1375 talált cikk a követelmény kifejezésre

Kérdés: Társaságunk fő tevékenysége szerint fémmegmunkálással, járművek és gépek alkatrészeinek gyártásával foglalkozik. Nagy részben megrendelőink által megadott gyártmányrajzok alapján készítjük el a termékeket (ebbe beleértendő az anyag, munkaerő, géphasználat, a gyártáshoz szükséges szerszám és készülék készítése stb.). Ezek egyedi megrendelés alapján kerülnek gyártásra, a cégünk esetében többezer-féle termékfajtát jelentenek. A gyártási folyamatok általában 4-12 hetet is felölelnek, de előfordulnak éveken átívelő keretrendelések is (általában 2-3 év alatt kifutók). A számlázás csak a tényleges teljesítés után történik, a szállításkor. A 2021. évi LXIX. tv. szerinti Szt. módosításban pontosították a szerződés elszámolási egységére vonatkozó szabályait, amely kimondja, hogy az azonos munkafolyamattal, nagy tömegben, sorozatosan történő gyártásra irányuló szerződések esetén a vállalkozó dönthet úgy, hogy nem alkalmazza a szerződés elszámolási egységére vonatkozó előírásait. Ebben az esetben a szerződés elszámolási egységéhez kapcsolódó egyéb előírásokat sem alkalmazza. Meglátásunk szerint a fenti törvénymódosítás mentesíti cégünket a projektelszámolás módszere alól, és ezt a döntésünket azzal indokoljuk, hogy az esetünkben a szerződési egységre vonatkozó előírásnak való megfelelés gyakorlati alkalmazása – tekintettel a termékek sokszínűségére – nehézséget okoz, a szakmai magyarázatokban főként az építőipari szférában megjelenő, akár több éven átívelő eseteket hoznak fel, az árbevétel tényleges teljesítéskori elszámolását és elhatárolását részesítjük előnyben. Kérem ez ügyben az állásfoglalásukat, hogy valóban mentesülünk-e a projektelszámolás módszere alól!

Kérdés: Egy magyarországi vállalat (pályázó) állami támogatást nyert eszközbeszerzésre. A tényleges beszerzést teljes egészében a magyarországi vállalat külföldi leányvállalata (partnervállalkozás) valósította meg, ott vannak az új munkahelyek is. A pályázó a támogatás összegét tőkeemeléssel, vagy tőkeemeléssel és ázsiós tőkeemeléssel köteles kihelyezni a partnervállalkozáshoz. A támogatás révén a pályázó magyarországi vállalatnak Magyarországon árbevétele keletkezik, a költségek viszont a külföldi partnervállalkozásnál merülnek fel. Hogyan és mikor kell elszámolni számvitelileg a támogatás összegét, illetve a tőkeemelést, ázsiós tőkeemelést a pályázó magyarországi társaságnál? Projektzáráskor, a fenntartási időszakban arányosan, vagy a fenntartási időszak végén? A fentiekben megvalósult projekt esetében a támogatás összege teljes egészében bevételnek és társaságiadó-köteles bevételnek minősül a magyar pályázónál, mely után társaságiadó-fizetési kötelezettség keletkezik (a külföldi partnervállalkozás pedig mínuszos lesz)? Van-e lehetőség a támogatás összegének elhatárolására? Ha igen, mikor és milyen eseményhez köthetően kell megszüntetni az elhatárolást? Vele szemben milyen költség számolható el, ha elszámolható? Van-e legális lehetőség arra, hogy ott könyveljünk és számoljuk el a bevételt, ahol a költségek és az amortizáció felmerültek?

Kérdés: Több esetben előfordult, hogy a kérdésekhez-válaszokhoz kapcsolódóan az ingatlant másként értelmezte a kérdező és másként a választ adó. Sokszor nincs azonos véleményen a könyvelő és az ellenőrzést végző sem. Ebből számos probléma adódik, jellemzően a számlázás, a könyvviteli elszámolás, a terv szerinti értékcsökkenés meghatározása, tehát a gyakorlati alkalmazás során. Afélreértések elkerülése, a végrehajtások során az ellentmondások feloldása, de legalább azok csökkentése terén jelentős segítség lehet, lehetne az, ha az ingatlanokhoz kapcsolódó fogalmakat viszonylag részletesen bemutatnák.

Kérdés: Az OSS regisztrációs felületen bevallott EU-s magánszemélyeknek értékesített termékek számlavégösszegét bevételként, a megfizetett különböző EU-s áfát kettős könyvvezetés esetén egyéb ráfordításként, vagy nettó bevétel csökkentéseként kell elszámolni?

Kérdés: Szakmai előadásokon többször is elhangzott, hogy egy társaság addig nem hagyhat jóvá újabb osztalékot, amíg korábban jóváhagyott, de még ki nem fizetett osztalékot tart nyilván. Kérem, tájékoztassanak arról, hogy ez a tilalom melyik jogszabályon alapul?

Kérdés: Arányosítással megosztott, le nem vonható áfa számviteli kezelésével kapcsolatos a kérdésem. Az Szt. 47. §-a (3) bekezdésének hatályos előírása alapján a bekerülési (beszerzési) érték tekintetében a közvetlen hozzárendelhetőség elsődleges követelmény, ezért a törvénymódosítás rögzíti, hogy az egyéb módszerekkel történő megosztás esetén sem lehet a bekerülési érték része az áfa megosztott, le nem vonható hányada, az így le nem vonható áfát egyéb ráfordításként kell elszámolni. A telefonszámla 30%-ára eső le nem vonható áfát telefonköltségként vagy egyéb ráfordításként kell könyvelni?

Kérdés: Generálkivitelezéssel foglalkozó építőipari társaság megrendelésre ingatlankivitelezést végez. A megépítendő ingatlan tervezési díját elszámolhatja alvállalkozói teljesítésként, csökkentheti vele az iparűzési adó alapját?

Kérdés: EU-ból történő termékbeszerzés esetén a beszállító számláján 20 napos fizetési határidő esetén 2% engedmény/skontó szerepel. A számlát a 2% engedmény figyelembevételével a határidőig kiegyenlítettük. Mindezek után az érvényesített engedményről számlát küld a partner. Minek minősül a küldött számla áfa, adózási és számviteli szempontból? Hogyan kell könyvelni?

Kérdés: A kft. tulajdonosai a társaság zrt.-vé történő átalakulását tervezik. Az átalakulás során a tulajdonosi összetételben nem történik változás, kedvezményezett átalakulás kerül megvalósításra (vagyonátértékelésre nem kerül sor). A társaság tárgyieszköz-állománya mind darabszámban, mind eszközértékben jelentős. Partnereinek száma (szállítói, vevői) szintén jelentős. Az átalakulás során egy új gazdasági társaság jön létre (zrt.), mint általános jogutód. A jogutód társaság induló vagyontárgyai megegyeznek a jogelőd társaság (kft.) záró vagyontárgyaival. Könyvelő-, nyilvántartó rendszerünkben egy új gazdasági társaság (zrt.) létrehozása a nyitó analitikák (különösen a több ezer darab tárgyi eszköz értékcsökkenésének migrációja) jelentős munkával és költséggel valósítható csak meg. Helyes-e az eljárásunk abban az esetben, ha nyilvántartó (könyvelő-) rendszerünkben egy évzáráskor is alkalmazott zárással zárjuk le az átalakulás napjával a kft.-t (mely a végleges vagyonmérleg alapját képezi), majd a nyitást követően ugyanabban a rendszerben folytatjuk a könyvelést (természetesen ügyelve arra, hogy a lekérdezések mind a múltra, mind a jelenre-jövőre vonatkozóan a helyes cégmegnevezést alkalmazzák)? Úgy gondoljuk, ezzel az eljárással jelentős munkát takarítunk meg, és maradéktalanul megfelelünk a törvényi előírásoknak. Jól gondoljuk?

Kérdés: Egy munkaruházati termékeket értékesítő vállalkozás elsősorban nagykertevékenységet végez, de kisker-értékesítéssel is foglalkozik. A vevő megveszi a terméket (a cipőt), majd elkezdi azt használni. Két hónap használati idő után valamilyen minőségi kifogás merül fel a vevő részéről (pl. leválik a talpa). A vevő visszaviszi a terméket a kiskeregységhez, és ott kicserélik. Készül egy helyesbítő számla az eredeti számlához kapcsolódóan, majd egy új kimenő számla a cserébe adott termékről. A nagykertevékenység keretében értékesített termékek esetében is hasonló az eljárás a kimenő számláknál, de ott előfordul, hogy a termék minőségi kifogásának megállapítása e-mailben küldött fényképek alapján valósul meg, és a hibás termékek fizikailag nem kerülnek vissza az eladóhoz. A kimenő számlák az értékesítés nettó árbevételeként vannak elszámolva ą, illetve az áfát abban az időszakban állítjuk be a bevallásba, amikor a csereügylet megvalósul, és a mínuszos bizonylat a vásárló rendelkezésére áll. A társaság a készletekről folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást vezet (fifo). Hogyan kell helyesen kezelni a készletnyilvántartásban a fenti gazdasági eseményeket és milyen áron?