725 talált cikk a saját tőke kifejezésre

Kérdés: A társaság legfőbb szerve kiválásról határozott. A vagyonmérleg-tervezet adatai:
Kiválás előtt Tovább működő Kiválással
társaság létrejövő
Befektetett eszközök 100 - 100
Készletek, követelések, pénz 400 400 -
Saját tőke 500 400 100
Vagyonmegosztása aránya 80% 20%
A kiválás bejegyzésének időpontjában a társaság mérleg­adatai, befektetett eszközök: 100; készletek, követelések, pénzeszközök: 450; saját tőke: 550. Így a kiváló társaságra jutó saját tőke a tervezetben szereplő megosztási arányszám (20%) alapján 110 volna. A tényleges vagyonmegosztásnál megtehető-e, hogy a kiváló társaság csakis és kizárólag a részesedést kapja meg a megfelelő saját tőkével?

Kérdés: A kft.-nek két magánszemély tulajdonosa van 50-50%-ban. A jegyzett tőke 3000 E Ft, az eredménytartalék 800 E Ft. A tulajdonosok eladják üzletrészeiket "A" és "B" kft.-nek névértéken 1500-1500 E Ft értéken, mivel a társaság piaci értéke ezt támasztja alá. Hogyan kell könyvelni a kft.-nél és a vevőknél?

Kérdés: Egyszerűsített végelszámolással megszűnő cégben maradt ingatlan-résztulajdon. A tagok kivehetik-e ezt a jegyzett tőke részeként? (Az ingatlan-résztulajdon követelésből származik, amely követelés eredetileg pénzben lett volna esedékes, de a cég nem tudta visszafizetni a kölcsönt, felszámolás alá került, a felszámoló elismerte a tartozást, de csak kis hányadban tudta ezzel az ingatlan-résztulajdonnal a követelést teljesíteni.) A végelszámolás alatt lévő cégnél eredménytartalék nincs, a jegyzett tőkének is csak a töredékét tudja visszaadni. Kell-e valamilyen adót fizetni ebben az esetben?

Kérdés: A tőkeemelés könyvelése lehetséges-e az alábbi módon? T: Hosszú lejáratú kötelezettség; K: Jegyzett tőke, Tőketartalék.

Kérdés: Az "A" ügyvédi iroda beolvadna a "B" ügyvédi irodába. Ebben az esetben az "A" iroda neve vagy a magánszemély tagjának a neve kerül be a "B" irodába? A "B" iroda nyeri meg az "A" iroda év közben elért nyereségét, vagy azzal az "A" irodának kell elszámolnia a NAV felé a megszűnéskor? Ki lesz jogosult az osztalékra? Mennyi időn belül kell az adót megfizetni és bevallani? Kötelező a beolvadáskor a könyvvizsgálat? A követelések, kötelezettségek átkerülnek a "B" iroda könyvelésébe? Minden átjön?

Kérdés: Az alapítvány alapítója alapításkor, illetve alapítás után is kifejezett alapítói szándékként, az alapítói okiratban is rögzítetten az alapítvány céljaihoz rendelt vagyonként definiáltan rendelkezik vagyonjuttatásról. A bíróság ezt a szándékát tudomásul veszi, végzésével kvázi "bejegyzi a felemelt induló tőkét". A számviteli törvény és a vonatkozó kormányrendelet nem tartalmaz az alapítvány céljaihoz rendelt vagyon jegyzett tőkébe könyvelésére szabályt. Az alapító jogi érvelése szerint a Ptk. 3:382. §-a megengedi az alapítónak, hogy az alapítvány működésének megkezdéséhez szükséges vagyont a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig teljesítse, majd az alapítónak a szándéka szerinti teljes juttatott vagyont legkésőbb az alapítvány nyilvántartásba vételétől számított egy éven belül az alapítványra még átruházzon. A Civil-törvény szerint induló tőke a civil szervezet létrehozásakor az alapítók által a civil szervezet rendelkezésére bocsátott vagyon. Elfogadható-e az alapítvány érvelése, miszerint az alapítói szándékkal összhangban, a Ptk. rendelkezései által megengedően, az alapítói vagyonrendelést, annak növelését a számviteli beszámoló jegyzett tőke során szerepeltessük? Ha a Civil-törvény szabályai miatt nem lehetséges, közvetlenül a tőkeváltozásba könyvelhetjük-e a bírói bejegyzéssel egy időben az alapítói tőkeemelést? A szervezet könyvvizsgálója az Szt. 4. §-ának (4)–(5) bekezdése alapján egyetért akár a jegyzett tőke, akár a tőkeváltozással szembeni könyveléssel. Ha az alapító által az alapítvány rendelkezésére bocsátott vagyon számviteli bevételkénti elszámolása indokolt, akkor ez az elszámolás jelentősen torzítja az alapítvány jövedelmi helyzetének megítélését.

Kérdés: A kft. jegyzett tőkéje 40 M Ft, az eredménytartalék 10 M Ft, így a saját tőke 50 M Ft volt. A társaságnak 50%-ban tulajdonosa egy kft., és 50%-ban két magánszemély. A kft. az utóbbi években tartósan veszteséges volt. Jelenleg a társaság 4 M Ft saját tőkével rendelkezik. A taggyűlés döntése az lenne, hogy a társaság a jegyzett tőkéjét szállítsa le 4 M Ft összegre. Elfogadható megoldás ez?

Kérdés: Jogszerűen megszűnhet-e a szövetkezet végelszámolással, ha külső adósság nincs, csak a tagokkal kell elszámolni? Jegyzett tőke 4750 E Ft, eredménytartalék -1248 E Ft, saját tőke 3502 E Ft, tag által adott kölcsön 400 E Ft, befektetett eszköz 500 E Ft (nincs remény a megtérülésre), készleten lévő göngyöleg 3400 E Ft. A tagok közgyűlési határozattal elfogadják a göngyöleget teljes kielégítésül. (A göngyöleget korábban a tagoktól vásárolták.) Hogyan kell elvégezni a könyvelést a végelszámolás teljesüléséig?

Kérdés: A kéttagú betéti társaság egyik tagja elhalálozott. A férj volt a beltag, a feleség a kültag. Tulajdoni hányaduk 50-50%. Egy nagykorú gyerme­kük van. A bt. működését folytatni akarják. A hagyatéki tárgyalásra tekintettel kell ilyenkor soron kívüli mérlegzárást végezni? A cégvezetésre jogosult tag (a feleség is) a hagyatéki tárgyalás előtt beveheti a cégbe a nagykorú gyermeket?

Kérdés: A számviteli törvény 2016. évi módosítását olvasva azt tapasztaltam, hogy az eredménykimutatás előírt tagolásából kimaradtak az adózott eredmény utáni sorok. Ez azt jelenti, hogy jövőre, ha a társaság osztalékfizetésről dönt, akkor az eredménykimutatásban a jóváhagyott osztalékot nem kell kimutatni?