Napkollektorok minősítése

Kérdés: Szélerőművek (szélkerekek) és napkollektorok építésével foglalkozunk. Ezek a létesítmények ingatlannak minősülnek? Vagy a napkollektorok esetében ingatlanra aktiválandó eszköznek? Például az iskola fűtése, melegvíz-ellátása napkollektorokról történik, amit a tetőn helyezünk el. Része-e az ingatlannak?
Részlet a válaszából: […] A szélerőmű eszközeinek minősítésével részletesen foglalkoztunk a Számviteli Levelek 138. számában a 2821. kérdésre adott válaszban. Így erre most itt nem térünk ki.A napkollektor minősítésénél elsődlegesen abból kell kiindulni, hogy csak annak az épületnek a fűtését,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 21.
Kapcsolódó címke:

Egyéni vállalkozó, zárt végű lízing

Kérdés: Egyéni vállalkozó, aki mezőgazdasági tevékenységet végez, zárt végű lízing keretében traktort vásárolt. Hogyan történik a beszerzés, aktiválás és könyvelése a pénztárkönyvben?
Részlet a válaszából: […] A pénztárkönyvben a fizetett lízingdíjat költségként el nem számolható kiadásként kell szerepeltetni. A traktor üzembe helyezése napjától értékcsökkenési leírást lehet elszámolni, amelynek összege a vállalkozói személyi jövedelemadó alapjának megállapításánál a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 21.

Használatba adott eszköz nyilvántartása áruként

Kérdés: A 2013. évi változások között van egy paragrafus, amelyik rendelkezik a használatba vett eszközök elszámolásáról. Ha cégünk megvásárol egy keverőt, ami normál esetben tárgyi eszköz, de ezt nem saját célra veszi meg, hanem használatba adja a vevőnek X időre, majd ezen időszak letelte után eladja a vevőnek, vagy térítés nélkül átadja, akkor is ki lehet az áruk között mutatni?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy nem lehet kimutatni.A kérdésben hivatkozott előírás [Szt. 28. §-a (3) bekezdésének d) pontja] alapján a készletek között kell kimutatni áruként a használatbavétel időpontjától azokat az értékesítési céllal beszerzett, előállított eszközöket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 21.

Üzemcsarnok aktiválás utáni átalakítása

Kérdés: 2006. évben építettünk egy üzemcsarnokot. Az épületkomplexumot feldolgozó üzemcsarnokként aktiváltuk. A termelés optimalizálása érdekében átalakításokat szeretnénk végrehajtani. Az üzemcsarnokon belül csomagolóanyag-raktár és kazánház kialakítását tervezzük. A raktárnak kialakítandó helyiségben egy szállítószalag üzemel, amelyet az üzemcsarnok másik részébe telepítünk át. A csomagolóanyag-raktárba eddig két másik területen használt állványrendszert telepítünk át, de nem az egészet, egy része visszamarad későbbi hasznosításra. A kazánház kialakításához a levegőrendszer (vákuumrendszer) áttelepítése szükséges, továbbá 42 méter PVC csővezeték beépítése. Ráaktiválhatjuk-e ezeket az üzemcsarnokra? Ha igen, a kialakított helyiségeket alegységként nyilvántartásba vehetjük-e az eszközeink között? Mi legyen a visszamaradó állványrendszerrészekkel? Az átalakítás eredményeként lesznek olyan épületek, gépek és berendezések, amelyeket ezentúl nem használunk. Mikor állíthatjuk le az értékcsökkenés elszámolását?
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdést, bár az így sem ad elegendő információt arra, hogy a kérdésekre egyértelműen választ lehessen adni. A részletes válasz előtt azonban már utalhatunk arra, hogy az üzemcsarnok aktiválása során súlyosan megsértették a számviteli elő­írásokat.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 31.
Kapcsolódó címkék:  

Egyéni vállalkozás megszüntetése (eva)

Kérdés: Mi a menete a bevételi nyilvántartást vezető evás egyéni vállalkozás megszüntetésének? Hogyan kell megállapítani a tárgyi eszközök piaci értékét?
Részlet a válaszából: […] Az Eva-tv. 3. §-ának (1) bekezdése sorolja fel azokat az eseteket, amelyek az evaalanyiság megszűnéséhez vezetnek. Ezek között lehetnek olyanok, amelyek csak év végén eredményezik az evaalanyiság megszűnését, de vannak olyanok is, amelyek esetében az evatevékenységet már...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 31.

Cégautóadó a gépjármű-kereskedő cégnél

Kérdés: 2012. 04. hónapban vásároltunk egy új személygépkocsit továbbértékesítési céllal. A készletek között vettük állományba. Ezt az autót 2012. 08. hónapban átminősítettük a tárgyi eszközök közé, mert bérbeadás útján jobban tudjuk hasznosítani. Saját névre forgalomba helyeztük. Melyik hónaptól vagyunk kötelezettek cégautóadót fizetni? Cégünk használt gépjárművek értékesítésével is foglalkozik. Főleg új gépjármű beszámítása során vesszük meg azokat. A beszámítást követően a forgalmi engedélybe is bekerülünk, mint tulajdonos. Ezeket az autókat a használtgépkocsi-készletek között tartjuk nyilván. Az autók nem kerülnek a forgalomból kivonásra, költséget, értékcsökkenést nem számolunk el. Van-e ezen autókra cégautó­adó-fizetési kötelezettségünk?
Részlet a válaszából: […] A cégautóadóval kapcsolatos előírásokat a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (Gjt.) tartalmazza. A törvény alapján cégautóadó-köteles az a személygépkocsi, amely nem magánszemély tulajdonában áll. Az adó alanya a személygépkocsi hatósági nyilvántartás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 31.
Kapcsolódó címke:

Önkormányzati vagyon vagyonkezelésbe adása

Kérdés: Önkormányzatunk 2012. 01. 01-jével megszüntette a fürdő önálló költségvetési intézményét, tevékenységének folytatására kizárólagos önkormányzati tulajdonú kft.-t hozott létre. Az intézményi vagyont térítésmentesen a kft. vagyonkezelésébe adta az önkormányzat. A fürdő áfaköteles tevékenységet végzett, beruházás során visszaigényeltük az áfát. A kft. is alanya az áfának. A 256. számban azt írják, vagyonkezelésbe adás esetén a termék (tárgyi eszköz) nem megy át a társaság tulajdonába, a társaság tulajdonosként nem rendelkezhet felette, ezért nem tartozik az áfakörbe. Kérem, erősítsék meg, helyesen jártunk-e el, amikor áfafizetési kötelezettséget nem állapítottunk meg?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben hivatkozott mondat egy viszonylag hosszú válaszból kiragadott rész. Így önmagában nem elegendő a végső kérdés (hogy helyesen jártak-e el) megválaszolására.Az intézményi vagyon – feltételezhetően nem csak jogszabályi előírás szerint – kizárólag...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 13.
Kapcsolódó címke:

Eszközök bérbeadása

Kérdés: Cégünk eszközöket ad bérbe. Számviteli politikánk alapján, amennyiben egy eszköz két éven keresztül nincs bérbe adva, kivezetjük a tárgyi eszközök közül, és áruként tartjuk nyilván. A szóban forgó eszközöket 2011. 03. 31-én soroltuk át az áruk közé, könyv szerinti értéken. Az Szt. és a Tao-tv. szerinti értékcsökkenés nem egyezett meg. 2012-ben lehetőség lesz a bérbeadás útján történő hasznosításra. Megfelelően járunk-e el, ha a jelenlegi nyilvántartási értéken soroljuk át a tárgyi eszközök közé? A korábbi nettó lesz a bruttó érték? Mi legyen az értékcsökkenés alapja az adótörvény szerint?
Részlet a válaszából: […] A bérbe adott tárgyi eszközökre is érvényes az az Szt.-előírás, amely szerint, ha az eszköz használata, rendeltetése a besorolást követően megváltozik, mert az eszköz a tevékenységet, a működést tartósan már nem szolgálja, a besorolását meg kell változtatni. A tartósan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 13.
Kapcsolódó címke:

Beruházás üzembe helyezés előtti értékesítése

Kérdés: A fejlesztési tartalékból megvalósult beruházást (ingatlant) még üzembe helyezés előtt értékesítjük. Kell-e az ingatlant aktiválni az addig felmerült költségekkel, vagy közvetlenül a beruházás számláról lehet kivezetni, mint terven felüli értékcsökkenést?
Részlet a válaszából: […] A válasz során először a számviteli elszámolásra utalunk. A beruházás értékesítését nem terven felüli értékcsökkenésként kell kivezetni. Az Szt. 77. §-a (3) bekezdésének e) pontja alapján az értékesített beruházás (ehhez nem kell aktiválni!) – áfa nélküli –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 13.

Rendeltetésszerű használatbavétel

Kérdés: Az 5388. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan kérdezem, hogy ha a rendeltetésszerű használatbavétel perdöntő, akkor mi tekintendő annak? Mi van akkor, ha olyan változásokat hajtunk végre a már meglévő használatbavételi engedéllyel rendelkező ingatlanon, ami nem engedélyköteles? A használatbavételt követően felmerült költségeket el kell határolni, és a bérleti időszak alatt arányosan kell felszabadítani?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből arra lehet következtetni, hogy a kérdező csak a hivatkozott kérdést és választ olvasta el, az Szt. általános előírásait az adott esetre már nem tudja alkalmazni.A tárgyi eszközt akkor lehet rendeltetésszerűen használatba venni, ha biztosítottak az üzemszerű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 22.
Kapcsolódó címke:
1
69
70
71
148