1411 talált cikk a terv kifejezésre

Kérdés: A társaság október 1-jén adásvételi szerződést ír alá ingatlana értékesítésére. A vevőnek a vételárat a szerződés aláírásától számított 60 napon belül kell kiegyenlítenie. Ha ezt nem teszi meg, akkor az eladó elállhat a szerződéstől. Az eladó a teljes vételár megfizetéséig fenntartja az ingatlan tulajdonjogát. A birtokbaadás a vételár megfizetését követő 3 munkanapon belül történik. Mikor kell az eladónak az ingatlant a könyveiből kivezetni? Meddig számolhat el értékcsökkenést? Ha a vevő a vételár egy részét hitelből fedezi, amit a bank közvetlenül az eladónak utal, akkor hogyan kell a vételár bank által utalt részét kezelni, ha nem esik egybe a vételár fennmaradó részének megfizetésével?

Kérdés: A lízing zrt.-vel kötött nyílt végű pénzügyilízing-szerződés a lízingelt személygépkocsi maradványértékét is meghatározza. A lízingdíjakat számlázzák, az első nagyobb összegű és 24 hónapban egyenlő nettó díjjal, ahol a tőkerészt áfa terheli. A személygépkocsi átadásáról – az áfa felszámítása nélkül – "birtokbaadási számla" készült. A birtokbaadási számla alapján aktiválni kell? A törlesztőrészletek áfája levonható? A cég megfizeti a cégautóadót. A le nem vonható áfa elszámolható egyéb ráfordításként? A cég maradványértéken megvásárolja a személygépkocsit, és ezt követően értékesíti 3 millió forintért. (A nettó vételár: 5 029 488 Ft.) Az értékesítés áfaköteles?

Kérdés: Hogyan kell felújítás után értékcsökkenést elszámolni?

Kérdés: A háziorvosi cégautót terheli-e cégautó­adó-fizetési kötelezettség? Milyen költségek számolhatók el az üzemeltetés során?

Kérdés: A társaságunknál folytatott ellenőrzés megállapította, hogy cégünket – egy épületberuházás kapcsán – áfalevonási jog 2013-ban nem illette meg. Az adóhiányt 2014-ben befizettük. Helyesen járunk el akkor, ha a határozat dátumával megegyezően az adott eszköz bekerülési értékét módosítjuk az adóhiány összegével, a késedelmi pótlékot, illetve az adóbírságot viszont a tárgyévre könyveljük? Szíveskedjenek a kontírozást is bemutatni!

Kérdés: A látványcsapatsport-támogatásból megvalósuló beruházás elszámolásával kapcsolatban kérdezem. Önkormányzat tulajdonában levő ingatlanon sportegyesület létesítményt kíván létrehozni, amelyhez a szakszövetségtől nagy összegű támogatást kapott. Az önkormányzat egy közszolgáltatással vegyes hasznosítási szerződésben azt kívánja rögzíteni, hogy hasznosítási díjuk teljesítését az idegen eszközön végzett beruházásnak könyv szerinti értéken történő átruházása jelenti. A hasznosítási díjról az önkormányzat, tulajdonjogának bejegyzésétől kezdve, minden a tárgyhónapot követő hó 5-ig számlát állítana ki. Jogos-e az elszámolás tervezett módja, megvalósítható-e a hasznosítási díj ellenében a beruházás átruházása az egyesület részéről, tekintettel a Tao-tv.-ben megfogalmazott 15 éves hasznosítási követelmény fenntartására? Amennyiben igen, hogyan könyvelendő a sportegyesületnél az egész konstrukció, ideértve a sportegyesület által kapott támogatást is?

Kérdés: Egyéni cég 2015. január 1-jével történő létrehozásával kapcsolatosan kérdésként merült fel, hogyan szerepeltesse az egyéni vállalkozó bevallásaiban az addig ki nem fizetett vevői számlák nettó értékét és áfáját? Továbbá az addig ki nem fizetett szállítói számlák nettó értékét és áfáját, a december 31-i leltárban szereplő vásárolt készletek nettó értékét és áfáját. Hogyan szerepeltesse a 2014. de­cember hónapra járó, de még ki nem fizetett, majd 2015 januárjában kifizetett munkabért, az ezek utáni adókat és járulékokat, ha az egyéni vállalkozásában lévő minden eszközét beviszi az egyéni cégbe, és az apport megegyezik a könyv szerinti értékkel? Vagy az Szt. 163. §-a alapján a kettős könyvviteli nyitás utáni tételként a vevők, a szállítók nettó összegének és a munkabér járulékainak könyvelése már a társasági adó alapját módosítja? Egyéni cég egyszemélyes kft.-vé alakulását milyen esetben kötelező könyvvizsgálóval ellenőriztetni? Az egyéni cég nyitó mérlegének forrásoldalát – a jegyzett tőkén és a kötelezettségen kívül – hogyan kell összeállítani, ha az egyéni vállalkozó nem kívánja a teljes összeget a jegyzett tőkébe helyezni? Előfordulhat, hogy a saját tőke nem éri el a jegyzett tőke összegét?

Kérdés: A mikrogazdálkodói beszámolót készítők esetében az eszközök beszerzésére kapott állami, uniós támogatást el kell időbelileg határolni, majd az értékcsökkenéssel arányosan feloldani? A pénztárgépekre kapott támogatást, valamint a három évre szóló domain­név-, vírusirtó-használatot el kell határolni?

Kérdés: Magyarországon működő kft. magyarországi állandó lakhellyel rendelkező – teljes munkaidős – cégvezetőjét szeretné osztrák kapcsolt vállalkozásához előreláthatólag 6 hónap időtartamra munkavégzésre küldeni. Ott heti 4x8 munkaórát töltene el, míg Magyarországon a fennmaradó 1 munkanapon végezne munkát. Jelen tervek szerint a munkavállaló csak a magyar kft.-től részesülne munkabérben, amit – ha ez jogszerűen megoldható – továbbszámlázna a cég az osztrák kapcsolt vállalkozásnak, további térítés nélkül (csak a munkabért és a felmerült költségeket). A Mt.-ben szereplő 44 napos kiküldetési, kirendelési korlátozáson túl van-e lehetőség egyéni kiküldetési megállapodásra és így a külföldi napidíj további fizetésére? Kiküldetés keretén belül milyen bejelentési kötelezettségei vannak Ausztriában a magyar munkavállalónak, illetve munkáltatójának? A jogszabályban szereplő 44 nap kiküldetés után két tagállamban végzett párhuzamos munkavégzésre tekintettel kért A1-es igazolás kiállítható-e, ha a munkavállaló munkaideje Magyarországon nem érné el a 25%-ot (heti 1x8 óra)? 183 nap osztrák munkavégzés elteltével – az egyezmény szerint – a munkavállalónak Ausztriában kellene megfizetnie az adóelőleget a Magyarországon kifizetett bére után? Ehhez, ha jól értelmeztük, a munkavállalónak a NAV-tól kellene illetőségigazolást igényelnie? Van-e további előzetes teendője a munkavállalónak, a magyar, illetve az osztrák munkáltatónak? A munkavállalónak az osztrák munkavégzés alatt magánál kell tartania többek között a munkaszerződés, bizonyítvány, bérjegyzék, munkaidő-nyilvántartás, bérutalás bizonylatainak német nyelvre fordított változatát, ebből szükséges-e hivatalos fordítást készíttetnie cégünknek? Szükséges-e a megfelelő osztrák bért biztosítani a munkavállaló számára?

Kérdés: Társaságunk saját tulajdonú ingatlanait bérbe adja. A Tao-tv. 1. számú mellékletének 7. pontja alapján 5%-os értékcsökkenést érvényesít. Ha a bérleti szerződés megszűnik, mikor indokolt megváltoztatni az értékcsökkenési leírást a Tao-tv., illetve az Szt. esetében?