1411 talált cikk a terv kifejezésre

Kérdés: A szerződés szerint a magánszemély a védjegyjogosult (licencadó), a kft. a licencvevő, a védjegyhasználatra készült hasznosítási szerződés. A védjegy közösségi védjegy. A licencdíj évi 500 000 forint, ami minden naptári évre esedékes. A szerződés szerint, a védjegyhasználati jogért a rendszeres díjon felül a licencvevő megfizeti a védjegy hazai és nemzetközi regisztrációs díját, a fenntartási díjat és minden egyéb hatósági díjat. A védjegy iparjogvédelmi fogalom, nem tartozik a szerzői jog alá. Ha nem szerzői díj a kifizetett összeg, mihez tartsam magamat? Ez évben a védjegyjogosult szerződés alapján határozatlan időre bérbe adja a kft.-nek a védjegyet védjegyhasználati díj címén. Ehhez kapcsolódóan el kell számolni a Szabadalmi Hivatal javára történő igazgatási szolgáltatási díjat, és minden EU-s bejegyzéssel kapcsolatos költséget, mert az a bekerülési érték része. Minek kell minősíteni a szerződést: bérbeadásnak vagy közvetített szolgáltatásnak?

Kérdés: Az ingatlanvásárláshoz kapcsolódó hitelkamatot, valamint a devizahitel árfolyamveszteségét az aktiválás után is figyelembe lehet venni az értékcsökkenési leírás elszámolásánál, az Szt. 52. §-ának (3) bekezdése alapján?

Kérdés: A kft. 2012-ben új személygépkocsit vásárolt. A személygépkocsi után megfizette a cégautóadót (azt csak a vállalkozás érdekében használta). A személygépkocsi beszerzési értéke elszámolható-e a Tao-tv. 7. §-a (1) és (11)–(12) bekezdése, 4. §-a 18., 34/a. pontja szerinti társaságiadó-alap csökkentő tételként 2012. évben? A társaságiadóalap-csökkentő tételként elszámolt fejlesztési tartalékot személygépkocsi vásárlására is felhasználhatja?

Kérdés: Társaságunk a közeljövőben tervezi néhány beszállító partnerével szemben az "önszámlázás" bevezetését. Integrált rendszerünkből mi bocsátanánk ki önmagunk felé a különböző szállítóink helyett a számlát. Hogyan kell biztosítanunk a kihagyás, az ismétlés nélküli folyamatos sorszámozást? Milyen kötelezettséget kell még figyelembe vennünk?

Kérdés: Két egymástól független társaság 20 millió forint értékű gépre egy jövőben esedékes (opciós) szerződést köt úgy, hogy a vevő a jövőben bármikor bejelentheti vásárlási szándékát. Amíg nem vásárolja meg a gépet, addig a vevő havonta 500 ezer forint bérleti díjat fizet a használatáért. A megállapodás értelmében az eladási árból a vásárlás időpontjában levonják az addig megfizetett bérleti díjakat. Lehet-e ilyen megállapodást kötni? Hogyan kell elszámolni a havi bérleti díjakat és a tényleges eladást? Milyen értéken kell számlázni az eladáskor?

Kérdés: "A" társaság gazdasági helyzete úgy alakult, hogy főtevékenységét kénytelen volt megszüntetni. A társaság tulajdonosai úgy döntöttek, hogy az "A" társaságot átalakulással beolvasztják a "B" társaságba. A társaságok tulajdonosi szerkezete azonos. A beolvadó "A" társaságnak kölcsönkötelezettsége van "B" társaság (a beolvasztó) felé. Az "A" társaság fordulónapi beszámolójában az eredmény negatív, a vagyonmérleg-tervezet készítésekor a saját tőke szintén negatív, biztosan nem tudja a kölcsönt és annak kamatát visszafizetni. Beolvadáskor szükséges-e a követelést értékelni, kell-e értékvesztést elszámolni, illetve behajthatatlanság címén leírni, mivel a kölcsönkötelezettséget összevezetik a "B" beolvasztó társaság kölcsönkövetelésével? Keletkezik-e társaságiadó-alapot növelő tétel "B" társaságban?

Kérdés: Adott két társaság: "B" kft. és "C" kft. A tulajdonosi szerkezetek és a tőke összetétele a következő:
– -"B" kft.: jegyzett tőke 3000 E Ft, saját tőke 170 000 E Ft, 48% magánszemélyek, 52% "C" kft.,
–"C" kft.: jegyzett tőke 17 000 E Ft, saját tőke 137 000 E Ft, 100% magánszemélyek.
A "C" kft.-t a tulajdonosok szeretnék beolvasztani a "B" kft.-be. A beolvadás könyv szerinti értéken történne. A "C" kft. a "B" kft. üzletrészét jelentős árfolyam-különbözettel vásárolta, nyilvántartás szerinti értéke 21 000 E Ft. A két cég közötti gazdasági kapcsolat elhanyagolható. A beolvadás során a magánszemély tulajdonosok maradnak. A beolvadás tervezett időpontja: 2014. 12. 31. Értelmezési problémánk az Szt. 86. §-ához kapcsolódik: mely tételeket és mikor kell elszámolni? Mely tételek érintik a társaságiadó-alapot?

Kérdés: Az evából a Tao-tv. hatálya alá visszatérő bt.-nek az evába való belépésekor 1 millió forint értékű ingatlana volt, amelyet az Eva-tv. hatálya alatt felújított, ingatlanszakértő szerint jelenleg 16 millió forintot ér. Ezt az ingatlant a visszatérés után is használni kívánja. Ezen tétel miatt keletkező összeg hogyan szerepel az eredménytartalékban? Adózott vagy adózatlan?

Kérdés: "A" kft. 18 M Ft hitelt vett fel a banktól, amelynek készfizető kezese "B" kft. "A" kft. a hitelt – pénzügyi nehézségei miatt – nem tudta fizetni, ezért a "B" kft.-nek kell azt a bank által megadott ütemterv szerint 2014-ben visszafizetnie. "A" kft.-nek 10 M Ft követelése van "B" kft.-vel szemben, amit a készfizető kezesség következtében kifizetett tőke és kamatteher megfizetése kapcsán meg akarnak szüntetni, illetve "B" kft. "A" kft. pénzügyi megerősödése esetén vissza kívánja fizettetni. Hogyan kell a gazdasági eseményeket könyvelni az "A", illetve "B" kft.-nél? Milyen adó- és/vagy illetékvonzatai lehetnek a két társaságnál?

Kérdés: A társaság üzemben tartója több tehergépjárműnek, amelyekre ingyenes üzembentartói szerződést kötött határozatlan időre egy magánszeméllyel, illetve egy egyéni vállalkozóval. A társaság a 0. Számlaosztályban tartja nyilván a szerződésben meghatározott értéken a gépjárműveket. Értékcsökkenést nem számol el, ezenkívül minden költséget, adót a társaság fizet és számol el. Az egyéni vállalkozó tárgyi eszközként tartja nyilván a gépjárművet, amelynek könyv szerinti értéke az értékcsökkenéssel folyamatosan csökken. Egyéb költséget a gépjármű után nem számol el. Megfelelően jár el a társaság, illetve az egyéni vállalkozó? A magánszemélynek keletkezik-e bármilyen jogcímen jövedelme?