490 talált cikk a nyilatkozat kifejezésre

Kérdés: Dolgozónk év elején úgy nyilatkozott, hogy három gyermeke után családi kedvezményt kíván igénybe venni. Három gyermekük van, és a legnagyobb ugyan már betöltötte a 18. életévét, de technikumban tanul tovább. Dolgozónk felesége év elejétől munkanélküli-ellátásban részesült, de 2006. 07. 01-jétől elhelyezkedik. Kérdésem az, hogy év közben meg lehet-e osztani a családi kedvezményt, mivel dolgozónk a három gyermek utáni 12 E Ft-ot havonta nem tudja igénybe venni? A feleség sem fogja tudni igénybe venni a fennmaradó összeget előreláthatólag, de így év közben történő munkába állás esetén nyilatkozhat-e munkáltatójának, hogy nála is igénybe vegyék a családi kedvezményt, vagy csak év végén? Az Szja-tv. 40. §-ának (9) bekezdését nem tudom egyértelműen értelmezni.

Kérdés: A társaság hibridkukorica-vetőmag értékesítésével foglalkozik. 2005-ben egy kht. által kiírt pályázaton államilag minősített hibridkukoricavetőmag-értékesítést végzett. Adásvételi szerződés alapján az értékesítés visszavásárlási kötelezettség mellett történt. Az áru a kht. központi raktárába betárolásra került, annak áfával növelt ellenértékét társaságunk számlája alapján a kht. 2005-ben kiegyenlítette. Az adásvételi szerződés mellékletét képezi a szerződéses értéknek a 150 százalékával megegyező saját, nem forgatható fedezeti váltó. A vetőmag 2006-ban visszavásárlásra került. A kht. számlázta felénk a vetőmag ellenértékét, plusz felárat, plusz áfát. 2005-ben ki kell-e mutatni a vetőmag ellenértékét árbevételként? A visszavásárlási kötelezettség miatt el kell-e határolni? Adóalapot képez-e a bevétel 2005-ben? Hogyan kell könyvelni, és hol kell kimutatni a 150 százalékos váltókötelezettséget? Hogyan kell könyvelni a visszavásárlást?

Kérdés: Az evás egyéni vállalkozó biztosításközvetítői tevékenységet folytat. A közvetített szerződések után jutalékot kap, amit leszámláz. A kifizető a felmerült üzemanyagköltséget is megtéríti részére. Köteles-e ezzel az összeggel a számla összegét növelni (ebben az esetben nem tud költséget elszámolni), vagy önálló tevékenységgel összefüggésben kifizetett költségtérítésként is figyelembe veheti, 100%-os költségnyilatkozat mellett?

Kérdés: Magyarországi székhellyel rendelkező betéti társaság EU-tagállamból akar tehergépjárművet vásárolni magyarországi értékesítésre. Milyen kötelezettségek merülnek fel, kell-e a bt. beltagjának a tevékenységben személyesen eljárni? Mi a teendő akkor, ha a bt. az EU-tagállamból megvásárolt tehergépjárművet nem belföldön, hanem más tagállamban, vagy esetleg Unión kívül kívánja értékesíteni?

Kérdés: Egy társadalmi szervezet a testületi ülésein megjelentek részére személygépkocsi hivatalos célú használatáért (kiküldetési rendelvény alapján) költségtérítést fizet, mely költségtérítés nem haladja meg a jogszabály szerint igazolás nélkül elszámolható mértéket. Kell-e költségnyilatkozatot tennie a költségtérítésben részesülőknek, illetve van-e valamiféle adatszolgáltatási kötelezettsége a kifizetőnek?

Kérdés: Ingatlan-adásvételi szerződésnél a felek a vételárba beszámító foglalót kötnek ki, amelyet a vevőnek az ügyvéd letéti számlájára kell megfizetni. A foglaló összegét az ügyvéd akkor utalja át az eladó számlájára, ha a vevő a vételár-hátralékot az eladó számlájára megfizette, azaz a szerződés teljesítése megtörtént, vagy akkor, ha a vevő a vásárlási szándékától elállt. Az eladónak mikor keletkezik a foglaló után áfafizetési kötelezettsége? Hogyan kezelendő, bizonylatolandó az eladónál az elveszett, a számára átutalt foglaló?

Kérdés: Újságíró vagyok egy kiadónál munkaviszonyban. Az ekho-törvény kapcsán a kiadó azt állítja, hogy megoszthatom a jövedelmemet, így munkaviszony alapján egy részét (mondjuk a minimálbér mértékében) az általános szabályok szerint adózom, adózunk a kiadóval közösen, és az viseli a közterheket, a másik részt pedig az ekho szabályai szerint adózzuk a kiadóval közösen. Könyvelő barátom szerint ez egy jogviszonyon belüli kettős jogviszony lenne, ami nem lehetséges!? Kinek van igaza?

Kérdés: Kik tartoznak az alkalmi munkavállalóként foglalkoztatottak körébe? Lehet-e nyugdíjas, lehet-e munkaügyi központ által nem regisztrált személy? (Biztosítási jogviszonya nincs sehol.) A foglalkoztatót milyen nyilvántartási, illetve bejelentési kötelezettség terheli az APEH, a tb, a munkaügyi központ felé? A foglalkoztatónál az alkalmi munkavállalónak kifizetett bér, illetve közteherjegy bérköltségként és bérjárulékként könyvelendő-e, ha igen, képezi-e a kifizetett bér szakképzési hozzájárulás alapját?

Kérdés: "A" társaság folyamatos gazdasági kapcsolatban van "B" társasággal mint vevőjével, és "C" társasággal mint szállítójával. A három társaság kölcsönösen megállapodott, hogy a "B" társaság az "A" társaság számláit nem az "A" társaságnak fizeti, hanem a "C"-nek. A "B" társaság minden egyes átutaláskor készít egy elszámolást, amit megküld az "A" és a "C" társaságnak is, hogy az átutalt összeggel "A" társaság mely számláit fizette ki. Az "A" és "C" társaság időszakonként egyeztet és rendezi az esetleges eltérést. Helyes ez így? Ha nem, akkor milyen jogszabályi előírásokba ütközik?

Kérdés: Az átalányadózó mezőgazdasági őstermelő állatok értékesítéséből származó bevétele 300 ezer Ft, a kapott terület alapú támogatása 1,5 millió forint. Kell-e személyijövedelemadó-bevallást tennie, ha a támogatás összegét nem használta fel?