Bekerülési érték pótlólagos beruházásnál, felújításnál

Kérdés: A számviteli törvény 47. §-a szerinti bekerülési érték értelmezhető-e pótlólagos beruházásnál, felújításnál? A törvény a beruházás fogalomnál említi az üzembe helyezésig felmerült költségeket, mint a beszerzési érték részét. Üzembe helyezésként érthetjük a pótlólagos beruházás aktiválását is? Az épület állványozása kapcsán felmerült állvány- és területbérleti díj lehet a bekerülési érték része a felújításnál, a beruházásnál?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 52. §-ának (2) bekezdése alapján az üzembe helyezés időpontja az eszköz szokásos vállalkozási tevékenység keretében történő rendeltetésszerű hasznosításának a kezdő időpontja. Az üzembe helyezést hitelt érdemlő módon dokumentálni kell.Nyilvánvaló, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 10.

Bérbe vett ingatlanon végzett beruházás

Kérdés: Az önkormányzatoknál ma is gyakorlat, hogy az önkormányzati ingatlanra egy projektcég épületberuházást végez, az elvégzett beruházást a beruházó projekt kft. a saját könyveiben, mint idegen ingatlanon végzett beruházást mutatja ki. Az idegen ingatlanon végzett beruházást a könyveiben kimutató cég adhatja bérbe, szedheti a bérlemény hasznát? Az ingatlan tulajdonosánál, a beruházást végzőnél hogyan kell könyvelni az idegen ingatlanon végzett beruházást? Ki és hogyan számolja az értékcsökkenést? A bérbeadásból származó bevételt? A projektcég felszámolásakor az idegen ingatlanon végzett beruházást (épületet) jogosan követelheti az önkormányzat? Jogosan követelheti az ezen épület bérbeadásából származó bevételt az önkormányzat?
Részlet a válaszából: […] A felsorolt kérdések egyik kiváltó oka az, hogy a köztudatban nem tisztázódott – sokszor történt ismétlés után sem – az ingatlan mint tárgyi eszköz fogalma. Az ingatlanfogalom a tárgyi eszközök egy csoportját jelöli, magában foglalja a földterületet, a telket, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.

Tárgyi eszköz vásárlása alanyi mentességgel

Kérdés: Tárgyi eszközt vásároltam. A számlán alanyi mentesség szerepel. Helyes ez így? Ha nem helyes, kinek a felelőssége?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 193. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján az adózó az alanyi adómentesség időszakában sem járhat el alanyi adómentes minőségében a tárgyi eszközként használt termékek értékesítése esetén. A törvény értelmében tárgyi eszköznek minősül az ingatlan,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 25.

Hálózatcsatlakozási díj kimutatása

Kérdés: A beruházás során fizetett hálózatcsatlakozási díjat vagyoni értékű jogként kell könyvelni, vagy a beruházással az ingatlanra aktiválható?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 26. §-ának (3) bekezdése alapján az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok különösen ... az ingatlanok rendeltetésszerű használatához kapcsolódó – jogszabályban nevesített – hozzájárulások, díjak (villamosenergia-hálózati csatlakozási díj,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 4.

Tárgyi eszköz éven belüli átsorolása

Kérdés: Ha a tárgyi eszközt éven belül visszaminősítették készletté, akkor a tárgyévben elszámolt értékcsökkenési leírást is vissza kell könyvelni? Az eszközt így az aktiválási bruttó értéken kell készletre venni, vagy a könyv szerinti értéken?
Részlet a válaszából: […] A válasz attól függ, hogy az adott eszköz rendeltetésszerű használatbavételekor az Szt. 23. §-ának (4) bekezdésében foglaltak szerint jártak-e el vagy sem. Azaz az eszköz használatbavételekor az eszközt rendeltetésének, használatának megfelelően sorolták-e a tárgyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 14.

Zárt végű pénzügyi lízing könyvelése

Kérdés: Zárt végű pénzügyi lízing könyvelése a lízingbe vevőnél és a lízinghez kapcsolódó könyvelési tételek!
Részlet a válaszából: […] A válasz bevezetéseként elsődlegesen utalunk arra, hogy a pénzügyi lízinget eltérően szabályozza, értelmezi az Áfa-tv., illetve az Szt.A pénzügyi lízing értelmező rendelkezését – 2014. március 14-ig – az Szt. 3. §-a (8) bekezdésének 13. pontja tartalmazta. 2014....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 30.

Külföldi tartós bérlet bérleti díja

Kérdés: Magyarországon bejegyzett, 50%-ban dán tulajdonosú kft. tartós bérletre vásárol Dániában használt személygépkocsit. Magyarországra nem kerül a személygépkocsi, dán rendszámmal rendelkezik. Hogyan számolja el a kft. a bérleti díjat?
Részlet a válaszából: […] A választ kérdéssel kezdjük: a kft. végez-e valamilyen vállalkozási tevékenységet Dániában? Ha nem, akkor miért vásárolta? Ha igen, akkor a szerződés miként támasztja alá a tartós bérletre történő vásárlást?Véleményünk szerint, a tartalom elsődlegessége a formával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 30.

Földutak kátyúzása

Kérdés: Az önkormányzat a kiskerti földutak kőzúzalékos kátyúzását végzi. A tevékenységet karbantartásnak vagy felújításnak számolja el?
Részlet a válaszából: […] Az önkormányzat esetében is az Szt. előírásait kell alkalmazni. A földutakon keletkezett kátyúk (gödrök, mélyedések) akadályozzák a rendeltetésszerű használatot. Így azokat (még ha a gödrök, lyukak betömése kőzúzalékkal is történik) a rendeltetésszerű használat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 16.

Társasház kizárólagos használati jogának értékesítése

Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető "A" társasház az osztatlan közös tulajdonú tetőteraszának a kizárólagos használati jogát eladja 3 millió forintért az egyik magánszemély tulajdonostársnak. A "B" társasház egy másiktól pedig visszavásárolja az egyik közös tulajdonú tárolójának a kizárólagos használati jogát. A társasházaknak nincsenek a tárgyi eszközei között osztatlan közös tulajdonú ingatlanrészek, használati jogok. Ebben az esetben, a társasházaknál a kizárólagos használati jog értékesítését és vásárlását hogyan kell könyvelni? A társasház bevételei közül az ún. külön adózó jövedelmek körébe tartozók esetében a fizetendő adó mértéke 16 százalék. A közös tulajdon tárgyát képező ingatlanrész átruházása esetén az átruházásból származó bevétel 25 százalékát kell a társasház jövedelmeként figyelembe venni, amely után a társasháznak 16 százalék személyi jövedelemadót kell fizetnie. A kizárólagos használati jog értékesítése esetén mely számítási módot kell alkalmazni az adó kiszámításához? A társasházak által adóalanyként leggyakrabban végzett, az Áfa-tv. hatálya alá tartozó, ellenérték fejében teljesített termékértékesítések, szolgáltatásnyújtások a tevékenység speciális jellegére tekintettel adómentesek. Az "A" társasház, amikor bejelentkezett az adóhatósághoz adószám igénylése miatt, a NAV felszólítása után alanyi adómentességet választott. Ha jól olvasom a NAV 2014. évi 28. számú füzetét (a társasházak alapvető szabályai), akkor a társasház e gazdasági tevékenysége mentes az adó alól, és nincs áfabevallási kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] A társasház is a számviteli törvény hatálya alá tartozik, amiből az következik, hogy ha az osztatlan közös tulajdonú tetőteraszának a kizárólagos használati jogát értékesíti, annak ellenértékét árbevételként kell elszámolnia, függetlenül attól, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 26.

Pótakkumulátor nyilvántartása

Kérdés: Társaságunk elektronikus targoncákat fog beszerezni. Várhatóan két targonca kerül beszerzésre, és azokhoz egyidejűleg egy darab pótakkumulátor is. A folyamatos használat miatt szükséges a tartalékakkumulátor beszerzése, mert ha munka közben lemerül az akkumulátor, akkor a targoncákat nem lehet addig használni, amíg fel nem töltődik.
Részlet a válaszából: […] Általános szabálynak kell tekinteni azt, hogy a több tárgyi eszközre felszerelhető (felhasználható, cserélhető) tartozékokat, szerszámokat, szerszámkészleteket, műszereket egyedileg kell – várható használati idejük alapján – a tárgyi eszközök, illetve a forgóeszközök...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 12.
1
22
23
24
63