767 talált cikk a terv szerinti kifejezésre

Kérdés: Társaságunk megvásárolt egy telket a rajta lévő üzletépülettel együtt 2004 májusában azzal a szándékkal, hogy amint hitelt és/vagy támogatást kap rá, az épületet lebontja és hűtőraktárt épít a helyére. Az adásvételi szerződésben a telek árát 1,5 millió forintban, az épület árát 3,2 millió forintban határozták meg. A megvásárolt épületet a beruházás megkezdéséig tárolási célra használtuk. A hitelt 2004 augusztusában megkaptuk, elkezdődött a bontás, majd az építkezés, és 2004 decemberében már aktiválható volt az új épület. A telket az adásvételi szerződés szerinti értéken vettük nyilvántartásba. Az épületet is használatba vettük, terv szerinti értékcsökkentést számoltunk el, majd a bontást követően terven felüli értékcsökkenés elszámolásával kivezettük a könyvekből. A bontási költséget az új épület bekerülési értékébe számítottuk be. Helyesen jártunk el? A leírt esetben a lebontott üzletépület értéke mikor számít bele az új épület vagy a telek bekerülési értékébe?

Kérdés: A kft. adóalapot nem képező államháztartási támogatásból valósít meg egy beruházást. A támogatásból finanszírozott rész után az áfát nem kérjük vissza. Hogyan kell az ezzel kapcsolatos elszámolásokat elvégezni? Lehet-e az elhatárolt támogatás megszüntetésekor, feloldásakor a társaságiadó-alapot csökkenteni?

Kérdés: A kft. tevékenysége az általa építtetett irodaház üzemeltetése, az irodaházban található helyiségek bérbeadása, amihez a kft. nagy összegű hitelt vett fel. A hitel után jelentős összegű kamatot fizet. Az irodaházba 2004. január 1-jétől a bérlők folyamatosan beköltöznek, fizetik a bérleti díjat. Az irodaház műszaki átadása során néhány szakhatóság kifogással élt, így az épület használatbavételi engedélyét nem adták ki, ezért az épület nem került aktiválásra. Helyes ez így? A bérlők beköltöztek, fizetik a bérleti díjat, aktiválás nélkül az összemérés elve miként érvényesül? Nem lenne helyesebb, ha a tényleges használatbavétel alapján történne az aktiválás?

Kérdés: A társaság Németországból bérel személygépkocsikat. A bérleti szerződés szerint a bérlet 5 évre szól. A bérleti időszak lejárata után a társaságnak elővásárlási joga van, amelynek mértékét a bérbeadó kéthavi bérleti díjban határozta meg. Agépkocsik átvétele előtt az 5 évre vonatkozó bérleti díjat a társaság átutalta. A bérleti szerződés szerint a bérleti időszak és a bérleti díj elszámolása a gépkocsik átvételét követően kezdődik. A bérbeadó számlájában 16 százalékos adót számított fel. Az előre kifizetett bérleti díj könyvelésére az időbeli elhatárolás szabályait alkalmazta a társaság. Aszemélygépkocsik bérbevétele előtt átutalt teljes bérleti díj előlegnek minősül-e? A magyar társaság áfabevallásában kell-e szerepeltetni? A személygépkocsi bérleti díjának áfája visszaigényelhető. Hogyan történik ezek könyvelése?

Kérdés: Bérelt ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jognál van-e értékcsökkenés? Ha van, milyen mértékű?

Kérdés: Társaságunk beruházásfejlesztésre 1997-ben vissza nem térítendő támogatást vett igénybe. A támogatás ellenében vállalt kötelezettségek egyike: meghatározott létszám alkalmazása 5 éven át. A piaci helyzet változása miatt az utolsó évben nem tettünk eleget a létszámmal kapcsolatos kötelezettségünknek. Határozat alapján visszafizettük az igénybe vett támogatás egy bizonyos részét és annak késedelmi kamatát. Hogyan könyveljünk? A visszafizetendő öszszeggel korrigálandó-e a még elhatárolt összeg? Hogyan kell az értékcsökkenési leíráshoz kapcsolódó elhatárolásmegszüntetést meghatározni?

Kérdés: Társaságunk egy gépet, amelynek nettó értéke nulla (eredeti bekerülési értéke 3 millió forint), 2 millió forint értékben felújít. Az aktiválás 2004. január 1-jén történt meg. Ezt követően a gép bekerülési értéke 5 millió forint. A gépet 4 évig tervezi használni a társaság, a terv szerinti értékcsökkenést évi 500 ezer forintban határozta meg. A Tao-tv. szerint a gép értékcsökkenési leírása évi 14,5 százalék. Mi ennek a leírásnak az alapja: a számvitelben kimutatott bekerülési érték (5 millió forint), vagy a ráaktivált érték (2 millió forint)?

Kérdés: "A" cég megvásárolja "B" cég részesedését. "B" eszköze ingatlan – amelyet hitelből vásárolt –, illetve a jegyzett tőkének megfelelő pénzeszköz. Az ingatlan piaci értéke meghaladja a könyv szerinti értéket, erre tekintettel a részesedést "A" cég "B" cég saját tőkéje + az ingatlan könyv szerinti értékét meghaladó piaci ára együttes összegéért veszi meg, amely utóbbit üzleti vagy cégértékként mutatja ki. Hogyan kell kezelni az üzleti vagy cégértéket, illetve milyen adózási vonzata van annak, ha "B" beolvad "A" cégbe?

Kérdés: Utazási irodaként működünk. 2004-ben újonnan vásároltunk faxot, számítógépet, számítógéphez programokat és személygépkocsit. E gépek nélkül irodánk nem tudná ellátni azt a munkát, amiért alakult. Csökkenthető-e a társasági adó alapja e gépek értékével a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontja alapján?

Kérdés: A társadalmi szervezet magánszemélyektől, valamint az önkormányzattól kapott támogatásból elkészíttette a helység szülöttjének bronz mellszobrát. Hogyan könyveljük a támogatást? A képzőművészeti alkotás után nem számolható el értékcsökkenés, így hogyan lehet a támogatás költségekkel lefedett részét bevételként elszámolni?