1454 talált állásfoglalás a terv kifejezésre

Kérdés: A betéti társaság beltagja 2021. január 21-én elhunyt. A társaság vezetését az elhunyt gyermeke mint kültag vette át, 2021. január 1-jével. 2020. évi tervezett mérlegadatok szerint, a saját tőke összege: -11.209 E Ft, az adózott eredmény: -15.698 EFt, a pénzeszközök összege: -12.857 E Ft, a mérlegfőösszegek: -7780 E Ft. A felsorolt számszaki adatok szerint a társaságnak – a keletkezett veszteségek miatt – olyan mértékben negatívak a mérlegadatai, ami jogszabályellenes, ezért nem tudjuk eldönteni, hogy mitévők legyünk a jövőt illetően. A társasággal szemben hitelezői igények is felmerültek. A gyermek, mint a társaság egyedüli tagjává vált kültagja, a Ptk. 3:158. §-a szerint vezető tisztségviselőnek minősül, amelyet a Cégbíróság a cégjegyzékbe be is vezetett. A vezető tisztségviselőnek minősülő kültag a társaság fizetésképtelenségének megállapítása és felszámolásának elrendelése iránt kérelmet kíván előterjeszteni. A felszámolás elrendelését követően a Csődtv. 31. § (1) bekezdésében rögzített kötelezettség teljesítéseként a felszámolóval szemben fennálló kötelezettség teljesítéseként: elfogadható-e a felsorolt adatok szerint a 2020. évi beszámoló? Lehet-e ilyen adatok mellett záróleltárt, zárómérleget, záróbevallást készíteni? A vezető tisztségviselőnek minősülő kültag kötelezettségei miként határozhatók meg?

Kérdés: Cégünk alapításának kerek évfordulója alkalmából jubileumi ünnepség szervezését tervezi, természetesen amennyiben a járványügyi helyzet azt majd lehetővé teszi. Az eseményre vállalatunk munkavállalói és azok családtagjai kapnak meghívást. A programok között felmerült a tombolasorsolás ötlete, mely során a meghívottak között értékesített tombolaszelvények kihúzásával a cég által előzetesen beszerzett tárgynyeremények kerülnek kisorsolásra. A megvásárolható tombolaszelvények száma nem éri el az 5000 darabot, illetve összértéke 2 millió forint alatt marad. A tombolaszelvények értékesítéséből származó bevételt a cég jótékonysági célra fordítaná. A meghívók kiküldését megelőzően legalább 10 nappal a Szerencsejáték Felügyelethez bejelentenénk a tervezett tombolasorsolást. A szükséges jegyzőkönyvezésnek, illetve végelszámolásnak szintén eleget tennénk. A fenti formában és keretek között tervezett tombolasorsolás nyereményei után milyen szja-, szocho-, társaságiadó-kötelezettség terheli társaságunkat?

Kérdés: Az 1/2020. MEKH rendelet alapján cégünknél kötelező jelleggel ki kellett építeni az elektromos fogyasztásmérés adatgyűjtési rendszerét, amelynek során 25 darab almérő is bekötésre került. Ezt az adatgyűjtési rendszert egészként lehet aktiválni? Ha igen, milyen számviteli és Tao-tv. szerinti leírási kulcs vonatkozik rá?

Kérdés: Államháztartáson kívüli, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság a Mötv. 109. §-ában foglaltak alapján a vagyonkezelésébe vett önkormányzati vagyon vonatkozásában pótlólagos beruházási, felújítási munkálataival a visszapótlási kötelezettségének eleget tett. Kérem, szíveskedjenek bemutatni mind a vagyonkezelésbe adó önkormányzat, mind a vagyonkezelésbe vevő gazdasági társaság oldaláról az ilyenkor kötelezően nyilvántartásba veendő valamennyi gazdasági eseményt és könyvelési lépést (a társaság beruház, a vagyonnövekmény a társaság könyveiből az önkormányzat tulajdonába és könyveibe kerül, majd az önkormányzat a visszapótolt vagyont vagyonkezelésbe visszaadja a társaság részére). Terheli-e a feleket a fent vázolt gazdasági eseményeknél pénzügyi, számviteli, adó stb., bármilyen bizonylatkiállítási kötelezettség, ha igen, melyek ezek? A vagyon "mozgatása" során bármelyik félnél felmerül-e általános forgalmi adó és ahhoz kapcsolódó bevallási, fizetési kötelezettség?

Kérdés: Egyéni vállalkozó át szeretne alakulni az idei év során egyszemélyes kft.-vé. Az átalakulással kapcsolatban az alábbi kérdéseink merültek fel:
1. Mi történik az egyéni vállalkozásból kikerült készletekkel az egyéni vállalkozásban? Az el nem adott készleteket el kell-e számolni bevételként, majd apportként kerül be a kft.-be, a jegyzett tőkét emelve?
2. Továbbvihető az egyéni vállalkozásban képzett fejlesztési tartalék a kft.-ben?
3. A havi áfabevallásokban göngyölített áfa továbbutódlik a kft.-ben?

Kérdés: Az alapítvány céljai között szerepel – többek között – a magyarországi oktatás támogatása. Az alapítvány kuratóriuma a 2020. évi mérlegfordulónap és a mérlegkészítés napja (2021. 02. 28.) között meghozott határozatai alapján kötelezettséget vállalt az egyik egyetem felé, hogy részére támogatást nyújt 2021-ben egy új szakirány elindítására, valamint támogatást ad egy 2021. szeptembertől induló új ösztöndíjprogramra. Az alapítvány képezhet-e céltartalékot a 2020-as üzleti évben ezekre a 2021-ben nyújtandó támogatásokra? Az alapítvány ezzel szeretné a 2020. évi pozitív eredménye terhére megteremteni ezen támogatások fedezetét, mert lehetséges, hogy a 2021. évi eredménye nem nyújt vagy csak részben nyújt fedezetet mindkét támogatásra. A támogatásokat folyósítani fogjuk, azonban a pénzügyi teljesítésük és pontos összegük egyelőre még nem ismert. Aszámviteli politikában nem rögzítettük konkrétan, hogy az Szt. 41. §-ának (2) bekezdése alapján mely esetekben képezünk céltartalékot, arról úgy határoztunk, hogy mindig a tárgyévi zárás mérlegelésére bízzuk ennek eldöntését, megteremtve a lehetőségét a céltartalékképzésre, de kötelezettséget nem vállalva rá.

Kérdés: A Kbt. 135. §-ának február 1-jei módosítása sem teremt egyértelmű, tiszta helyzetet építési beruházás esetében a teljesítés és a számlázás tekintetében, mivel az egyes jogszabályok eltérő szabályozást tartalmaznak. A Ptk. 6:247. §-a szabályozza az átadás-átvétel folyamatát, amelynél adott esetben 30 napos eljárás is lehetséges azzal, hogy a (2) bekezdés szerint határidőben teljesít a vállalkozó, ha az átadás-átvétel a szerződésben előírt teljesítési határidőn belül megkezdődik. A határidőn belüli teljesítésről a teljesítésigazolás azonban csak az átadás-átvételi eljárás lezárását követően adható ki, mely adott esetben 30 nappal későbbi is lehet. A számlázás ez alapján történhet meg, melynek során a számlán a teljesítés dátuma akár 30 nappal korábbi lesz. Ez az Áfa-tv. 8 napos számlázási kötelezettségével ellentétes, így egy olyan jogszabályi ellentmondás áll fenn, amely áthidalására nem látjuk a megoldást. Kérem tájékoztatásukat, hogy építési beruházás esetén hogyan, milyen ütemezésben, határidőkkel zárulhat a teljesítés, hogy az valamennyi jogszabályi előírásnak megfeleljen. A gyakorlatban hogyan tudjuk az eltérő határidők között az összhangot megteremteni?

Kérdés: Egy gazdasági társaság főprofil szerint személygépjárművek rövid és hosszú távú bérbeadásával foglalkozik. A társaság nem kereskedik autókkal, nincs szalonja, nincs eladásra vásárolt autóparkja. Viszont tervez olyan személyautó-beszerzéseket, amelyeket azzal a céllal vásárol (újonnan), hogy azt a vásárlástól számítva 2-6 hónap múlva értékesítse, de az eladásig az autókat bérbe adja akár rövid, akár hosszú távra, és nem kifejezetten annak a személynek, akinek azt később értékesíti. Ez esetben a társaság az általa megvásárolt és később értékesített autókat a tárgyi eszközök között szerepelteti, és azokat aktiválja és értékcsökkenést számol el, vagy a készletek között mutatja ki, függetlenül attól, hogy azokat bérbe adja, és nem a telephelyen állnak? Az értékesítés során ennek függvényében vagy egyéb bevételként jelenik meg a számlázott eladási ár, vagy ha készletként, akkor az értékesítés nettó árbevételeként?

Kérdés: Társaságunk autóipari és egyéb műanyagipari alkatrészek, termékek előállításával foglalkozik. A gyártás során speciális gyártóeszközöket (szerszámokat) használunk, amelyek az előállítandó termékek fajtájának megfelelően cserélődnek a gyártási folyamat során. Az előállítandó termékkör folyamatos bővülésének köszönhetően mára már 1400 db-os szerszámkészlettel rendelkezünk. A szerszámok használati ideje rendkívül változó, alapvetően a megrendelői igény határozza meg, hogy mennyi ideig vesznek részt a gyártási folyamatban. Ezen szerszámok rendkívül nagy értéket képviselnek, általában több tíz, de van olyan szerszám is, amelynek előállítása 30-40 milliós költséget jelent. Jelenleg is van olyan gyártás alatt lévő szerszám, amelynek csak a tervezési és konstrukciós költsége 24 millió Ft, a teljes bekerülési értéke pedig eléri a 43 millió forintot. A 2020. év során ezen a jogcímen már 415 millió forint került elszámolásra. A nagyságrend bemutatásával csak azt kívántam érzékeltetni, hogy ennek a témakörnek a helyes számviteli és adózási elszámolása kiemelkedően fontos a társaság számára.

Kérdés: A kft. gyógyászati és wellnessközpontot fog építeni, elsősorban pályázati források igénybevételével. A pályázati források fedezik a projektmenedzsment költségeit, az építést, műszaki ellenőrzést, továbbá fedezetet nyújtanak a gyógyturisztikai és fürdőfejlesztési szakértők költségeire, akik segítik a beruházás megvalósítását szakvéleményeikkel, valamint a beruházás megvalósítása utáni további működését készítik elő. Ugyancsak pályázat biztosítja a forrást a marketingtevékenységre, amely a beruházás megvalósítása utáni jövőt készíti elő (piackutatás, reklám). Kérem a véleményüket, hogy a projektmenedzsment, továbbá a marketingtevékenység és a gyógyturisztikai és fürdőfejlesztési szakértők költségei elszámolhatók-e beruházási költségként!