Pályázatíró cég hibájából kapott összeg

Kérdés: A társaságnak a pályázatíró hibájából vissza kellett fizetni a fejlesztési célra (tárgyi eszköz beszerzésére) kapott támogatást. Megállapodás alapján ezért a pályázatíró cégtől kártérítésben részesült, amely összeg 2017-ben be is folyt. Ez 2017. évi bevételnek minősül? Vagy időbelileg el kell határolni, és az értékcsökkenés elszámolásakor arányosan feloldani, mivel közvetve tárgyi eszköz beszerzéséhez kapcsolódik?
Részlet a válaszából: […] ...a visszafizetendő (a visszafizetett) összegben.Más téma, de nem támogatás az, hogy a támogatás visszafizetése miatt a pályázatíró kártérítést fizet (a pályázatíró nem támogatást ad!). Az Szt. 77 §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján az egyéb bevételek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 8.
Kapcsolódó címke:

Adományok elszámolása az alapítványnál

Kérdés: Egy nem közhasznú alapítvány a céljaihoz adományokat kap (szervezetektől és magánszemélyektől egyaránt) készpénzben, utalványokban és eszközökben. Ezen adományokat adományként tovább is adja. Jól gondolom, hogy a könyvekben ezeket a tételeket a 96-os főkönyvi számlával szemben a 86-os főkönyvi számlán kell nyilvántartani?
Részlet a válaszából: […] ...az egyéb bevételekkel szemben kell könyvelni, mint véglegesen átvett (kapott) nem fejlesztési célú pénzeszközöket, illetve térítés nélkül átvett eszközöket piaci értéken (T 384, 21-22, 368 – K 9645, 9647), amely összegeket a továbbadásig, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 8.
Kapcsolódó címkék:  

Idegen ingatlanon végzett beruházás

Kérdés: Két magánszemély tulajdonában áll egy telek, valamint azon álló ingatlan. Ugyanezen két magánszemély tulajdonol egy betéti társaságot. A bt. beruházást végzett a magánszemélyek tulajdonában álló ingatlanon. A beruházás építésihatóságiengedély-köteles volt. A jogerős használatbavételi engedélyt a bt. kérte és kapta meg. Az idegen ingatlanon végzett beruházás a bt. adóköteles tevékenységéhez kapcsolódott. A bt. magánszemély tulajdonosai arról döntöttek, hogy az ingatlant egy másik társaságnak értékesítik. A vevő társaság folytatná a bt. által az ingatlanhoz kapcsolódó tevékenységet. Van-e lehetőség a megosztott értékesítésre oly módon, hogy a magánszemélyek az ingatlant értékesítik a megfelelő piaci értéken, míg a bt. az idegen ingatlanon végzett beruházást piaci értéken? Ha van lehetőség a megosztott értékesítésre, befolyásolja-e azt, ha a vevő mégsem a betéti társaság által végzett adóköteles tevékenységet kívánja folytatni? Helyes-e az az értelmezésem, hogy az idegen ingatlanon végzett beruházás értékesítése az Áfa-tv. szempontjából nem tekinthető ingatlanértékesítésnek?
Részlet a válaszából: […] ...jár, másrészt a tulajdonosok által értékesíteni kívánt ingatlan piaci értéke is lényegesen kevesebb lesz. De nem célszerű a térítés nélküli átadás sem, mivel az magánszemélyek részére történne, az a magánszemélyeknél piaci értéken adóköteles...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 15.
Kapcsolódó címkék:  

Egyéni vállalkozó feladata egyéni céggé alakulás esetén

Kérdés: Mi a feladata az egyéni vállalkozónak egyéni céggé alakulás esetén? Mi lesz az egyéni cég jegyzett tőkéje?
Részlet a válaszából: […] ...kell figyelembe vennie;– a volt egyéni vállalkozói tevékenységgel összefüggő kiadásoknak az egyéni cég által történő megtérítése a volt egyéni vállalkozó számára nem keletkeztet bevételt, ha ezen kiadások közvetlenül szolgálják az egyéni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 25.
Kapcsolódó címkék:  

Személygépjármű magáncélú használatának elszámolása

Kérdés: Milyen lehetőségek vannak a céges személygépjármű, illetve kisteherautó magánhasználatának elszámolására? Hogyan kell szabályosan elszámolni, könyvelni, illetve bizonylatolni a magánhasználatot?
Részlet a válaszából: […] ...dolgozója részére biztosítják, vagy a kisteherautóval a munkavállaló a frissen vásárolt szobabútort szállítja haza stb., mindezt térítés ellenében.A magáncélú használat technikai lebonyolítása:A magánszemély írásban kérje a cégtől a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 25.
Kapcsolódó címke:

Horvát cég magyarországi ingatlanát bérbeadja

Kérdés: Van egy külföldi (horvát) társaság. Alapító tagjai az alapításkor magyar természetes személyek, azóta külföldön élnek. Állampolgárságuk megmaradt, de magyar adóazonosító jellel és lakcímmel nem rendelkeznek. Az egyik alapító tag a cég ügyvezetője. Az alapításkor a tulajdonukban lévő ingatlanokat mint alapító tőkét apportként bevitték a horvát kft.-be. Ezeket az ingatlanokat Magyarországon bérbeadják. A társaság Magyarországon bejelentkezett a Tao-tv. és az Áfa-tv. hatálya alá, cégbejegyzést nem kértek (nem fióktelep), ingatlan-bérbeadásra adószámot kértek. Magyarországon magyarországi adóazonosító jellel rendelkező cégképviselő nincs, a cég horvát ügyvezetője látja el a magyarországi teendőket is. A cég Magyarországon bankszámlával nem rendelkezik, csak Horvátországban. Ebből adódik, hogy utalásos számláikat, valamint adóbefizetéseiket, amelyek Magyarországon keletkeznek, a horvát bankszámláról teljesítik. Magyarországon többnyire, eltekintve néhány kivételtől, készpénzforgalom valósul meg. A bérleti díjakból befolyt bevételből fizetik ki a közüzemi számlákat és apróbb beszerzéseket. Ezeket árbevételként, illetve költségként könyveljük. Ami nem egészen tisztázott számomra, hogy a magyarországi ingatlanok után felmerült értékcsökkenés kit illet költségelszámolás szempontjából. Nem tudom eldönteni továbbá, hogy az ingatlanok után felmerült építményadót melyik országban kell elszámolni költségként. Horvátországban a cég igazából nem végez tevékenységet, bevétele Magyarországon keletkezik a bérbeadásból. Nem tisztázott számomra, hogyan tudom a kötelezettségek közül kivezetni azokat az adótartozásként kimutatott tételeket, amiket a horvát bankszámláról utaltak át. Kérem állásfoglalásukat az alábbiakban is: Mivel ez a cég cégbíróságon nincs bejegyezve, kell e cégkaput nyitni? Véleményem szerint nem, mert a rendelet a cégkapu nyitását cégbíróságon bejegyzett társaságokra írja elő kötelezően.
Részlet a válaszából: […] ...úgy rendelkezik a 4. § 33/d) pontban, hogy a külföldi személyt telephellyel rendelkezőnek kell tekinteni – többek között – ingatlan térítés ellenében történő hasznosítása, értékesítése esetén. Ebből következően a jövedelem Magyarországon adóköteles....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 25.
Kapcsolódó címkék:  

Késő éjszaka véget ért szolgáltatások taxiköltsége

Kérdés: Színházak, késő éjszakáig, hajnalig nyitva tartó üzletek esetében a gyakorlatban sűrűn előfordul, hogy az előadások, szolgáltatások késő éjszaka, hajnalban érnek véget. A műszaki stáb és a kiszolgálószemélyzet tömegközlekedési eszközzel nem, vagy csak nagyon bonyolult módon tudna hazajutni Budapesten, emiatt taxiszolgáltatást kell igénybe venni. Természetesen, ha megoldható, akkor ezt a hazaszállítást egy kisebb szervezési munka előzi meg az útvonal és csoportok megtervezésével. Álláspontunk szerint ez megfelel a 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 2. § a) és ab) pontjának. Tekinthető-e a fenti tényállás esetén a taxi igénybevétele a kifizető részéről adómentesnek? Természetesen az Áfa-tv. 124. §-a (2) bekezdésének d) pontja alapján áfa tekintetében levonási tiltás áll fenn.
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben idézett, a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 2. § a) és ab) pontja a munkába járásnak azt az esetét írja le, amikor a közigazgatási határon belül a lakóhely, valamint a munkavégzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 11.
Kapcsolódó címke:

Kivetett vám és áfa visszatérítése

Kérdés: A kivetéssel megállapított import utáni vám és áfa kérelemre történt, utólagos helyesbítését (csökkentését) követően a NAV a visszajáró összeget kiutalta ügyfelemnek. A visszatérített vámköltséget az áruk beszerzési értékének módosításaként könyveltem, a visszautalt áfa könyvelésében viszont bizonytalan vagyok, egyéb bevételként könyvelném. Helyesen gondolom?
Részlet a válaszából: […] Az áfa vonatkozásában rosszul gondolja!A visszatérített vámköltség összegével csak akkor csökkentheti az eladott áruk beszerzési értékét, ha az importált terméket már értékesítették. Ha az importált terméket nem eladták, hanem a tevékenység során felhasználták, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 14.
Kapcsolódó címkék:      

Üzletrész-visszavásárlás adói

Kérdés: A kft. alapítója eladja üzletrészét (névérték 3 millió forint) 20 millió forintért és egy – nyilvántartás szerint – 10 millió forint (nettó) értékű ingatlanért a kft.-nek. Hogyan kell könyvelni a gazdasági eseményt? Milyen adózási vonzata van a magánszemélynél és a kft.-nél?
Részlet a válaszából: […] ...megszerzett üzletrészt a vásárlástól számított egy éven belül a társaság köteles elidegeníteni, a tagoknak törzsbetéteik arányában térítés nélkül átadni, vagy a törzstőke-leszállítás szabályainak alkalmazásával bevonni.Amennyiben a visszavásárlási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 14.
Kapcsolódó címkék:  

Kaparós sorsjegyek elszámolása

Kérdés: A társaság megveszi a Szerencsejáték Zrt.-től a sorsjegyeket, amelyeket azonnal kifizet. Visszavásárlásra nincs lehetőség. A zrt. elszámolási bizonylattal átadja a sorsjegyeket, majd azonnal önszámlázás formájában számlázza a jutalékot, és az elszámolási bizonylat végén a sorsjegyek eladási árából levonva, megállapítja, hogy mennyi a társaság által fizetendő összeg. Mit és hogyan kell a társaságnál könyvelni? A sorsjegy eladásakor az ellenértéket be kell ütni a pénztárgépbe? Ha ez a bevétel, akkor mi az elábé? Ha igen, akkor mentes a bevétel? Amennyiben a vásárló nyer, akkor azt a pénztárgépben milyen jogcímű kifizetésként kell rögzíteni? Hova könyvelendő? A nyertes sorsjegyeket be kell vinni egy lottózóba, ahol számviteli bizonylattal kifizetik a nyeremény összegét. A kapott összeget szerepeltetni kell a pénztárgépben?
Részlet a válaszából: […] ...bizonylatok alapján, akkor a lottózóval szembeni követelést kell csökkenteni a kapott összeggel: T 381 – K 368.Ha a nyeremény – térítés nélkül – újabb sorsjegy átadása, akkor azt is könyvelni kell az illetékes lottózóval szembeni követelésként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 14.
Kapcsolódó címke:
1
36
37
38
137