1156 talált cikk a társasági adó kifejezésre

Kérdés: Cégünk operatív lízing keretében bérel siló­berendezéseket, amelyeket kihelyez vevőihez. A silókat a vevők használják, azokért díjat nem fizetnek, de a használat fejében meghatározott mennyiségű terméket kell vásárolniuk a cégtől. Az operatív lízing költségét cégünk számolja el. A kapcsolatot háromoldalú szerződés támasztja alá. Milyen kötelezettségek keletkeznek – ebben a konstrukcióban – a cégnél? Hogyan kell helyesen könyvelni ezeket a tranzakciókat?

Kérdés: Megállapodás keretében fix összeget adunk vevőinknek marketingtámogatás címén. Ennek ellenében bizonyos mennyiségű árut kell tőlünk vásárolniuk. A megállapodásban meghatározott határidő letelte után megvizsgáljuk, hogy megrendelte-e a megfelelő mennyiséget. Amennyiben nem, vagy időközben szerződést bontott, akkor a támogatás arányos részét vissza kell fizetnie. Szerintem ez utólag adott engedmény. Amíg nem teljesítik a rendelési mennyiséget, addig egyéb követelés? A mérlegfordulónapon a mennyiséggel arányos részt elszámolhatom egyéb ráfordításként?

Kérdés: Egy többlakásos, kétszintes társasház két társaság tulajdonában áll oly módon, hogy az önálló ingatlanok egy része az egyik, míg másik része a másik kizárólagos tulajdonában áll. Mindkét társaság a fejlesztési tartaléka terhére vásárolta meg a tulajdonában álló ingatlanokat. Mindkét társaság a társasház mindkét szintjén rendelkezik önálló ingatlannal. A két társaság a társasház használata során olyan megállapodást kíván kötni, amely szerint a felső szint teljes egészében az egyik, míg az alsó szint a másik társaság használatába kerül. Ilyen módon – a tényleges tulajdoni állapottól függetlenül – 50-50%-os lesz a használati arány. A használati rendezés ellenérték fizetése nélkül történik. Milyen számviteli, könyvelési teendőket jelent a megállapodás, kapcsolódik-e hozzá adófizetési kötelezettség?

Kérdés: Társaságunk ún. könyöklőket (nagyméretű lapok, amelyeket az íróasztalra tesznek, rendszerint naptárt tartalmazó letéphető lapok formájában, és a szélén körben a cégek reklámjai helyezkednek el) rendelt egy hirdetési felületeket értékesítő cégtől. A könyöklőkön – más cégeké mellett – társaságunk reklámja is szerepel. A könyöklők egy részét társaságunk az üzletfelei részére adja ajándékba, más részét a saját munkatársainak adja oda, hogy azzal "védjék" az íróasztalukat, és szükség esetén arra jegyzetelhetnek. Hogyan történik a könyöklők számviteli elszámolása és adózása? Bekerülési értékük: 25 000 Ft+áfa.

Kérdés: Cégünk vásárolt egy lakásként bejegyzett ingatlant a Balaton partján. Az ingatlan 48 m2, összesen másfél szoba. Az ingatlant üdülőként szeretnénk használni, de – szerintünk – nem felel meg a 173/2003. Korm. rendeletben foglaltaknak. Hogyan kell az üdültetés és üzemeltetés költségeit elszámolni? Kinek kell adóznia és mennyit, illetve milyen jogcímen? Az ingatlanba vásárolt eszközök, anyagok áfáját nem igényeltük vissza.

Kérdés: A Vevő 1. (1000 E Ft) esetében a felszámoló 2014. február 3-i levelünkre hivatkozással tájékoztatott, hogy az egyszerűsített felszámolási zárómérleget 2013. 10. 24-én benyújtotta a Fővárosi Törvényszékre, melyre tekintettel a felszámolási eljárásban követelésünket nem tudjuk érvényesíteni. A Vevő 2. (2000 E Ft) felszámolója tájékoztat, hogy a követelés bejelentésére nyitva álló 180 napos határidő lejárt, ezért a hitelezői igényünket nem tudja nyilvántartásba venni. Vevő 3. (3000 E Ft) kényszertörlési eljárás alatt áll, 2013. 08. 03. óta. A Vevő 4. (4000 E Ft) végrehajtónak 2013. 11. 12-én érkezett levele szerint a végrehajtás szünetel, mert az adósnak nincs lefoglalható vagyona. A mérlegfordulónap 2013. 12. 31., a mérlegkészítés időpontja 2014. 03. 31. Mely követelések vezethetők ki a könyvekből behajthatatlanság miatt, melyre kell értékvesztést elszámolni? A társaságiadó-alapot mekkora összeggel csökkenthetjük?

Kérdés: A kiválással létrejött egyszemélyes kft. áfamentesen értékesítette a kiválás során tulajdonába került lakóingatlanokat, amelyeket a jogelőd társaság eredetileg a fejlesztési tartaléka felhasználásával vásárolt meg. A vevő a vételárat 150 hónap alatt részletekben fizeti meg. Néhány hónappal később az eladó elhatározta a végelszámolását. A kft. egyszemélyi tulajdonosa magánszemély. A kft. végelszámolása során, illetve a végelszámolás befejezését követő vagyonfelosztás során milyen szja-kötelezettsége keletkezik a kft. egyszemélyes tulajdonosának a még fennálló vételár-követelés mint kiadott cégvagyon után? Milyen számviteli bizonylatok alapján állapítható meg az szja alapja és összege? Mi lesz az adóköteles bevétel megszerzésének az időpontja?

Kérdés: Hogyan kell kivezetni az elévült iparűzésiadó-túlfizetést? A kivezetés növeli a társaságiadó-alapot?

Kérdés: Orvosi segédeszközöket kórházak részére értékesítő kft. a termékeikkel kapcsolatos témájú konferencián, kongresszuson részt vevő orvosoknak a 2006. évi XCVIII. törvény 14. §-a alapján természetbeni támogatást ad, vagyis megtéríti a rendezvényen való részvétel díját, utazási és szállásköltségét. Az orvosok a rendezvényt követően a kft. dolgozói részére előadják az előadáson hallottakat, majd tanácsot, véleményt mondanak a termék használatára vonatkozóan, tehát az orvosok szakmai rendezvénylátogatása a cég tevékenységét közvetlenül érinti. Milyen módon lehet hitelesen alátámasztani az orvosok támogatásának a kft. tevékenységével való összefüggését? A rendezvényszervezőtől a kft. a saját nevére szóló számlát kap. Hogyan kell kezelni a támogatást a társasági adó, az szja és járulékok szempontjából?

Kérdés: A kft. 100%-os tulajdonosa el kívánja adni üzletrészét. 2013. 12. 31-én a saját tőke 57 000 E Ft, és a kötelezettségek között szerepel 30 000 E Ft ki nem fizetett osztalék. Ha a könyvekben marad a ki nem fizetett osztalék, ki lesz jogosult annak a megszerzésére, a régi vagy az új tulajdonos?