Támogatás vagy utólag adott engedmény

Kérdés: Megállapodás keretében fix összeget adunk vevőinknek marketingtámogatás címén. Ennek ellenében bizonyos mennyiségű árut kell tőlünk vásárolniuk. A megállapodásban meghatározott határidő letelte után megvizsgáljuk, hogy megrendelte-e a megfelelő mennyiséget. Amennyiben nem, vagy időközben szerződést bontott, akkor a támogatás arányos részét vissza kell fizetnie. Szerintem ez utólag adott engedmény. Amíg nem teljesítik a rendelési mennyiséget, addig egyéb követelés? A mérlegfordulónapon a mennyiséggel arányos részt elszámolhatom egyéb ráfordításként?
Részlet a válaszából: […] ...utólag adott engedményről csak a szerződés szerinti teljesítést követően beszélhetünk, és az engedmény megadásakor kell azt az egyéb ráfordítások között elszámolni!)A támogatásként átadott pénzösszeget nem lehet egyéb követelésként kimutatni, az nem felel meg az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 19.

Előleg ellenében gyártott termék

Kérdés: 2010 decemberében 100% előleget kaptunk egy bolgár cégtől címkegyártásra. A terméket legyártottuk, amit a bolgár fél nem vett át, mert időközben az üzlet meghiúsult, amihez felhasználta volna. A bolgár cégnél senkit sem lehet utolérni. Mikor dobhatjuk ki a terméket, ami lassan felhasználhatatlan? Hogyan és mikor vezessük ki a könyvekből az előleget?
Részlet a válaszából: […] ...készült (azt másnak eladni nem lehet), akkor azt – fizikai állapotától függetlenül – ki kell (ki kellett) selejtezni, az egyéb ráfordítások közötti elszámolással.A kapott előleg vonatkozásában elsősorban a szerződésben foglaltakat kell figyelembe venni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 29.
Kapcsolódó címke:

Elévült iparűzésiadó-túlfizetés

Kérdés: Hogyan kell kivezetni az elévült iparűzésiadó-túlfizetést? A kivezetés növeli a társaságiadó-alapot?
Részlet a válaszából: […] ...Tao-tv. 3. számú mellékletének A/10. pontja szerint nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségek, ráfordítások közé sorolandó az elévült követelés miatt elszámolt ráfordítás. Így az el­évült...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 29.

Kiegészítő sportfejlesztési támogatás könyvelése

Kérdés: A látványcsapatsport-támogatás kapcsán a kiegészítő sportfejlesztési támogatást hova kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […]

A kiegészítő sportfejlesztési támogatást az arra jogosult szervezet részére történő átutaláskor a rendkívüli ráfordítások között kell elszámolni, mint véglegesen fejlesztési célra adott támogatást (T 8894 – K 384).

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 29.

Jegyzett tőke leszállítása a zrt.-nél

Kérdés: A zrt. milyen módon tudja a jegyzett tőkét leszállítani? Annak milyen adóvonzata van? A zrt. tagjai társaságok, az elmúlt években nyereséges volt, pozitív eredménytartaléka és tőketartaléka van. Szóba jöhet a tőkekivonással és a tőkekivonás nélküli verzió is. A jegyzett tőke 150 millió forint, 50 millió forintra kívánják leszállítani.
Részlet a válaszából: […] ...névértékének fejében átvett (járó) eszközök értékét: T 366, 384 – K 984; a (6) bekezdésének f) pontja alapján a rendkívüli ráfordítások között kell kimutatni a bevont részesedések (részvények) nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékét: T 884 – K...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 29.

Áfahiány elszámolása

Kérdés: Az 5939-es válaszban azt írták, hogy ha a NAV megállapítja, hogy az áfa nem lett volna levonható, akkor azt az egyéb ráfordítások között kell elszámolni. Szerintünk a le nem vonható áfát ugyanoda kell könyvelni, ahová az áfa alapját, azaz költségként könyveljük, ezért a le nem vonható áfát is az adott költségnemre könyvelnénk. Nem járunk el helyesen?
Részlet a válaszából: […] ...áfa tételesen nem rendelhető a beszerzett eszközhöz, az igénybe vett szolgáltatáshoz, vagy arányosítással megosztott, akkor az egyéb ráfordítások között számolandó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 8.
Kapcsolódó címke:

Selejtezett termék költségei

Kérdés: Német beszállító partnerünktől kértük, hogy a megrendelt anyagokat – termékváltás miatt – ne szállítsa le részünkre, hanem selejtezze, és a selejtezés költségeit számlázza le. A német partner német áfával növelt számlát küldött az anyagokról (mintha értékesítés lenne), de az anyagot nem szállítja ide. Hogyan könyveljük ezt a számlát? Mi lenne a helyes eljárás, illetve a dokumentum az ilyen jellegű események kezelésére? Lehetne esetleg kártérítésként kezelni?
Részlet a válaszából: […] ...tud elszámolni, a megrendelt anyagot nem kapta meg, így a német partner áfával növelt számlájának értékét kártérítésként az egyéb ráfordítások között kell elszámolni. Az áfát nem igényelheti vissza.Mi lett volna a helyes? Ha a német partnerrel kötött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 24.
Kapcsolódó címke:

Követelés elengedése

Kérdés: A közkereseti társaság elengedi egy magánszeméllyel és egy társasággal szembeni követelését. Milyen adóvonzata van az elengedő társaságnál és a másik két félnél?
Részlet a válaszából: […] ...elengedett követelést a közkereseti társaságnál (kkt.) is – a főszabály szerint – a rendkívüli ráfordítások között kell elszámolni, és mint ilyen csökkenti az adózás előtti eredményt. A Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének h) pontja alapján nem kell az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 24.
Kapcsolódó címkék:  

Költségek átterhelése

Kérdés: Egy 100%-ban külföldi tulajdonban (legfelsőbb szint a holding) lévő kft. ügyvezető igazgatója külföldi állampolgár, nem áll a kft. alkalmazásában. Az ügyvezetés költségeit, valamint a holding vezetési költségeit a tulajdonos, illetve a holding negyedévente a kft.-re terheli. Ezek az átterhelt költségek tartalmukban költségráfordításra adott támogatásnak minősülnek?
Részlet a válaszából: […] ...által a holding vezetési költségeinek a fedezetére átutalt összeget a kft.-nél véglegesen átadott pénzeszközként kell a rendkívüli ráfordítások között elszámolni. Az így rendkívüli ráfordításként elszámolt összeg – jellemzően – nem a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 24.

Ingatlanértékesítés, elállási jog érvényesítésével

Kérdés: A társaság 2009. évben értékesített egy felépítménnyel rendelkező ingatlant. Az értékesítés – az Áfa-tv. előírásai alapján – fordított áfával adózott. A vevő foglalót fizetett, a fennmaradó vételárhátralékra 8 évig tartó, havonta esedékes részletfizetésben állapodtak meg. A foglaló megfizetését követően az eladó hozzájárult, hogy az ingatlan-nyilvántartásba a vevő tulajdonjoga adásvétel jogcímén bejegyzésre kerüljön (még 2009-ben). Az adásvételi szerződésben kikötötték, hogy az eladónak elállási joga van, ha a vevő a havi részletek fizetése során 30 napon túli késedelembe esik. Sajnos, a vevő késedelembe esett, az eladó élt az elállás lehetőségével. A földhivatal törölte a vevő tulajdonjogát, és az eredeti állapot helyreállítása jogcímen bejegyezte az eladó tulajdonjogát. A felek az elállás esetére kikötötték, hogy a vevő által megfizetett részletek egy része meghiúsulási kötbér, a további részleteket használati díjként számolják el az eladó által kiállított számla alapján, mely számlában a törlesztések összege nettó használati díjnak felel meg, amelyet a mindenkori törvényes mértékű áfa terhel (ezt a vevő köteles a számlán feltüntetett esedékesség szerint megfizetni). Az eladó társaságnál hogyan kell helyesen eljárni a számlák kiállítása és a számviteli elszámolás tekintetében? Milyen tartalmú, milyen teljesítési dátumú számlákat kell kiállítani?
Részlet a válaszából: […] ...jelenti, egyrészt az eladási árral csökkentve az egyéb bevételeket a vevővel szemben (T 961 – K 311), másrészt csökkentve az egyéb ráfordításokat a kivitelezéskori bruttó értékre és elszámolt értékcsökkenésre történő visszaállással (T 123 – K 861 és T 123...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 24.
1
43
44
45
108