Bérbe adott, illetve bérbevett állatokkal kapcsolatos elszámolások

Kérdés: Bértartásra átadott állatok esetében, amikor az átadott anyaállatok a bérbeadó tulajdonában maradnak, a szaporulatot a bérbevevő a bérbeadó részére számlázza, mi az elszámolás helyes gyakorlata? Kérem, részletezzék a lehetséges elszámolási módokat! A bérbeadó meghatározott díjat kér a bértartásért. A bértartó számlázhat-e bértartással kapcsolatos költségeket? A bértartás során keletkező szaporulat átadása a bérbeadó részére számlázandó-e?
Részlet a válaszából: […] A bértartásra átadott tenyészállat a bérbeadó tulajdonátképezi, így a bértartásra átadott tenyészállatot az átadás után is a bérbeadókönyveiben kell kimutatni. A bérbevevő a bérbe vett tenyészállatot nem a tárgyieszközök között mutathatja ki, a bérbe vett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 2.
Kapcsolódó címkék:  

Tehéntartás szaporulatának elszámolása

Kérdés: Kérem, hogy a tehéntartás során keletkező szaporulat, majd ennek a tenyésztésbe állításának könyvelési tételeit szíveskedjenek részemre levezetni!
Részlet a válaszából: […] A tehéntartás szaporulata a borjú, amelyet elszámolásiegységáron számított értéken indokolt a születésekor készletre venni (T 241 – K581). Az elszámolási egységárat az aktuális eladási árból visszaszámítottközvetlen önköltség alapján célszerű kialakítani. A borjú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 2.
Kapcsolódó címke:

Könyvelés a vagyonkezelőnél

Kérdés: Hogyan történik a vagyonkezelőnél a vagyonkezelési szerződés alapján kezelésbe vett, a kincstári vagyon részét képező tárgyi eszközök főkönyvi könyvelése, analitikus nyilvántartása, értékcsökkenése, üzembe helyezés utáni felújításának elszámolása? A Kincstár részére történő adatszolgáltatásnak mi a tartalma?
Részlet a válaszából: […] A kincstári vagyonnal való gazdálkodásról az 58/2005. (IV.4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) rendelkezik. A vagyonkezelői jog – általában – a vagyonkezelési szerződésmegkötésével keletkezik. Az ingatlanra vonatkozó, szerződésen alapuló vagyonkezelőijog az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 5.
Kapcsolódó címke:

Felújítás utáni értékcsökkenés elszámolása

Kérdés: Hogyan történik az értékcsökkenés elszámolása, ha egy részben leírt tárgyi eszközt felújítunk? Ha változatlan, ha változik a hasznos élettartam? Ha lehet, akkor példán keresztül kérjük bemutatni.
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 7. pontja tartalmazza aberuházás, 8. pontja a felújítás értelmező rendelkezését. Az Szt. szerintifelújítás elszámolásával azonos módon történik a pótlólagos beruházás (ameglévő tárgyi eszköz bővítését, rendeltetésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 5.

Fejlesztési tartaléknál nagyobb összegű beruházás

Kérdés: Az előző évben a törvény által meghatározott értékben (120 E Ft) fejlesztési tartalékot képeztünk, ez évben ennél magasabb összegű (150 E Ft) beruházást valósítottunk meg. Helyesen járunk-e el, ha a beruházást megosztjuk, és az üzembe helyezés után a 120 E Ft értékű rész után nem számolunk el a Tao-tv. szerinti értékcsökkenést?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtakat a helyes elszámolás érdekébenpontosítani kell!A társasági adó alapjának megállapításakor a fejlesztésitartalékkal az aktivált tárgyi eszköz számított nyilvántartási értékét (ezlegyen a 150 E Ft) üzembe helyezéskor csökkenteni kell. Így a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 8.
Kapcsolódó címke:

Vadasparkban tartott állatok nyilvántartása

Kérdés: Hogyan történjen a közhasznú társasághoz tartozó vadasparkban tartott állatok nyilvántartása, értékelése?
Részlet a válaszából: […] A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint avadászatról az 1996. évi LV. törvény rendelkezik. Sem a törvény, sem avégrehajtását szabályozó 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet nem tartalmaz avadasparkban tartott állatok nyilvántartására, értékelésére vonatkozóan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 24.
Kapcsolódó címkék:  

Üzleti vagy cégérték terven felüli leírása

Kérdés: Az anyavállalat a "B" leányvállalatban 90%-kal, a "C"-ben 49%-kal rendelkezik, amikor 2002-ben megveszi a "C" leányvállalatban lévő 51%-os üzletrészt a jövőbeni gazdasági haszon reményében lényegesen magasabb áron, mint az a saját tőke arányában indokolt lenne. A különbözetet üzleti vagy cégértékként mutatja ki, amelyet 15 év alatt tervez leírni. A "C" leányvállalat azonban már 2002-ben a piaci változások miatt veszteséges lesz, és veszteséget mutat ki 2003-ban is. Az anyavállalat 2003 júniusában terven felüli értékcsökkenést számolt el. 2003-ban az anyavállalat megvásárolta a "B" leányvállalatban lévő 10%-os üzletrészt is, lényegesen magasabb áron, mint a sajáttőke-részesedésre jutó értéke. Kimutatható-e üzleti vagy cégérték? Az anyavállalat könyv szerinti értéken 2003 júliusában beolvadt a "B" leányvállalatba. A fenti esetben lehetett-e az üzleti vagy cégérték után terven felüli értékcsökkenést elszámolni? Vagy átalakuláskor azt a saját tőkével szemben kell kivezetni? Ha emiatt az anyavállalat saját tőkéje a 3 millió Ft alá csökken, fel kell-e azt előbb tölteni, és csak utána tud könyv szerinti értékkel átalakulni?
Részlet a válaszából: […] A választ kezdjük az egyszerűbbel! A "B" leányvállalat10%-os üzletrészének megvásárlásakor üzleti vagy cégértéket nem lehet kimutatni!A "C" leányvállalat 51%-os üzletrészének megvásárlásakor avételár és az 51%-os befektetésre jutó saját tőke értéke közötti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 27.
Kapcsolódó címkék:    

Ráépítéssel osztatlan közös tulajdon elszámolása

Kérdés: Magánszemély ingatlantulajdonos megállapodik a társasággal, hogy a társaság beruházásával, az ingatlanon ráépítéssel (az épület átalakításával és bővítésével, egyéb építményekkel) a Ptk. 137. §-ának (3) bekezdése alapján osztatlan közös tulajdon keletkezik. Az eszmei hányadok kialakításához a ráépítéssel létrejövő ingatlan értékének és az eredeti, illetve a ráépített rész arányának meghatározásához ingatlanforgalmi műszaki szakvélemény készült, amelynek főbb adatai és mutatói:
  Eredeti Ráépített Új Arány %
Telek 50 50 100 10
Épület 150 750 900 90
Összesen: 200 800 1000 100
Arány % 20 80 100  
A ráépítés (a példabeli arányosított) bekerülési értéke: 730. A társaság az ingatlanra a használatbavételi engedélyt megkapta. A ráépítés költségei a beruházási számlán vannak. Kérdés az, a tulajdonostársaknak van-e elszámolási, számlázási, adózási kötelezettségük? A tulajdoni hányadot meg kell-e osztani telekre, épületre, építményre, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogra? Lehetséges-e, hogy a társaság az ingatlan teljes értékét a könyveiben kimutassa, mert az osztatlan közös tulajdont egyedül használja? Bérbe vett ingatlanon végzett beruházásnak minősül-e? Hogyan és mi után kell az értékcsökkenést elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy az osztatlan közöstulajdon Ptk. szerinti értelmezéséből és az osztatlan közös tulajdonba tartozóeszközök elkülönítésének, elszámolásának számviteli előírásaiból a kérdésekreeltérő tartalmi válasz adódik. A Ptk. 137. §-ának (3)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 27.

Zsaluzáshoz használt eszközök nyilvántartása és elszámolása

Kérdés: A társaság építőipari kivitelezéshez 3 millió Ft-ért vásárolt zsaluzáshoz fa- és fémelemeket. Darabonkénti egységáruk – a tárolóláda és paletta kivételével – 10 ezer Ft alatti. Helyes-e, ha a felhasználáskor azonnal költségként elszámoljuk? Az 50 ezer Ft alatti tárgyi eszközökre vonatkozó előírások szerint vagy anyagköltségként? Az év végén meglévőket készletre kell venni?
Részlet a válaszából: […] A zsaluzáshoz használt fa- és fémelemeket is az Szt. 23.§-ának (4) bekezdése szerint kell rendeltetésük és használatuk alapján abefektetett eszközök, illetve a forgóeszközök közé sorolni. A zsaluzáshozhasznált fa- és fémelemek – általában – a vállalkozási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 27.
Kapcsolódó címkék:  

Leltárkészítési és leltározási szabályzat kis cégeknél

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető "kis cégek" (bt.-k kft.-k, szövetkezetek) leltározásával van gondunk. Nincs, aki végrehajtsa és ellenőrizze. Hogyan történjen a "kis cégek"-nél a leltárszabályzat összeállítása és a tényleges leltározás végrehajtása?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 14. §-ának (5) bekezdése szerint a számvitelipolitika keretében el kell készíteni az eszközök és források leltárkészítési ésleltározási szabályzatát. Ezen kötelezettség alól nem ad felmentést az Szt. a"kis cégek" számára sem. A "kis cégek" leltárkészítési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 13.
Kapcsolódó címkék:  
1
60
61
62
77