Bérlet vagy nyílt végű pénzügyi lízing

Kérdés: A 6640. számú válaszukhoz kapcsolódóan kérdésünk a következő: A nyílt végű pénzügyi lízinget a lízingbe vevőnél bérleti díjra vonatkozó szolgáltatásnak kell tekinteni, s véleményük szerint a részletre is csak ez esetben lehet az áfát felszámítani (a pénzügyi szolgáltatás ugyanis áfamentes). Helyt­álló-e a tájékoztató szerinti értékcsökkenés elszámolása a nyílt végű pénzügyi lízing esetében, mivel a bérleti díjat nem lehet aktiválni? Csak a zárt végű pénzügyi lízingnél kell aktiválni a fizetett részleteket? Gond lehet az első fizetendő részlet elszámolásával is (azt bérleti díjként a futamidő figyelembevételével el kell határolni). Ellentétes lehet-e a számviteli törvény az áfatörvénnyel? A NAV telefonos ügyfélszolgálatán is azon véleményünket erősítették meg, hogy nyílt végű pénzügyi lízing esetében a részleteket bérletként kell kezelni, és értékcsökkenés elszámolásáról szó sem lehet.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...történik, amelyet először beruházásként kell elszámolni, a rendeltetésszerű használatbavételkor aktiválni, majd terv szerinti értékcsökkenési leírást kell – a számviteli törvény általános előírása szerint – elszámolni. (Nem bérleti díj...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. november 12.
Kapcsolódó címkék:  

Saját reklámfilmek bemutatása különböző fórumokon

Kérdés: A saját termékünket népszerűsítő, saját magunk által legyártatott reklámfilmeket egyrészt lehet látni a televíziós csatornák reklámjaiban, valamint a hirdetésszolgáltatókkal való szerződés alapján bizonyos internetes oldalakon, továbbá azokat mi magunk is feltöltjük a saját Facebook-profilunkra. A kérdés az, hogy ezekben az esetekben milyen fajta reklámadó-kötelezettség valósul meg, és ki minősül a reklámadó alanyának?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...közvetlenül merül fel a saját reklám közzétevőjénél (azaz például – ahogyan arra az Rtv. indokolása is utal – a reklám tervezésének, készítésének, szerkesztésének, gyártásának, gyártatásának, közlésének költségét), figyelembe kell venni...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. november 12.
Kapcsolódó címke:

Bérelt üdülő felújítása, berendezése

Kérdés: A kft. üdülőt bérel, alkalmazottak üdültetésére és tréning helyszínéül. Az üdülőt felújította, műszaki cikkeket, kondigépeket, matracokat stb. vett bele. Az önkormányzatnál egyéb szálláshely címén jelentkezett be. Elszámolhatók-e költségként a felsorolt beruházások, tárgyi eszközök, levonható-e az áfa, illetve béren kívüli juttatásként hogyan számoljam el?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...azt bérbe vett ingatlanon (épületen) végzett felújításként kell állományba venni, a felújítás költségét mint bekerülési értéket terv szerinti értékcsökkenési leírásként kell – a hasznos élettartam alatt – költségként elszámolni. Ha az üdülőt kizárólag...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. október 29.
Kapcsolódó címkék:  

Lízingelt eszköz maradványértéken

Kérdés: Nyílt végű pénzügyi lízing futamidejének végén, a korábbi lízingbe vevő társaság a tárgyi eszközt maradványértéken megvásárolja. Az értékcsökkenést eddig maradványérték nélkül számolta el a társaság. A tulajdonszerzést követően a korábbi maradványértékre kiterjeszthető-e az értékcsökkenés?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...lesz a lízingelt eszköz bruttó értéke). A lízingbe vevő ezen bruttó érték alapján határozza meg az évenként elszámolásra kerülő terv szerinti értékcsökkenési leírás összegét azzal, hogy a lízingbe vevő a terv szerinti értékcsökkenési leírás...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. október 29.
Kapcsolódó címkék:  

Lovaspálya besorolása

Kérdés: Lovaspálya és lójártató építmény tárgyi eszközök közötti besorolásával, illetve értékcsökkenésével kapcsolatos a kérdésünk. Minek minősül a lovaspálya a számviteli törvény szerint, lehet-e rá értékcsökkenést elszámolni? Ha igen, hány százalékot? Útburkolata, makadámburkolata, alapcsövezése van a pályának, a tulajdonos egyben szeretné aktiválni a lovaspályát. Ez ilyen formában lehetséges?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...hasznos élettartama ismeretében lehet megnyugtató módon megoldani.A földterület, telek bekerülési értéke után nem számolható el terv szerinti értékcsökkenési leírás. Elsődlegesen tehát a földterület, a telek bekerülési értékét kell meghatározni, a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. október 29.
Kapcsolódó címkék:  

Vásárolt, értékesített, visszalízingelt személygépkocsi

Kérdés: A kft. személygépkocsit vásárolt román állampolgárságú magánszemélytől, majd a regisztrációs adó megfizetése után, üzembe helyezés nélkül lízingcégnek értékesítette. A lízingcégtől zárt végű pénzügyi lízing keretében pedig visszalízingeli. A kft.-nek hogyan kell ebben az esetben a számlát kiállítania a lízingcég felé, illetve a lízingcégnek a kft. felé, áfamentesen vagy áfásan? Szíveskedjenek az ügyletek számviteli elszámolását és a hozzájuk kapcsolódó áfaszabályokat ismertetni!
Részlet az állásfoglalásából: […] ...– K 448. A rendeltetésszerű használatbavételkor kell a tárgyi eszközök közé átvezetni: T 142 – K 161, az üzembe helyezéstől pedig terv szerinti értékcsökkenést kell elszámolni.Ha a lízingbeadó a felé számlázott személygépkocsi ellenértékét nem egyenlítette ki...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. október 15.
Kapcsolódó címkék:    

Magáncélú telefonhasználat áfa-, illetve szja-alapja

Kérdés: Béren kívüli juttatásnak minősülő magáncélú telefonhasználat adózásával kapcsolatban kérünk segítséget. A telefonszámla végösszege: 1000 Ft, az adózás szempontjából figyelembe vett SzJ-számok szerinti összeg: 1150 Ft, a számlában szereplő előfizetői díjkedvezmény: -150 Ft. Melyik összeget kell adókötelesnek tekinteni?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...címén az adóköteles jövedelmet a kifizetőt a szolgáltatás miatt terhelő kiadásokból. Ebből az következik, a kérdésre visszatérve, hogy az adott esetben a díjkedvezménnyel csökkentett összeget – mint a kifizetőt terhelő kiadást – kell számításba venni...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. október 15.

Könyvelőtársaság szerződésének átcsoportosítása

Kérdés: Könyveléssel foglalkozó betéti társaság tulajdonosai közül ez ideig katás beltagként végző személy a jövőben katás kültag-ügyvezetőként folytatná, valamint egyidejűleg katás egyéni vállalkozást is indítana, és bizonyos cégek könyvelését egyéni vállalkozóként vinné tovább. (A társaságban a jövőben beltagságot betöltő személy kiléte még nyitott, lehet, hogy a jelenlegi kültagból lesz beltag, de a bt.-ben tevékenységet nem fog végezni.) A bt.-ből az egyéni vállalkozásba áttenni tervezett cégek hogyan kerülhetnek át a jövőbeni bt.-kültaghoz mint egyéni vállalkozóhoz a könyvelési szerződések megszüntetése, illetve újrakötése nélkül? A megbízó cég, a bt., valamint az egyéni vállalkozó hármas megállapodásával? Problémát jelenthet az évközi változás? A könyvelőváltás miatt a felelősségi kérdéseket hogyan célszerű rendezni? Engedményezés útján átkerülhetnek a szerződések az egyéni vállalkozóhoz?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdést csaknem teljes terjedelmében idéztük, mert arra utal, hogy a számviteli törvény, a Ptk. kapcsolódó előírásait nem vagy nem megfelelően vették figyelembe.Feltételezzük, hogy a könyveléssel foglalkozó betéti társaság az Szt. 150. §-a szerinti könyvviteli...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. szeptember 24.
Kapcsolódó címkék:  

Haltenyésztés könyvelése

Kérdés: Cégünk halgazdálkodással foglalkozik, kiterjedt szabadtéri halastavakban. Haltenyésztés folyik a szaporítástól a kifejlett korig. A saját tenyésztésű állomány mellett szükség esetén vásárolnak is különböző korú halállományt. A piac igényei szerint a különböző tenyésztési fázisban lévő élő halakat értékesítik. Hogyan kell ezt a tevékenységet könyvelni?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...az Szt. 26. §-a (6) bekezdésének előírása szerint a tárgyi eszközök között, mint tenyészállatot, kell kimutatni. Az anyahalak terv szerinti értékcsökkenését a számviteli törvény általános szabályai alapján (használati idő,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. szeptember 10.
Kapcsolódó címke:

Bekerülési érték pótlólagos beruházásnál, felújításnál

Kérdés: A számviteli törvény 47. §-a szerinti bekerülési érték értelmezhető-e pótlólagos beruházásnál, felújításnál? A törvény a beruházás fogalomnál említi az üzembe helyezésig felmerült költségeket, mint a beszerzési érték részét. Üzembe helyezésként érthetjük a pótlólagos beruházás aktiválását is? Az épület állványozása kapcsán felmerült állvány- és területbérleti díj lehet a bekerülési érték része a felújításnál, a beruházásnál?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...biztosított terület bérleti díját) is. Része a pótlólagos beruházásnak (a felújításnak) a pótlólagos beruházás (felújítás) tervezésének, előkészítésének, lebonyolításának a költsége stb. is.Az üzembe helyezés időpontja tehát fontos abból a szempontból...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. szeptember 10.
Kapcsolódó címkék:    
1
…
64
65
66
…
146