Eredménytartalék igénybevétele osztalékra

Kérdés: A társaság 2000. évi beszámolójának jóváhagyásakor a tulajdonosok a mérleg szerinti eredményen felül az eredménytartalék terhére is megszavaztak osztalékot. Erről taggyűlési határozat született, a kiegészítő mellékletben is szerepel, az eredménykimutatásban azonban csak a mérleg szerinti eredmény kifizetését tüntették fel osztalékként. A könyvelésben, a mérlegben viszont az alapítókkal szembeni kötelezettségek között a tagok határozata szerinti összeg szerepel. Az eredménytartalék igénybevételét közvetlenül könyvelték át az alapítókkal szembeni kötelezettségre. A beszámolót a könyvvizsgáló hitelesítette, és az eljárást helyesnek tartotta. Valóban helyes ez a megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...osztalék, részesedés sorokba be kell állítani az eredménytartalék terhére megszavazott osztalékot. A mérleg szerinti eredménysor nem változik.Természetesen az eredménykimutatás korrekcióját az előírásoknak megfelelően könyvelni kell. Előtte azonban az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 14.

Bérbe adott épület értékcsökkenése

Kérdés: A vállalkozás 2000. decemberig a számviteli politikában meghatározott 10 százalékos amortizációval számolt a bérbe adott épületnél, amely a Tao-tv. szerint 3 százalék volt, a különbözettel növelte az adóalapot. 2001-től új számviteli politikát kell készíteni. Kérdése az, 2001-től alkalmazhatja-e csak a Tao-tv. szerinti 5 százalékos kulcsot?
Részlet a válaszából: […] ...a helyét, akkor a 10 százalékos leírási kulcs megválasztása az új Szt. előírásaival ellentétes.Az új Szt. valóban előírta, hogy a megváltozott törvényi előírásoknak megfelelően a változásokat a számviteli politikán keresztül kell vezetni. Ebből viszont nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 14.

Értékesítési céllal vásárolt ingatlan felújítása

Kérdés: Az ingatlanforgalmazó cég továbbértékesítési céllal ingatlant vásárolt. Az épületen több millió forint értékű felújítást hajtottak végre. Helyesen járunk-e el, ha az ingatlan bekerülési értékét az áruk között, a több évig elhúzódó felújítást pedig a beruházások között számoljuk el?
Részlet a válaszából: […] ...ideértve a telket és az épületet is, az áruk közé tartoznak, feltételezve, hogy azok a beszerzés és az értékesítés között változatlan formában maradnak, bár értékük változhat [új Szt. 28. §-a (2) bekezdésének a) pontja].Itt a válaszhoz kérdésként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 14.

Devizák átváltása euróra

Kérdés: A különböző devizanemekben vezetett számlákat a bankok 2001-ben automatikusan átváltották euróra. Az átváltásnál keletkezett-e árfolyam-különbözet? Ha igen, hol kell elszámolni? Van-e eltérés az elszámolásban, ha a bank kötelezően váltja át a devizát euróra vagy a társaság kérésére történik az átváltás?
Részlet a válaszából: […] ...kell a könyvviteli nyilvántartásokba felvenni." Akkor, amikor a különböző (2001. év végével megszűnő) devizákat a bank euróra átváltotta, valós gazdasági esemény történt, az euró-devizaszámlára került az euró, az egyéb devizaszámlák pedig megszűntek. Ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 14.

Megromlott élelmiszerek selejtezésének elszámolása

Kérdés: Élelmiszer-értékesítéssel foglalkozunk. Az élelmiszerek megromlása miatt az évközi selejtezéseket az eladott áruk beszerzési értékeként vagy egyéb ráfordításként kell-e könyvelni? Hogyan kell értelmezni az új Szt. 78. §-ának (5) bekezdését?
Részlet a válaszából: […] ...elszámolni.Az új Szt. 78. §-ának (5) bekezdése szerint: az eladott áruk beszerzési értéke az üzleti évben – általában – változatlan formában eladott anyagok, áruk bekerülési (értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 14.

Az új Szt. módosuló, változó előírásai

Kérdés: Kiegészítés a 486. kérdésre adott válaszhoz: A devizaeszközök, a devizakötelezettségek év végi értékelésével kapcsolatosan adott válaszunk – sajnálatos félreértés miatt – pontosításra szorul.
Részlet a válaszából: […] A helyes válasz: "Az új Szt. 44. §-a (4) bekezdésének módosítása azt jelenti, hogy a devizaeszközök, a devizakötelezettségek év végi értékelésekor összevontan árfolyamnyereséget mutató árfolyamkülönbözet korábbi években elhatárolt összegét a tárgyévben realizált...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 28.

Iparűzési adó: az adó alapja bérmunkánál

Kérdés: Könnyűipari tevékenységet folytató kft. az egyes munkafázisokat, vagy a teljes munkát bérmunkában végezteti el. Lehet-e a nettó árbevételt csökkenteni az igénybe vett bérmunka ellenértékével az iparűzésiadó-alap számítása során?
Részlet a válaszából: […] ...a bérmunkába adott vásárolt terméken – a bérmunkába adás előtt – a bérmunkába adó nem végzett olyan műveletet, amely a termék megváltoztatását jelentené, vagy az új termék előállítása érdekében elvégzett műveletnek minősülne, akkor a bérmunka díja a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 28.

Iparűzési adó alapja: munkaerő-kölcsönzés

Kérdés: Munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó kft. esetében lehet-e az elszámolt bérrel csökkenteni a nettó árbevételt, mivel munkaerő-kölcsönzés esetén valójában a munkaerő változatlan formában történő közvetítése valósul meg?
Részlet a válaszából: […] A Htv. 39. §-ának (1) bekezdése és 52. §-ának 39., 40. pontjai értelmében az ún. közvetített szolgáltatások értékével 1998. január 1-je óta lehet csökkenteni a nettó árbevételt az iparűzési adó alapjának kiszámítása során. A közvetített szolgáltatások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 28.

Tagi kölcsön felső határa

Kérdés: A bt. beltagja milyen összeghatárig nyújthat tagi kölcsönt vállalkozásának? Van-e felső határ?
Részlet a válaszából: […] ...2001-től bárkitől kapott kölcsön, zárt körben forgalomba hozott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír miatt fennálló tartozás és a váltótartozás (kivéve a szállítói tartozás kiegyenlítése miatt fennálló váltótartozást) adóévi napi átlagos állományának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 14.

Tartós bérlet "kezdő" bérleti díjának elszámolása

Kérdés: Egy kft. tartósan bérbe vett egy járművet. Tartós bérletnél jelentős összegű "kezdő" bérleti és szerződéskötési díjjal indul a bérleti időszak, és utána 36 hónapig egyenletes összegű havi díjat kér a bérbeadó. A szerződéskötési és a "kezdő" bérleti díjat el kellett-e 2000-ben határolni? Változik-e az elszámolás, ha a bérleti időszak végén a bérlő megveszi a járművet, vagy bérleti jogot kap?
Részlet a válaszából: […] ...lehetőséget a bérleti szerződés így felkínálja, akkor ez egyértelművé teszi, hogy az adott esetben pénzügyi lízingről van szó.) Nem változtat az elszámoláson az sem, ha a bérleti időszak végén a bérbevevő bérleti jogot vehet az eszköz további...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 14.
1
215
216
217
230