Utólag adott/kapott engedmény mértéke

Kérdés: A 2010. 07. 14-én megjelent APEH adózási információk között "Késedelmi kamatot meghaladó mértékű engedmény megítélése a társasági adóban 2010-től" állásfoglalás szerint mind a skontónál, mind az utólag kapott engedménynél hasonló módon kell eljárni, ha a kapott kedvezmény meghaladja a késedelmi kamat mértékét. Társaságunknál mindkét típusú engedmény előfordul, és mindkét esetben előfordul az is, hogy a késedelmi kamatnál nagyobb engedményt kapunk. Társaságunk ad is ilyen engedményeket. Az APEH-közleményben leírtak nem teljesen érthetők számomra. Hogyan is kell 2010. január 1-jétől kezelni a számvitelben és különösen a társasági adónál az engedményeket?
Részlet a válaszából: […] A hivatkozott közlemény valóban zavart kelthet az olvasóbanmind a számviteli elszámolás során, mind a társasági adó alapjánál, mivel azutólag adott/kapott engedmények vonatkozásában ellentétes a számviteli törvénytételes előírásával.Az Szt. 84. §-a (7) bekezdésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 27.
Kapcsolódó címkék:    

Egyesület létrejötte

Kérdés: Az egyesület adózási és számviteli szempontból milyen időponttól "létezik"? Ha például október 1-jén megalakul a törvényes kellékek meglétével az egyesület, azt október 2-án beadják a bíróságra, de csak november 3-án születik meg a bíróság bejegyző határozata, akkor az eltelt egy hónapban a civil szervezet vállalhat-e kötelezettséget, szedhet-e tagdíjat, írhat-e alá szerződéseket a saját nevében? Milyen időponttal kell megnyitni az egyesület könyvviteli nyilvántartásait?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. 61. §-ának (2) bekezdése szerint az egyesület abírósági nyilvántartásba vételével jön létre. Sem a Ptk., sem az egyesülésijogra vonatkozó előírások az egyesület, a társadalmi szervezet vonatkozásábannem ismerik az "előtársasági időszakot". Így csak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 27.
Kapcsolódó címke:

Erdő újratelepítése költségeinek elhatárolása

Kérdés: Úgy tudom, hogy új erdő telepítése, meglévő erdő megvásárlása egyértelműen beruházás, és így az újerdő-telepítés összes költsége az erdő bekerülési értékébe tartozik. Beruházásként kell azt elszámolni, majd a befejezett erdőtelepítést kell aktiválni az egyéb építmények között. Az Szt. 52. §-ának (5) bekezdése szerint nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés... az erdő bekerülési (beszerzési) értéke után. A Számviteli Levelek 226. számában a 4689. kérdésre adott válaszban pedig azt olvasom, hogy az újratelepítés egyszer felmerülő közvetlen költségére indokolt az Szt. 41. §-ában (2) bekezdése alapján céltartalékot képezni. Akkor most beruházás vagy költség és céltartalékképzés? Vagy csak rosszul értelmezek valamit?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtakban nincs ellentmondás, csupán más-másesetről van szó. Értelmezzük a kérdésben leírtakat. Az új erdő telepítésének azösszes költsége az erdő bekerülési értékébe tartozik, amelyet az erdőberuházásráfordításaként kell számításba venni. De az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 27.
Kapcsolódó címkék:    

Elhatárolt árfolyamveszteségre céltartalék

Kérdés: Társaságunk pénzügyi lízing keretében beszerzett eszközökkel rendelkezik, amely eszközöket tartósan bérbe adja (a továbbadás nem pénzügyi lízing). A bérleti díjat a lízing törlesztéséhez igazodóan devizában vagy forintban (de napi árfolyamon) számlázzuk. Az üzleti év mérlegfordulónapján a devizában fennálló pénzügyi lízing miatti tartozás mérleg-fordulónapi értékelésekor kimutatott – jelentős összegű – árfolyamveszteséget az Szt. 33. §-ának (2) bekezdése alapján elhatároljuk. Van-e arra lehetőség, mivel a nem realizált árfolyamveszteség a jövőben kiszámlázandó bérleti díjban megtérül, hogy ne kelljen céltartalékot képezni? Amennyiben ez nem lehetséges, indokolt lenne az Szt.-t oly módon módosítani, hogy akkor ne kelljen céltartalékot elszámolni, ha arra "a fedezet más módon biztosított" [mint az Szt. 41. §-ának (1) bekezdésében].
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt egy megjegyzés: a lízingelt eszköz tartósbérbeadása csak akkor lehetséges, ha ahhoz a lízingbe adó a – feltételekkelmeghatározott – hozzájárulását megadta. Ennek oka alapvetően az, hogy alízingbe vevő könyveiben szereplő eszköz tulajdonjogilag még nem a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 13.

Garancia növények cseréjére

Kérdés: Egy faiskola kft. akkor vállal garanciát az értékesített növényekért, ha ő telepíti, ülteti el azokat. Ha garanciálisan ki kell cserélni a növényt, akkor hogyan kell számlázni? Az újbóli szállítási költséget mindenképpen számlázzák. Év végén kell ezekre a kötelezettségekre céltartalékot képezni? Mikor lehet feloldani, ha a garancia a szerződés szerinti egy év? Milyen összegben? A cserélt növény értékében?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt indokolt tisztázni, hogy a garancia mireterjed ki? Egyáltalán a növények értékesítése adásvételi szerződés keretébentörténik, és külön van vállalkozói szerződés a növények ültetésére? Vagy csakez utóbbi van? Mindezek befolyással lehetnek a kérdésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 13.
Kapcsolódó címke:

Jogosulatlanul levont áfa elhatárolása

Kérdés: Az APEH 2006-2007. évre vonatkozóan lefolytatott vizsgálata a kft.-nél 50 M Ft jogosulatlanul levont áfát állapított meg. A bírsággal és pótlékkal együtt tetemes adóterhet el lehet-e határolni a következő évekre, hogy elkerüljék a 2010. év esetleges veszteségét?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy nem lehet elhatárolni!Az időbeli elhatárolás számviteli alapelv alapján az olyangazdasági események kihatásait, amelyek két vagy több üzleti évet is érintenek,az adott időszak bevételei és költségei között olyan arányban kell elszámolni,ahogyan az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 2.
Kapcsolódó címkék:    

Végelszámolás egy évnél hosszabb időtartam alatt

Kérdés: A kft. 2010. 09. 01-től végelszámolás alatt áll. (A tevékenységet lezáró beszámolóját benyújtotta.) A végelszámoló szerint a végelszámolási időszak kb. 2012 közepén fejezhető be. Milyen fordulónappal kell a következő beszámolót a kft.-nek elkészítenie?
Részlet a válaszából: […] A végelszámolás számviteli feladatairól szóló 72/2006. (IV.3.) Korm. rendelet 5. §-a alapján a végelszámolás időszaka alatt a végelszámolóaz Szt. 11. §-ának (12) bekezdésében meghatározott üzleti évenként agazdálkodóra előírt számviteli beszámolót köteles...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 2.
Kapcsolódó címke:

Végelszámolás megszüntetése

Kérdés: A kft. 2010. 05. 31-ével befejezte tevékenységét, 2010. 06. 01-től végelszámolás alatt áll. A tevékenységet lezáró beszámolóját 2010. 05. 31-i fordulónappal elkészítette, az adóbevallást benyújtotta. A társaság tulajdonosa 2010. 08. 15-én úgy döntött, hogy a kft. mégis folytatja a tevékenységét. (Erről a cégbírósági végzés megjött.) Kérdések: a 06. 01. és a 08. 15-i végelszámolás időszakra kell-e bevallást/beszámolót benyújtani, vagy csak elegendő a 06. 01. és a 12. 31. közötti időszakról elkészíteni a bevallást és a beszámolót? A kft. a végelszámolás napjáig áfa és járulék tekintetében havi bevalló volt. Most milyen bevalló lesz?
Részlet a válaszából: […] A kérdésekre a válasz a végelszámolás számvitelifeladatairól szóló 72/2006. (IV. 3.) Korm. rendelet és az Art. előírásaibólkövetkezik.A Korm. rendelet 6. §-a alapján a végelszámolónak avégelszámolás megszüntetésének időpontjával (az adott esetben 2010. 08.15-ével)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 2.
Kapcsolódó címke:

Külföldi tőzsdén vásárolt külföldi részvény értékelése

Kérdés: Euróért külföldi tőzsdén vásárolt (euróban jegyzett) külföldi részvényt – jelen esetben tartós befektetés – kell-e értékelni az év végi árfolyamváltozás miatt az Szt. 60. §-a szerint?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy igen, ha az árfolyam-különbözetnek ahatása jelentős!Az Szt. 60. §-ának (2) bekezdése alapján a mérlegben akülföldi pénzértékre szóló befektetett pénzügyi eszközt (idetartozik a külföldirészvény) az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 18.
Kapcsolódó címkék:  

Adózott eredmény a tőkekivonásnál

Kérdés: A Gt. szerint a törzstőke tőkekivonással történő leszállításakor a tagokat megillető összeg megállapítása során számításba kell venni – a törzstőke arányában – a törzstőkén felüli vagyon összegét is. A korábbi évek felhalmozott tőketartalékának és eredménytartalékának figyelembevétele mellett megköveteli-e ez a rendelkezés a folyó év eltelt időszaka eredményének, mint már meglévő vagyonnak az arányos figyelembevételét is?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a rövid válasz az, hogy igen!A Gt. 160. §-ának (2) bekezdése szerint a törzstőketőkekivonással történő leszállításakor a tagokat megillető összeg megállapításasorán számításba kell venni – a törzstőke arányában – a törzstőkén felülivagyon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 18.
Kapcsolódó címkék:  
1
69
70
71
113