4821 talált állásfoglalás a kötelezettség kifejezésre

Kérdés: Megszűnt egyéni vállalkozás esetén mi a teendő a vállalkozás megszűnéséig beszerzett tárgyi eszközökkel abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó betéti társaságot alapított az egyéni vállalkozás megszűnte után? Az egyéni vállalkozó éves áfabevalló volt.

Kérdés: Származhat-e társaságomnak joghátránya abból, ha a velem alvállalkozói viszonyban lévő egyéni vállalkozók nem fizetik közterheiket?

Kérdés: A Számviteli Levelek 32. számában a 626. kérdésre adott válaszban, amely az elengedett kötelezettség elszámolásáról szól, nem esik szó a magánszemély részére elszámolt, de a magánszemélynek meg nem fizetett kamat szja-kötelezettségéről. Véleményem szerint a teljes képhez az Szja-tv. 65. §-ában meghatározott feltételek figyelése is szükséges.

Kérdés: Ha a nagyvevőinknek belépőjegyet vásárolunk valamilyen jelentős eseményre, ez személyes reprezentációnak minősül-e, ami után a 44 százalék szja-t és a 11 százalék eho-t kell fizetni?

Kérdés: A december hónapról szóló telefonszámla áfája már levonási tilalom alá esik, ha a teljesítés időpontja 2003-ban van? Hogyan jelenik meg ez a számviteli elszámolásokban?

Kérdés: A kft. a 2001-ben végzett adóköteles tevékenység után 2002-ben tárgyi adómentes tevékenységre tért át. Az adóköteles tevékenységhez bérelt eszközök bérleti díjáról a felek 2001-ben nem tudtak megegyezni. Milyen teljesítési időponttal kell 2002-ben a számlát kiállítani az eszközök bérbeadójának? Levonható-e az áfa?

Kérdés: Az óvadék és a kaució azonosan kezelendő-e az áfa-elszámolásban? Az arányosításnál áfakörön kívüliként vagy tárgyi mentesként kell figyelembe venni? Áfás számlát kell-e kiállítani?

Kérdés: A külföldi tulajdonosok a kft.-nek 1996-ban hitelt nyújtottak, amelynek összegét valutában fizették be. A pénzügyileg nem realizált árfolyamveszteséget (amely a mérlegforduló napján keletkezett) kell-e könyvelni? Ha igen, ezt időbeli elhatárolásként kell-e számba venni, és kell-e céltartalékot képezni rá?

Kérdés: 100 százalékban német tulajdonú kft. vagyunk, 2 német ügyvezető igazgatóval. Mindkét ügyvezető az anyavállalatnál áll munkaviszonyban. Az egyik ügyvezető folyamatosan itt tartózkodik. A kft. lakást bérel neki. A lakásbérleti díj ilyen esetben természetbeni juttatásnak minősül-e, meg kell fizetni után a 44 százalék szja-t? A másik ügyvezető időnként tartózkodik itt. Az utazási költsége (repülőjegy, taxi stb.) milyen költségként számolható el? Szintén anyavállalat alkalmazásában álló német állampolgárt az anyacég a kft.-hez küldi tanácsadóként 2 évre. A fizetését az anyacégtől kapja. A tanácsadónak bérelt lakás díja, a hazautazási költsége természetbeni juttatásnak minősül-e?

Kérdés: 2002-ben alakult bt. helyesen jár-e el, ha az ügyvezető személygépkocsiját veszi bérbe addig, amíg saját cégautót nem szerez be? Melyek a bérlés feltételei, milyen társasági- és személyijövedelemadó-vonzata van? Mi a helyes költségelszámolás?