Könyvviteli szolgáltatás végzése

Kérdés: Ki végezhet könyvviteli szolgáltatást?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...számviteli törvényben foglaltak maradéktalan megvalósításának feltétele az, hogy azok, akik a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatokat ellátják, az ezen feladatok ellátásához minimálisan szükséges, törvényben előírt képesítéssel és szakmai...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2001. január 25.
Kapcsolódó címkék:    

Ki tekinthető mérlegképes könyvelőnek?

Kérdés: A Pénzügyi és Számviteli Főiskolán megszerzett képesítés, a felsőfokú államháztartási szakképesítés, a felsőfokú költségvetési oklevél egyenértékű-e a mérlegképes könyvelői képesítéssel?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...képesítést szerzett, annak a képesítése egyenértékű-e a mérlegképes könyvelői képesítéssel. Erre a kérdésre közvetlenül a számviteli törvény nem ad választ.Az új Szt. 151. §-ának (7) bekezdése szerint: "A mérlegképes könyvelői képesítés szakmai...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2001. január 25.
Kapcsolódó címkék:      

Közvetített szolgáltatás az iparűzési adónál

Kérdés: A 2001. évtől a helyi iparűzési adó alapjának meghatározásakor a közvetített szolgáltatások értékével csökkenthető a nettó árbevétel. Milyen kritériumai vannak annak, hogy egy szolgáltatás értéke, mint közvetített szolgáltatás, figyelembe vehető legyen az adóalap megállapításakor?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...értéke helyett a közvetített szolgáltatások értékével csökkenthető a nettó árbevétel – szoros kapcsolatban áll az új számviteli törvénnyel.A 2001. január 1-jétől hatályos új Szt. ugyanis nem ismeri az alvállalkozói teljesítések értékének fogalmát....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2001. január 25.
Kapcsolódó címkék:    

Tárgyi eszközök maradványértéke

Kérdés: Hogyan történik a tárgyi eszközök maradványértékének meghatározása? Lehet-e a maradványérték a bekerülési értékkel azonos összegű? Mikor változhat a már megállapított maradványérték?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: új Szt.) az évenként elszámolandó értékcsökkenés összegének helyes megállapítása érdekében két új – a nemzetközi gyakorlatban is használt – fogalmat vezet be: az új Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 5-6...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2001. január 25.
Kapcsolódó címkék:        

Követelések értékvesztése, visszaírása

Kérdés: Mennyiben változott a követelések értékelése? Hogyan kell az értékvesztés összegét megállapítani és elszámolni? Mikor lehet az elszámolt értékvesztést visszaírni?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...minősül, ha várhatóan a vevő, az adós azt még egy év múlva sem egyenlíti ki.Jelentős összegű akkor, ha a vállalkozó számviteli politikájában – esetleg követelésfajtánként, adósonként eltérő módon – meghatározott arányt, értékösszeget...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2001. január 25.
Kapcsolódó címkék:    

Értékvesztés miatti adóalap-korrekciók

Kérdés: Hogyan kell a társasági adó alapjának megállapításánál 2001-től figyelembe venni a követelések után elszámolt értékvesztést, a követelések visszaírt értékvesztését, a követelések hitelezési veszteségként elszámolt összegét?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...gy) és h) pontja] ugyanakkor az adózás előtti eredmény növelését írja elő: a követelésre az adóévben elszámolt értékvesztéssel, a számviteli előírások alapján behajthatatlannak minősülő követelés leírásakor az elszámolt hitelezési veszteséggel, a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2001. január 25.
Kapcsolódó címkék:    

Az áfa levonása elkésett számlánál

Kérdés: A bevallás elkészítése után kézhez vett számlákban szereplő általános forgalmi adó mikor vonható le?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...Az elkésett számlák kézhezvételét a számlán dokumentálni kell [áfatörvény 36. § (2) bekezdés].Olvasói észrevétel(megjelent a Számviteli Levelek 8. számában – 2001. 04. 19.):A Számviteli Levelek 2. számában az Olvasó a 29. kérdésre adott válaszhoz...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2001. január 25.
Kapcsolódó címkék:    

Terven felüli értékcsökkenés

Kérdés: Mikor kell terven felüli értékcsökkenést elszámolni? Mikor lehet az elszámolt terven felüli értékcsökkenést visszaírni?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...és a piaci érték különbözete összegében kell meghatározni, és az egyéb ráfordítások között kell elszámolni.Kulcsszavak (amelyeket a számviteli politikában kell – a vállalkozó sajátosságait figyelembe vevő – tartalommal kitölteni): piaci érték:...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2001. január 25.
Kapcsolódó címkék:    

Terven felüli értékcsökkenés a társaságiadó-alapnál

Kérdés: Módosítani kell-e a társaságiadó-alapot a terven felüli értékcsökkenéssel, illetve a terven felüli értékcsökkenés visszaírt összegével?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...megrongálódása. Csökkenthető az adóalap az olyan eszközre elszámolt terven felüli értékcsökkenéssel (a beruházást kivéve), amelyre a számviteli törvény előírása alapján nem számolható el, vagy nem szabad elszámolni terv szerinti értékcsökkenést [1996. évi LXXXI...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2001. január 25.
Kapcsolódó címkék:  

Piaci értékek meghatározása

Kérdés: Az új számviteli törvény szerint az eszközök mérlegfordulónapi értékelésekor a könyv szerinti értéket össze kell vetni a piaci értékkel. Honnan tud a gazdálkodó szervezet a piaci értékre vonatkozóan információt szerezni? Hogyan lehet a gépek, berendezések, technológiák piaci értékét meghatározni, különösen akkor, ha azok egyedi eszközök?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...(az értékesítéshez, a termékátadáshoz, szolgáltatásnyújtáshoz) kötik a forgalmi érték, a szokásos piaci ár meghatározását (számviteli szempontból tehát az eredménykimutatásban megjelenő tételekhez). A számviteli előírások szerint viszont a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2001. január 4.
Kapcsolódó címkék:        
1
…
425
426
427