725 talált cikk a saját tőke kifejezésre

Kérdés: A kft.-nek két magánszemély tagja van. Az 500 E Ft-os jegyzett tőkét szeretnék a kötelező 3000 E Ft-ra emelni. Több millió forintos tagi kölcsön van. Ha egy autót apportálnak a cégbe, azzal megvalósítható a jegyzett tőke emelése? Az autót csak annak tulajdonosa apportálhatja? Tagi kölcsönből is lehetne jegyzett tőkét emelni? A 3000 E Ft-ra történő jegyzett-tőke-emeléssel probléma lehet, ha az eredménytartalék negatív, és így a saját tőke nincs 3000 E Ft? Az apportált gépjárművet amortizálni lehet? Későbbi eladáskor mi az elszámolás módja?

Kérdés: A kft. hárommillió forintra történő feltőkésítésével kapcsolatban kérdezem: a kft. a társasági szerződés módosítását 2016. 03. 15-ig elvégzi. Van-e lehetőség arra, hogy a hiányzó törzstőke befizetése későbbi időpontban történjen? A kft. 500 ezer forint törzstőkével működik, és az eredménytartalékban sem áll rendelkezésre a hiányzó tőke.

Kérdés: Egyéni vállalkozó egyéni céget alapít. Minden eszközét továbbviszi, ami gyakorlatilag tárgyi eszköz és pénzeszköz. Nyitómérlegében tárgyi eszköz, pénzeszköz és saját tőke szerepel. Ilyen esetben keletkezik-e bármilyen adófizetési kötelezettsége, illetve milyen záróbevallásokat kell beadnia? A tárgyi eszközök nettó értéke lesz az egyéni cégben a bruttó érték?

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a cégvásárlást?

Kérdés: Az új Ptk. alapján van-e lehetőség arra, hogy a negatív összegű saját tőke rendezését a kft. úgy oldja meg, hogy a tulajdonossal szemben fennálló jelentős összegű kölcsöntartozást a felek a következő évben átminősítsék pótbefizetéssé? A könyvelés pénzmozgás nélkül történne.

Kérdés: A társaság taggyűlése a társaság végelszámolását határozza el. A végelszámoló a korrigált nyitó mérleg alapján azt állapítja meg, hogy a társaság vagyona nem elegendő a kötelezettségek kifizetésére, amiatt, mert az ügyvezető (aki a társaság tagja is) korábban kölcsönt bocsátott a társaság rendelkezésére (más tartozás nincs). A cégtörvény szerint, ha a cég vagyona a hitelezők fedezetére nem elegendő, és a tagok a hiányzó összeget harminc napon belül nem fizetik meg, haladéktalanul köteles felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelmet benyújtani. Helyes-e a következtetés? A végelszámoló kéri a tagokat, fizessék be a hiányzó összeget (ami a kölcsönnel egyenlő). Ezt követően a végelszámoló kifizeti a korábban nyújtott kölcsönt, és ezáltal megszűnik a végelszámolást akadályozó tényező. Mi az így rendelkezésre bocsátott összeg jogcíme? Pótbefizetés? A saját tőke elemein belül hol kell kimutatni? A pénzügyi rendezést lehet-e beszámítással rendezni (ha a követelés és a kötelezettség jogosultja ugyanaz a személy)?

Kérdés: A kft. megvásárol egy másik kft. 3 000 000 forintos üzletrészéből 1 500 000 forintos értéket. Így megszerzi a kft. tulajdonjogának 50 százalékát, mivel a másik kft. jegyzett tőkéje 3 millió forint. A vásárló kft. 5 millió forintot fizetett az eladónak. A vásárló kft. könyvelésében 1,5 millió forintot vagy 5 millió forintot kell a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatni? Hogyan kell könyvelni a két érték közötti különbözetet?

Kérdés: A 6651. számú kérdésre adott válaszban – véleményem szerint – téves az a következtetés, hogy a pótbefizetés jogosultjánál az összeg az Szja-tv. 68. §-a szerint adózna, mint a vállalkozásból kivont jövedelem. Az idézett törvény pontosan nevesíti az e szakasz alá tartozó jövedelmeket. Ebben a kérdésbeli eset nem szerepel. Mivel nem szerepel egyik különös szabályban sem, így az általános adóztatási elv szerint egyéb bevételként lesz adóköteles, 16% szja- és 27% eho-adóteher mellett. Álláspontom szerint olyan jövedelemről van szó, amelynek – bár átadója a kft. – juttatója nem kifizető (hiszen egy kvázi elszámolásra átvett pénzösszeget ad vissza), ezért az eho megfizetésére a magánszemély lesz kötelezett, ebből eredően pedig az szja-ban alkalmazható a 78%-os szabály.

Kérdés: Ha a társasági szerződésben nincs szabályozva a pótbefizetés, és ennek ellenére a tulajdonos (zrt.) mégis teljesített pótbefizetést a saját tőke helyreállítása érdekében, akkor annak mi lehet a következménye?

Kérdés: Az új Ptk. a kft.-k esetében sajátos törzstőke­feltöltésről rendelkezik. Hogyan kell ezt a rendelkezést értelmezni? Hogyan kell számvitelileg elszámolni?