822 talált cikk a termékértékesítés kifejezésre

Kérdés: Euróalapú nyílt végű lízing számlázásakor bérleti díj + áfa és a kamat jelenik meg a számlán. Az árfolyamváltozás hatását külön soron tüntetik fel, tőkére + áfával, valamint kamatra 0 százalék áfával. Hova kell könyvelni az árfolyam-különbözetet + az áfa sort? Részét képezi-e a bérleti díjnak, illetve kamatnak?

Kérdés: 2003 júliusában adásvételi szerződéssel a tulajdonunkat képező ingatlanunkat eladtuk 3,5 millió forintért. Előtte a vevő 1,5 millió forint foglalót adott, júliusban 1 millió forint vételárrészletet fizetett, a fennmaradó részt 2004 májusában köteles megfizetni. Mikor állítsuk ki a számlát, és mikor vezessük ki a könyveinkből? Az eladó az adásvételi szerződés aláírásával egyidejűleg az ingatlant a vevő használatába adta (a vevő azt a saját költségén felújítja), de az eladó a tulajdonjogot a teljes vételár megfizetéséig fenntartja. Mennyiben változik a helyzet, ha a vételárból 1 millió forint a telek, 2,5 millió forint a gazdasági épület, és nem rögzítették, hogy a foglalót és az első részletet mire fizették?

Kérdés: A könyvvizsgálat során gyakran tapasztalom, csak azokat a beszerzésről érkezett számlákat könyvelik a tárgyévben a szállítóval szemben, amelyek a mérlegfordulónapig a társasághoz megérkeztek, hivatkoznak arra, hogy számítógépes programjuk a mérlegfordulónap után érkezett számlákat automatikusan a beérkezés időpontjának megfelelő évre könyveli. Ez esetben a mérlegfordulónap előtti gazdasági eseményeket az időbeli elhatárolásokkal szemben könyvelik. Hasonló módon járnak el a kimenő számláknál is. Helyes ez a gyakorlat?

Kérdés: A mérlegfordulónap után beérkezett, szolgáltatásnyújtásról szóló számlákat, amelyek a mérlegfordulónap előtti gazdasági eseményhez kapcsolódnak, lehet-e a költségek között az időbeli elhatárolásokkal szemben elszámolni? Különösen indokolt ez a folyamatos termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás számláinál, ahol az Áfa-tv. szerinti teljesítés a számlán feltüntetett fizetési időponthoz kapcsolódik.

Kérdés: A Számviteli Levelek 66. számában a 1378. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan kérdezem, az Áfa-tv. előírásaiból megállapítható-e megkötés a tulajdonjog-átruházás legkorábbi időpontjára vonatkozóan? A teljesítéssel együtt átszállhat-e a tulajdonjog akkor, ha a tulajdonba adás megelőzi a részletfizetéseket? Az APEH álláspontja szerint – ez esetben – nem részletvételről van szó, mert részletvételnél a tulajdonjog leghamarabb az első részlet megfizetésével szállhat át.

Kérdés: Többnyire 12 százalékos áfakulcs alá tartozó tápokat, premixeket forgalmaz cégünk. A szállítást külső vállalkozó végzi, 25 százalékos áfával számlázza a fuvarköltséget. Társaságunk ezt a tápok, premixek árába bekalkulálva számlázza vevőinek, az áruk 12 százalékos áfájával. Helyesen járunk el?

Kérdés: Társaságunk partnereinek vagy potenciális vevőinek különféle reklámanyagokat (póló, sapka, dzseki, óra stb.) ad. Ezen átadásokat természetbeni juttatásként könyveljük, mert az APEH-vizsgálatok során csak ezt fogadták el. Ezeket a tételeket bruttó értéken (áfával) számoljuk el, mivel a természetbeni juttatás áfája nem igényelhető vissza. Az Áfa-tv. szerint az alkalmi jelleggel nyújtott kis értékű ajándékok áfája levonásba helyezhető. Milyen kis értékű ajándékokra vonatkozik ez a rendelkezés?

Kérdés: Közüzemi szolgáltatóként milyen időszakra kell először a 15 százalékos adómértéket alkalmazni?

Kérdés: A 2004-re vonatkozó újság-előfizetéseket milyen áfakulccsal kell számlázni?

Kérdés: Társaságunk devizabelföldi társaság, amely más devizabelföldi társaságokkal devizaalapon kíván szerződni. A fizetéseket is devizában kívánják rendezni. Van-e ennek törvényi akadálya? Milyen számviteli és devizatörvényi előírásokat kell betartanunk? Mi a számlázás helyes módja?