáshoz kapcsolódik, az eszköz bekerülési értékét módosítja. Jól gondoljuk?
Részlet a válaszából: […] ...árfolyam-különbözet akkor, ha a cég rendelkezik az adott devizával, azaz a devizaszámláról fizet, mint ha a devizát meg kell vásárolnia.(Kéziratzárás: 2020. 10....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 15.
Kapcsolódó címke:

Adóelőleg-fizetési kötelezettség

Kérdés: Vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó rendelkezik heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal, bankszámlanyitásra nem kötelezett. Az utalásos számláinak ellenértéke és a munkaviszonyból származó jövedelme is lakossági folyószámlájára érkezik. Vállalkozói kivétje nincs. Az adóelőleg-fizetési kötelezettséget befolyásolja-e, ha a magánbankszámlájának az egyenlege a negyedév végén kevesebb lenne, mint a vállalkozásból származó jövedelme?
Részlet a válaszából: […] ...követő 12-éig kell megfizetni, addig kell biztosítani, hogy a magánbankszámlán legyen annyi összeg, hogy az adóelőleg befizethető legyen.(Kéziratzárás: 2020. 10....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 15.
Kapcsolódó címke:

Szállítói engedmény kiskeradónál

Kérdés: Egy kiskereskedelmi tevékenységet végző vállalkozás szállítóival különféle engedményekre vonatkozó megállapodást kötött. Ezen engedményekkel jellemzően éves gyakorisággal számolnak el, az ezt alátámasztó dokumentáció azonban csak az üzleti évet követően áll rendelkezésre. A társaság üzleti éve megegyezik a naptári évvel, a beszámoló letétbe helyezése 2020. május 1-ig nem történt meg. A kiskereskedelmi adóban merül fel kérdésként, hogy mely időszaki szállítói engedmények tartoznak a kiskereskedelmi adó alapjába, és miként kell eljárni az éves adókötelezettség megállapítása során, mert az adóalapadatok, különösen az engedmény összege ekkor még nem áll rendelkezésre? A havi adóelőleg számításánál miként kell eljárni, tekintve, hogy a 2019. évi beszámoló közzététele nem történt meg?
Részlet a válaszából: […] ...számítani az első adóév adóelőlegét is, mégpedig a havi adóelőleg-összeg és az első adóévből hátralévő hónapok szorzataként.(Kéziratzárás: 2020. 10....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 15.

Bérleti díj mint eszközérték – hipa

Kérdés: Egy cég irodaépületet bérel a tulajdonosától, majd azt további albérletbe adja a bérleményt ténylegesen használók számára. Az őt terhelő bérleti díjat közvetített szolgáltatások értékeként ráfordításként számolja el. A helyi adótörvénynek az eszközérték-arányos adóalap-megosztásra vonatkozó szabályai szerint a költségként elszámolható bérleti díj tartozik az eszközérték fogalmába. Mivel jelen esetben a fizetett bérleti díj nem költség, hogyan kell számítani az eszközértékét?
Részlet a válaszából: […] ...egy tárgyi eszközhöz nem tudna egyébként eszközértéket rendelni, akkor a Htv. erre vonatkozó kisegítő szabályait kell alkalmaznia.(Kéziratzárás: 2020. 10....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 15.
Kapcsolódó címkék:    

Vagyonkezelésbe adott céges ingatlan

Kérdés: Az ABC Kft. nem üzletszerű bizalmi vagyonkezelési szerződést kötött egy magánszeméllyel. A szerződés szerint a vagyonrendelő bizalmi vagyonkezelés címén a vagyonkezelőre ruházta az ABC Kft. nagy értékű beépítetlen terület megnevezésű belterületi ingatlan 1/1 tulajdoni hányadát, továbbá az ABC Kft.-ben fennálló 100% mértékű tulajdoni részesedést megtestesítő üzletrészt. Már a szerződést sem értem, mert ha a kft. 100%-os üzletrészét átadja, az szerintem magában foglalja a belterületi ingatlant is, hiszen a kft. teljes vagyonát átadja. Elfogadható-e így a szerződés? Hogyan kell könyvelni a vagyonrendelőnél az ingatlanátadást, illetve az üzletrészátadást? Mivel a szerződést év közben kötötték, milyen feladatai vannak a vagyonrendelőnek (közbenső mérleg, év végi beszámoló, társaságiadó-bevallás, iparűzésiadó-bevallás vonatkozásában)? Az alapító okiratból ki kell-e derülnie a bizalmi vagyonkezelés tényének, és azt be kell nyújtani a cégbíróságnak? Ugyanis erre a mai napig nem került sor! Milyen dátummal kell könyvelni a könyvelési tételeket a főkönyvben?
Részlet a válaszából: […] ...közbenső mérleget sem, a vagyonrendelőnél a saját tőke sem változik, így a cégbíróságra sem kell változásjelentést benyújtani.(Kéziratzárás: 2020. 10....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 15.
Kapcsolódó címkék:    
1
198
199
200
216