Erdőtulajdonosok közösségének adókötelezettsége

Kérdés: Az erdőtulajdonosok közössége magánszemély (őstermelő) közös képviselőt választott. Megállapodásuk szerint az erdőgazdálkodást önállóan folytatják. Lehetséges-e, hogy a kitermelt fatermékeket (fűrészipari rönk) a tulajdonosoktól külön-külön vásárolja fel a szövetkezet? A tulajdonosok mezőgazdasági őstermelők, őstermelői igazolványukba bejegyeztették az erdőgazdálkodást. Ha a fenti módszer nem jó, vagy közös gazdálkodást, értékesítést végez az erdőtulajdonok közössége, akkor az őstermelők közös képviselőjének milyen teendői vannak?
Részlet a válaszából: […] ...jut, és amely e törvény szerint nem tartozik a nem önálló tevékenység körébe. Idetartozik konkrétan a mezőgazdasági őstermelő is.Ha a tulajdonosok mezőgazdasági őstermelők, őstermelői igazolványukba az erdőgazdálkodást bejegyeztették, és az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 5.

Ingatlan értékesítése részletre

Kérdés: Az ingatlant részletre értékesítjük, az adásvételi szerződés aláírásakor általában – a szerződés szerint – foglalót és előleget is kérünk. A vevő a szerződés aláírásakor rendelkezési jogot szerez az ingatlan felett, de csak az utolsó részlet kifizetésekor kerül az ingatlan a birtokába. Ilyen esetben miről kell a számlát kiállítani, és miként kell a könyvelésben szerepeltetni?
Részlet a válaszából: […] ...A vevő a szerződés aláírásakor rendelkezési jogot szerez [a Ptk. 112. §-ának (1) bekezdése alapján a rendelkezési jog a tulajdonost illeti meg, és azt jelenti – többek között –, hogy az ingatlan tulajdonjogát másra átruházhatja], ugyanakkor csak az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Az eredménytartalék terhére leszállított jegyzett tőke kivonása

Kérdés: A gazdasági társaság leszállított jegyzett tőkéjét a tulajdonosok nem vonják ki, az eredménytartalékba helyezik. A későbbiek során ez az összeg kivonható-e az eredménytartalékból osztalékadó, illetve magánszemély esetében szja-fizetési kötelezettség nélkül?
Részlet a válaszából: […] ...illetve a saját tőke más elemeinek növelése céljából történik-e.Tőkekivonás esetén – az elnevezésből következően – a tulajdonosok a jegyzett tőkét és a jegyzett tőke leszállításához kapcsolódó – a jegyzett tőke leszállításával arányos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Elkobzott gépkocsi leírása

Kérdés: Gépjármű-kereskedelemmel foglalkozunk. A vámhivatal elkobzott a kft.-től egy használt gépkocsit, mert külföldről lopott volt. A kft. perli azt a tulajdonost, akitől – új gépkocsi vásárlásakor – átvette, beszámította a lopott gépkocsit. Melyik évben kell a kft.-nek veszteségként leírnia a gépkocsit? Az elkobzás évében vagy a bírósági végrehajtás végén?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 53. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni akkor, ha a tárgyi eszköz hiányzik, illetve a 81. § (3) bekezdésének e) pontja alapján a hiányzó készlet könyv szerinti értékét egyéb ráfordításként kell kimutatni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Kisvállalkozási adóalap-kedvezmény: befejezetlen épület vásárlása

Kérdés: Mikrovállalkozásnak minősülő gazdasági társaság korábban használatba nem vett, befejezetlen épületingatlant vásárolt 2001. évben. Az épületingatlan használatbavételi engedélyét a hatóság a társaság tulajdonába került épületre az előző tulajdonos nevére szólóan adta meg. Érvényesíthet-e az adózó a Tao-tv. szerint adóalap-csökkentést?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv 1. §-ának (2) bekezdése szerint az adókötelezettséget, az adót befolyásoló, annak csökkenését eredményező szabály, adóelőny (adómentesség, adókedvezmény) annyiban alkalmazható, illetőleg érvényesíthető, amennyiben az annak alapjául szolgáló jogügylet,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Beolvadás esetén osztalékkifizetés

Kérdés: Egy rt.-be beolvad egy kft. A cégbírósági bejegyzés a mérlegkészítés időpontjáig megtörtént. A beszámolót elfogadó közgyűlés dönt az osztalék kifizetéséről. Jár-e osztalék a beolvadás miatti új részvényeseknek? Mi van akkor, ha a beolvasztó rt.-nél osztalékelőleget fizettek? Milyen eltérést jelent a beolvadás, ha az a tárgyévet követően történik? A vagyonmérleg-tervezet a tárgyév év végi beszámolója alapján készült.
Részlet a válaszából: […] ...az Szt. szerinti beszámolót mind az rt.-nek, mind a kft.-nek külön-külön kell elkészítenie, és az rt. beszámolóját a beolvadás előtti tulajdonosoknak, közgyűlésnek, a kft.beszámolóját pedig a taggyűlésnek kell elfogadnia. Ezen szervezetek (tehát az rt.-nél a közgyűlés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Szövetkezeti üzletrész és részvény cseréje

Kérdés: A szövetkezet egyik leányvállalata (kft. rt.-vé) átalakult. Az átalakuláskor meglévő felhalmozott vagyon miatt a tulajdonos szövetkezetnél 17 százalékos eredménynövekedés jelentkezett. A szövetkezet – csereszerződés alapján – visszavásárolja tagjától a szövetkezeti üzletrészt névértéken, és ugyanolyan (névértékű) értékű – leányvállalati – részvényt ad érte, mely a szövetkezet számvitelében már 117 forintos beszerzési értéken szerepel. A fenti szövetkezeti üzletrész cseréjének milyen jogcímen, milyen mértékű adóvonzata van a szövetkezetnél, illetve a tagjánál?
Részlet a válaszából: […] Az elszámolás azon alapul, hogy a részvény kikerül a nyilvántartásból (értékesíti a szövetkezet) és saját üzletrészt szerez be. A csereszerződésben megállapított ár az üzletrész névértéke, amelyen a szövetkezetnél a saját üzletrészt nyilvántartásba veszik. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Ingatlan tulajdnjogának, haszonélvezeti jogának értékesítése

Kérdés: A társaság áfamentes ingatlant értékesít két vevő részére. Az egyik vevő (a cég) az ingatlan tulajdonjogát veszi meg a vételár 70 százalékáért, a másik vevő (a magánszemély) az ingatlan – holtáig tartó – haszonélvezeti jogát vásárolja meg a vételár 30 százalékáért. Az eladó társaság a vevő cég részére a teljes vételár hány százalékáról állítsa ki a számlát? Milyen értéken könyveli és aktiválja a cég a beszerzést? Ki kell-e mutatnia a haszonélvezeti jogot? A haszonélvezeti jog jelent-e osztalékfizetési korlátot?
Részlet a válaszából: […] ...konstrukció jogilag megalapozott. A Ptk. 157. §-a (2) bekezdésének ismerete mellett (mely szerint a haszonélvezeti jog fennállása alatt a tulajdonos a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének jogát csak annyiban gyakorolhatja, amennyiben a haszonélvező e jogokkal nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

A magánszemély fogalma az adóalap-kedvezménynél

Kérdés: Hogyan kell helyesen értelmezni a Tao-tv. 7. §-a (11) bekezdésének első mondatában megjelölt "magánszemély" fogalmát? Értelmezhető-e a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontjában szereplő magánszemélyre úgy, hogy csak áttételeken keresztül tulajdonos a magánszemély?
Részlet a válaszából: […] A magánszemély a Tao-tv. és az Szja-tv. előírása szempontjából egyaránt a köznapi szóhasználatnak megfelelően a természetes személyeket jelenti, ahogyan azt a Ptk. is – külön fogalommeghatározás nélkül – használja. Tekintettel arra, hogy a Tao-tv. 7. §-ának (11)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Ingatlanrész cseréje egyszeres könyvvitelt vezetőnél

Kérdés: Egyszeres könyvelést végző bt. 1/6 részben résztulajdonosa egy ingatlannak. 2001-ben az ingatlant magasabb értéken elcserélték. Fel kell-e emelni az ingatlan nyilvántartási értékét? Mi a teendő az eddig elszámolt értékcsökkenési leírással?
Részlet a válaszából: […] Az elszámolás azon alapul, hogy a korábbi ingatlan (1/6 rész) kikerül a nyilvántartásból (értékesíti a bt.), és új ingatlant szerez be. Ennek megfelelően a bt.-nek – az ingatlan 1/6 részének csereszerződés keretében történő átadásakor – a szerződésben meg kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.
1
168
169
170
178