2422 talált cikk a váltó kifejezésre

Kérdés: Kínai tulajdonú anyavállalatunknak Európában, Ázsiában, Amerikában vannak leányvállalatai, amelyek közül az ázsiai, amerikai térség felé közvetlenül a kínai anyacég számláz, az európai leányvállalatok és európai egyéb partnerek felé a magyarországi leányvállalaton keresztül bonyolítjuk le a forgalmat. Az áruvédjegyek bejelentését a különböző kontinensek országaiban, a szabadalmi hivatali eljárási költségét eddig Magyarországon számoltuk el, mivel Magyarországról indítottuk az eljárásokat. Eddig a védjegyekkel kapcsolatos valamennyi költséget azonnal, a felmerülés évében költségként számoltunk el tévesen. Önellenőrzéssel kívánjuk helyesbíteni az előző évek eredményét azzal, hogy ezeket az immateriális javak közé vesszük nyilvántartásba. Mivel visszamenőlegesen, utólag ismerjük a ténylegesen felmerült kiadásokat (külföldi költségek, illetékek, szolgáltatási díj stb.), ennek megfelelően 2011-ben valamennyi költség a bekerülési érték részét képezi? A cégvezető döntése alapján ezen védjegyek nem veszítenek az értékükből, nem kíván értékcsökkenést elszámolni, majd csak akkor, amikor adott országban már nem kíván kereskedni az adott áruval, akkor egy összegben kerül kivezetésre az immateriális javak közül. A lajstromszámonkénti védjegyoltalom általában 10 évre szól, amelyek közül többet meghosszabbítunk. Kimutathatjuk-e az immateriális javak között, elszámolhatjuk-e költségként azokat a kiadásokat, költségeket a védjegyekkel kapcsolatban, amelyek olyan országokat érintenek, melyekkel nem állunk gazdasági kapcsolatban? Megjegyzés: valamennyi európai leányvállalattal és a kínai 100%-os tulajdonosunkkal társasági adó szempontjából kapcsolt vállalkozásnak számítunk. Az ázsiai, amerikai, afrikai országokkal nem folytatunk gazdasági tevékenységet, ott az anyavállalatunknak vannak további leányvállalatai. Azzal, hogy kínai anyavállalatunk venezuelai leányvállalata védjegybejelentését Magyarországon számoljuk el, transzferárszempontból kapcsolt jogviszonyt eredményez-e? Be kell-e jelenteni a NAV felé? Kell-e társaságiadóalap-korrekciót végrehajtanunk?

Kérdés: Társaságunk székhelyváltozásának bejegyzését megelőző időszakra vonatkozó bejövő számláink egy része már az új székhely címét tartalmazza, egyéb adataink pontosak. Levonásba helyezhetjük-e ezeket a számlákat, illetve költségként, beszerzésként lekönyvelhetjük-e?

Kérdés: Nyílt, illetve zárt végű befektetési jegyeket – amelyeknek naponta változhat az árfolyama – hogyan kell 2011. december 31-én értékelni? Kapcsolódik-e hozzá társaságiadóalap-módosító tétel?

Kérdés: A kft. ügyvezetője 63 éves öregségi nyugdíjas kft.-tag, aki ügyvezetéséért díjazásban nem részesül. A kft. alaptevékenységét személyes közreműködés keretében végzi, ezért eseti döntés alapján díjazásban részesülhet (nincs kötelező időpont és összeg megjelölés), vagy pozitív adózott eredmény esetén osztalékot vesz/vehet fel. (A cég társasági adós.) A 2012. évi szabályok alapján az öregségi nyugdíjas tag ügyvezetői tevékenysége, vagy akár személyes közreműködése miatt van-e a minimálbér utáni járulékfizetési kötelezettség akkor, ha díjazásban nem részesül? Be kell-e jelenteni a NAV-hoz a 2012. január 1-jétől érvényes szabályok alapján az ügyvezetői jogviszonyt? Mi a helyzet akkor, ha egy másik kft.-nél más személy 60 éves, de jogszerűen megállapított öregségi nyugdíjas, és az ügyvezetést, valamint a társasági tevékenységben történő közreműködést előző bekezdésben leírtakkal azonosan végzi, vagyis változtat-e a járulékfizetési, adófizetési kötelezettségen az, ha az öregségi nyugdíjas még nem érte el a jelenleg hatályos öregségi nyugdíjkorhatárt?

Kérdés: A Közösségen belüli beszerzéseket devizaeladási árfolyamon könyveljük. Év végén át kell értékelni a tételeket MNB középárfolyamra, és könyvelni kell, nyitás után pedig visszakönyvelni?

Kérdés: Folyamatos szolgáltatásként euróban számlázott áramdíj esetében melyik napra vonatkozó árfolyamon kell a könyvekbe bekerülnie a számla nettó értékének? A 2012. január havi áramdíjszámlán feltüntetett dátumok: elszámolási időszak: 01. 01.-01. 31.; számla kelte: 02. 06.; teljesítés ideje: 03. 06.

Kérdés: 2012-től társaságunk euróban könyvel. A szállítók által kiállított számlákat milyen teljesítési napi árfolyammal számítom át euróra: gyűjtőszámla, időszakos elszámolású számla, folyamatos teljesítésű számla esetében?

Kérdés: Euróban történő könyvvezetés mellett, ha a belföldi szállító áfás számlát állít ki euróban, de az általa használt árfolyam eltér az általam használttól, akkor az áfát milyen euróértéken könyveljem? A visszaszámítással egészen más euróösszeg jön ki. Az eltérést árfolyam-különbözetként könyveljem?

Kérdés: Divatáru (ruha)-kereskedő egyéni vállalkozó a divatjamúlt, több éve eladhatatlan termékeit egy adományokat gyűjtő konténerbe helyezte el. A konténerek Budapest bizonyos részein mindenki számára elérhető módon állnak rendelkezésre. Az ajándékozás 2011-ben történt. Milyen bizonylatok alapján, hogyan kell könyvelni az ilyen adományozást, és van-e annak adóvonzata?

Kérdés: Társaságunk 2011-ben elkezdett egy nagyberuházást az egyik ingatlanán, amely áthúzódik 2012-re is. A munkák nagy része elkészült, a használatbavételi engedély még nem jött meg, ezért a beruházást nem lehet aktiválni az ingatlanra. A tulajdonunkban lévő ingatlanokat évente, december 31-én átértékeljük, tehát 2011-ben is ezt tettük. A beruházás alatt álló ingatlan átértékelésénél figyelembe kell-e venni a már elkészült, de nem aktivált beruházást?