943 talált cikk a külföldi kifejezésre

Kérdés: Beszámít-e a társasági adó alapjába a hitelelengedés miatt elszámolt bevétel? A belföldi magánszemélyek által alapított, Magyarországon bejegyzett társaságnak egy külföldi társaság devizahitelt nyújtott 5 éves futamidőre, majd a futamidő lejártakor a hitel teljes összegét elengedte. A magyar társaság nem tagja a hitelt nyújtó külföldi társaságnak.

Kérdés: Kizárólag német illetőségű magánszemélyekből álló magyarországi kft. 2000. november-december hónapban az eredménytartalék terhére jegyzett tőkeemelést hajtott végre oly módon, hogy a tőkeemelésnek megfelelő összeget átutalta a tulajdonos magánszemélyek konvertibilis forintszámlájára, majd a magánszemélyek ezt visszautalták – tőkeemelés címen – a kft. számlájára. Az eredménytartalék az 1997-1998. évek eredményéből keletkezett. A kft. a jövedelemből osztalékadót, szja-előleget nem vont le, igazolást nem adott. A tagok tulajdoni részaránya 33-67 százalék. A 67 százalék tulajdoni részesedéssel rendelkező tag a társaság ügyvezetője, a másik tag nem vesz részt a kft. munkájában. A tagok illetőségigazolással rendelkeznek, viszont a kft. nem rendelkezik az egyezmény szerinti adómértékek alkalmazására jogosító adóhatósági engedéllyel. A magánszemélyek jövedelmet nem vallottak be, adót nem fizettek. Helyesen járt-e el a kft.? Milyen bevallási és befizetési kötelezettség terheli ebben az esetben a magánszemélyeket?

Kérdés: A munkaerő-kölcsönzés többféle módon is történhet. Milyen áfafizetési kötelezettség kapcsolódik a munkaerő-kölcsönzés különböző eseteihez?

Kérdés: A társaság ingatlan-bérbeadással foglalkozik. A havi bérleti díjat euróban határozták meg, amelyet a bérbeadó a tárgyhónap első napján érvényes MNB-devizaárfolyamon számláz forintban, a bérlő pedig a tárgyhó 5. napjáig átutalja a számlázott összeget. A bérbeadó számviteli politikája szerint a devizában is nyilvántartott követeléseket és kötelezettségeket kereskedelmi banki átlagárfolyamon tartja nyilván. A devizaalapú ügyleteknél az árbevételt devizában is nyilván kell-e tartani? Év végén kell-e árfolyam-különbözetet számolni?

Kérdés: Társaságunk mérnöki szolgáltatást nyújt, döntően külföldi megrendelők részére. Azzal, hogy az Áfa-tv. az éves bevallókra vonatkozó összeghatárba 2003-tól beleérti a külföldön teljesített szolgáltatások ellenértékét, a visszaigénylésre jogosító összeghatárba is beszámítható a külföldre teljesített szolgáltatásból származó bevétel?

Kérdés: Kereskedelmi képviseletünk telefonszámláján a szolgáltató nem tüntet fel áfát. Helyes-e ez a gyakorlat?

Kérdés: Egy kettős könyvvitelt vezető, veszteséget kimutató adózó tartozását más társaság ellenérték nélkül átvállalta. Hogyan kell ezt elszámolni a számvitelben és a társaságiadó-alapnál?

Kérdés: Hogyan alakul a külföldi megrendelésre belföldön nyújtott, de külföldiek által igénybe vett szolgáltatás (szakmai rendezvény szervezése) áfakötelezettsége, ha a számlát devizában a külföldi tulajdonos részére állították ki, az ellenértéket devizában külföldi számláról egyenlítették ki? Helyesen jártunk-e el, ha 0 kulcsos exportszolgáltatásnak minősítettük azt?

Kérdés: A társaság 2001. év során külföldi fizetőeszközöket vásárolt, amely fizetőeszközök 2001. december 31-ével megszűntek. A társaság nem kívánta ezeket a bankjegyeket euróra átváltani, hanem azokat megtartva, bekeretezve a cég irodáiban kiállítja. A bankjegyeket a valutapénztárban tartja. Mi a teendő ezzel a valutakészlettel?

Kérdés: Off-shore státusából kifolyólag társaságunknak nem lehet az Áfa-tv. szerint belföldön teljesített szolgáltatása. Ez azt jelenti, hogy a cég nem is tartozik a törvény hatálya alá?