1098 talált állásfoglalás a ráfordítások kifejezésre

Kérdés: Mezőgazdasági őstermelők számára is könyvelek, s esetükben merült fel az a kérdés, hogy a különféle agrártámogatások (jellemzően területalapú támogatás, de lehet gépvásárlási támogatás is) beletartoznak-e a helyi iparűzési adó alapjába?

Kérdés: A társaság üzemben tartója több tehergépjárműnek, amelyekre ingyenes üzembentartói szerződést kötött határozatlan időre egy magánszeméllyel, illetve egy egyéni vállalkozóval. A társaság a 0. Számlaosztályban tartja nyilván a szerződésben meghatározott értéken a gépjárműveket. Értékcsökkenést nem számol el, ezenkívül minden költséget, adót a társaság fizet és számol el. Az egyéni vállalkozó tárgyi eszközként tartja nyilván a gépjárművet, amelynek könyv szerinti értéke az értékcsökkenéssel folyamatosan csökken. Egyéb költséget a gépjármű után nem számol el. Megfelelően jár el a társaság, illetve az egyéni vállalkozó? A magánszemélynek keletkezik-e bármilyen jogcímen jövedelme?

Kérdés: Társaságunk hőközpontot és vezetéket, valamint vezetékszakaszt selejtez, amelyek helyett új hőközpontot és vezetéket létesít, illetve részlegesen selejtezett vezetéken felújítást végez vezetékszakaszok cseréjével. A régi hőközpontot, a teljes vezetékhosszat, illetve részleges selejtezés esetén a vezetékszakaszokat selejtezzük és kivitelezővel elbontatjuk. A bontások során visszanyert anyagokat hulladékként értékesítik. Helyes-e, ha a selejtezett eszközök, vezetékszakaszok nettó értékét értékvesztésként, terven felüli értékcsökkenésként egyéb ráfordításként számoljuk el, amelyet a készletre vett hulladék értéke csökkent? Az újonnan épített hőközpont, vezetékszakasz és vezeték bekerülési/aktivált értékében nem vesszük figyelembe a selejtezett eszközök bontási költségeit, azt egyéb ráfordításként számoljuk el.

Kérdés: Cégünk rendszeresen háromoldalú fizetési megállapodást köt: "A" jelű partner külön szerződés alapján szállít "B" jelű partnernek 1000 forintért, "B" jelű partner külön szerződés alapján szállít "C" jelű partnernek 500 forintért. A "B" jelű partner "C"-vel szemben fennálló követelését engedményezi "A" partnerre. "B" jelű partner 500 forintot beszámíthat "A" partnerrel szembeni kötelezettségébe. A szerződésben szereplőknek a leírt üzleti eseményeket engedményezésként kell könyvelni, vagy a követelések-kötelezettségek között kell elszámolni egyéb eredményt nem érintő tételként?

Kérdés: Egy nonprofit kft. sportfejlesztési program keretében egy cégtől együttműködési megállapodás alapján látványcsapatsport-támogatás céljából személyi jellegű ráfordításai ellentételezésére vissza nem térítendő támogatást kapott. A szövetség által kiadott határozat a 2013-2014-es sportszezonra szól. A támogatásintenzitás 50%-os. A határozat szerint az összes személyi jellegű ráfordítás 30 millió Ft, ebből önerő 15 millió Ft, a támogatás összesen 15 millió Ft. 2013. évben a nonprofit kft. személyi jellegű ráfordításként 12 millió Ft-ot számolt el, mellyel szemben a szezonra megítélt 15 milliós támogatásból 14 millió Ft-ot kiutaltak számunkra. A felmerült 12 millió Ft ráfordítással szemben 12 millió Ft egyéb bevételt számoltunk el 2013. évre vonatkozóan, 2 millió Ft-ot időbelileg elhatároltunk 2014. évre. Helyesen jártunk-e el? A ráfordítások ellentételezésére kapott támogatás könyvelése esetén is figyelembe kellett volna-e vennünk azt, hogy a támogatás intenzitása 50%-os, azaz a 12 millió Ft felmerült ráfordítással szemben 2013. évben csak 6 millió Ft kapott támogatást számolhattunk volna el, és 8 millió Ft-ot kellett volna időbelileg elhatárolni?

Kérdés: A Ptk. 2013. július 1. napjától hatályos elő­írása új rendelkezést vezetett be a gazdálkodó szervezetek késedelmes fizetése vonatkozásában, amelyet 2014. 01. 01-től tovább pontosítottak. A gazdálkodó szervezetek kötelesek 40 eurónak megfelelő összegű behajtási költségátalányt fizetni, ha fizetési kötelezettségüket határidőben nem teljesítik. Kérdéseink: a költségátalány számlázásának szabályai, a költségátalány számviteli elszámolása, a jogosult a késedelembe esést követően lemondhat-e a behajtási költségátalányról, és ha megteszi, hogyan kell azt elszámolni?

Kérdés: Év közben osztalékelőleghez készített mérlegben a részesedéseket kell-e értékelni, és el kell-e számolni a leányvállalatban lévő részesedés értékvesztését? Nem mindegy az osztalékelőleg kifizetése szempontjából!

Kérdés: Cégünk operatív lízing keretében bérel siló­berendezéseket, amelyeket kihelyez vevőihez. A silókat a vevők használják, azokért díjat nem fizetnek, de a használat fejében meghatározott mennyiségű terméket kell vásárolniuk a cégtől. Az operatív lízing költségét cégünk számolja el. A kapcsolatot háromoldalú szerződés támasztja alá. Milyen kötelezettségek keletkeznek – ebben a konstrukcióban – a cégnél? Hogyan kell helyesen könyvelni ezeket a tranzakciókat?

Kérdés: Megállapodás keretében fix összeget adunk vevőinknek marketingtámogatás címén. Ennek ellenében bizonyos mennyiségű árut kell tőlünk vásárolniuk. A megállapodásban meghatározott határidő letelte után megvizsgáljuk, hogy megrendelte-e a megfelelő mennyiséget. Amennyiben nem, vagy időközben szerződést bontott, akkor a támogatás arányos részét vissza kell fizetnie. Szerintem ez utólag adott engedmény. Amíg nem teljesítik a rendelési mennyiséget, addig egyéb követelés? A mérlegfordulónapon a mennyiséggel arányos részt elszámolhatom egyéb ráfordításként?

Kérdés: 2010 decemberében 100% előleget kaptunk egy bolgár cégtől címkegyártásra. A terméket legyártottuk, amit a bolgár fél nem vett át, mert időközben az üzlet meghiúsult, amihez felhasználta volna. A bolgár cégnél senkit sem lehet utolérni. Mikor dobhatjuk ki a terméket, ami lassan felhasználhatatlan? Hogyan és mikor vezessük ki a könyvekből az előleget?