Tartozásátvállalás ellenérték fejében

Kérdés: A privatizációban részt vevő MRP-szervezet értékesíteni kívánja a birtokában lévő részvényeket a privatizációban szintén részt vevő gazdasági társaságnak oly módon, hogy a részvényvásárló társaság az MRP-szervezet által a részvényvásárlásra felvett hitelt átvállalja. A hitelátvállalás következtében van-e a hitelt átvállaló társaságnak társaságiadó-alapot növelő kötelezettsége, illetve kell-e növelnie az adóalapot az átvállalt hitel kamatfizetési kötelezettségének összegével?
Részlet a válaszából: […] ...értéke, majd a kisebbik érték átvezetésével (T 972 -K 871) a részvények értékesítési eredményének (árfolyamnyereségének,árfolyamveszteségének) a megállapítása.Az MRP-szervezet által értékesített részvényeket aprivatizációban részt vevő gazdasági társaság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 25.
Kapcsolódó címkék:  

Devizakölcsön értékelése

Kérdés: Kapcsolódóan a 2469. kérdéshez: cégünk 2005. 12. 01-jén 120 ezer euró hitelt vett fel, amelyet a bank az eurós devizaszámlára utalt át. A banki árfolyam 250 forint. A cég által választott MNB-árfolyam 253,63 Ft. Válaszuk alapján elvégzett kontírozás alapján: T 3862 – K 4525, 120 ezer euró 250 Ft-tal 30 millió Ft; T 8764 – K 4525, 120 ezer euró 253,63-250 = 3,63 Ft-tal 435 600 Ft. Ez azt jelenti, hogy a 2005. évi üzleti eredményt ezzel a veszteséggel csökkenteni kell? A devizaszámlán 250 Ft-tal, a deviza-hitelszámlán 253,63 Ft-tal lesz az euró? Amennyiben a devizahitel beruházási hitel (a hitelt a beruházás üzembe helyezése előtt folyósították), akkor ezen árfolyam-különbözet a beruházás bekerülési értékét is növeli?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, a Számviteli Levelek 121.számában a 2469. kérdésre adott válasz a forintban folyósított devizaalapúkölcsön év végi értékeléséről szól. Jelen kérdésben pedig az euróban felvetthitelt euróban folyósítják a devizaszámlára. Ez esetben az Szt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 25.
Kapcsolódó címke:

Vagyoni betét leszállítása

Kérdés: Szaklapban olvastuk, a kft.-nek lehetősége van a törzstőke leszállítására a házipénztár egyenlegének csökkentése céljából. Kérdezzük – ehhez kapcsolódóan –, a betéti társaságnak van-e lehetősége a tagi vagyoni betét leszállítására, ha a leszállítás feltételei megvannak?
Részlet a válaszából: […] ...89. §-a. "Egyik tag sem köteles vagyonihozzájárulását a társasági szerződésben megállapított összeget meghaladóannövelni, vagy veszteség esetén azt kiegészíteni. A tag a vagyoni hozzájárulásátvagy annak értékét a társaság, illetve a tagsági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 25.
Kapcsolódó címke:

Elengedett tagi kölcsön

Kérdés: Hogyan kell a társaságnál elszámolni az elengedett tagi kölcsönt és az Szja-tv. átmeneti rendelkezése szerint az elengedett összeggel egyező osztalékot? Negatív adózott eredmény esetén is kifizethető az ilyen címen meghatározott osztalék?
Részlet a válaszából: […] ...tagi kölcsön, akkor az elengedett tagi kölcsön összege csakrészben fizethető ki.)Amennyiben az adózott eredmény negatív előjelű (veszteségetmutat), az elengedett tagi kölcsön jogcímén osztalék nem fizethető. Az elengedett tagi kölcsön jogcímén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 23.
Kapcsolódó címkék:  

Osztalék adója betéti társaságnál (eva)

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető, az Szt. hatálya alá tartozó evás bt. a bevételi és költségszámlák lekönyvelése után nagy összegű pénztárral és eredménytartalékkal rendelkezik. Ha a pénztárt úgy csökkenti, hogy a tag osztalékként kiveszi, mit fizet utána? Az eva kiváltja a magánszemély osztalékadóját is? Ha az evából kilép, milyen összeggel nyitja a házipénztárt?
Részlet a válaszából: […] ...átvezetni. Értelemszerűen a leírtakszerint kell eljárni akkor is, ha az előbbiek szerint meghatározott adózotteredmény negatív előjelű (veszteségjellegű), a negatív mérleg szerintieredményt az – evás időszak elkülönített – eredménytartaléka terhére kellelszámolni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 23.
Kapcsolódó címkék:    

Devizás tételek év végi értékelése

Kérdés: Helyesen járunk-e el, ha év végén a devizában fennálló követeléseket, illetve kötelezettségeket a december 31-ei MNB-árfolyamra átértékeljük, és ezt egy gyűjtőszámlával szemben könyveljük? A gyűjtőszámla egyenlegének megfelelő árfolyamnyereséget elhatároljuk, ha árfolyamveszteség, és a számviteli politikában jelentősnek minősítettük, akkor könyveljük, ha nem jelentős, nem könyveljük? Helyes-e, ha a vevő, a szállító december 31. és a mérlegkészítés időpontja között pénzügyileg rendeződik, akkor a december 31-e és a pénzügyi rendezés közötti árfolyamveszteséget, illetve árfolyamnyereséget az időbeli elhatárolásokkal szemben elszámoljuk?
Részlet a válaszából: […] ...nem lehet eltérően meghatározni a hatást, ha azértékelésből adódó különbözet összevontan árfolyamnyereség vagyárfolyamveszteség, bármelyik is fordul elő, azt az elszámolás szempontjábólazonos módon kell megítélni (arányaiban is, összegszerűségében is)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 23.
Kapcsolódó címke:

Pótbefizetés visszafizetése

Kérdés: A veszteség fedezetére a kft. tulajdonosai 2000-ben pótbefizetést teljesítettek, amely összeg a tőketartalék számlára került. 2006 végére a várható eredmény alapján az eredménytartalék a pótbefizetés nélkül pozitív egyenleget fog mutatni. A 2006. évi beszámoló elfogadását követően a pótbefizetést vissza lehet fizetni a tagoknak? Ha igen, akkor milyen dokumentumok alapján, milyen járulékos költségek (kamat) mellett?
Részlet a válaszából: […] ...választ azzal kell kezdeni, hogy a kft. tulajdonosai általa veszteség fedezetére teljesített pótbefizetést ugyan 2000-ben – a számvitelitörvény akkor hatályos előírásai alapján – az eredménytartalék (és nem atőketartalék!) javára kellett elszámolni, amelyet azonban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 9.
Kapcsolódó címke:

Elszámolás a betéti társaságból kilépő taggal

Kérdés: A betéti társaság mindkét tagja kilépett a társaságból, amelyről 2006. május 29-én kelt taggyűlési határozattal döntöttek, így az üzletrészüket értékesítették. Az adásvételi szerződés szerint a tagi betéten felül a vételárat piaci értéken állapították meg, amely lényegesen magasabb, mint az elszámolás alapjául elfogadott beszámolóban kimutatott jegyzett tőkén felüli vagyon. A betéti társaság kilépő beltagja főfoglalkozású társas vállalkozó, a kilépő kültag kiegészítő tevékenységű, személyesen közreműködő társas vállalkozó. Személyes közreműködésük ellenértékeként havonta rendszeres díjazásban részesültek, a belépéskor szolgáltatott tagi betéten kívül a bt. részére apportot nem szolgáltattak. A bt. törzstőkéje a kilépő tagok belépése óta nem változott, saját vagyona azonban növekedett. A kilépő bel-, ill. kültaggal a betéti társaság külön-külön megállapodásban rögzített feltételek szerint számol el. A kilépő beltag, ill. kültag törzstőkéjének részesedési aránya 50-50 százalék, ilyen arányban részesednek a társaság vagyonából, illetve a megállapodás szerinti összegből. A társaság törzstőkéje 50 E Ft, a mérleg szerinti vagyon értéke (jegyzett tőkén felüli saját tőke összege a tulajdoni rész arányában): 35 000 E Ft, az üzletrész értékesítésének vételára (piaci értéken): 75 000 E Ft. A fentieken túl a kilépő tagokkal való elszámolás részét képezi még a 2006. évben a tagoknak kamatmentesen nyújtott kölcsön is. Kinek kell elszámolni a kilépő tagokkal? A fentiek szerint kifizetett összegek milyen jogcímen kerülnek elszámolásra a társaságnál? A kilépő tagoknak milyen jogcímen keletkezik jövedelme, azokat milyen adó-, járuléklevonási kötelezettség terheli? A kifizetőnek milyen jogcímen keletkezik fizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...kifizetés következményeit is (a negatív előjelű eredménytartalékot, aszemélyi jellegű egyéb kifizetések miatti esetleges tárgyévi veszteséget,továbbá a kifizetőt terhelő adó- és járuléklevonási, bevallási és befizetésikötelezettséget).A tagoknak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 9.
Kapcsolódó címke:

Szövetkezeti üzletrészek bevonása

Kérdés: Mezőgazdasági szövetkezet vagyunk. Az 1992. évi II. törvény értelmében tagjaink, illetve a külső üzletrész-tulajdonosok szövetkezeti üzletrészhez jutottak. A jegyzett tőke szövetkezeti üzletrészből és részjegyből tevődik össze. A szövetkezet megkezdte az üzletrészek visszavásárlását a névérték alatt. Hogyan kell ezt könyvelni? A 2006. évi X. törvény értelmében az állam által korábban felvásárolt üzletrészeket ingyenesen visszakaptuk. Ezt hogyan kell könyvelni? A szövetkezeti üzletrészeket 2007. június 30-áig meg kell szüntetni. Az előbbiek szerint visszavásárolt, illetve ingyenesen visszakapott üzletrészek mikor módosítják az eredményt? Az üzletrészek bevonásának tervezett időpontja 2007. június 30.
Részlet a válaszából: […] ...vagyonként a közösségi alapba kell helyeznie, azaz átkell vezetnie a lekötött tartalékba (T 412 – K 414);– amennyiben a szövetkezet veszteséges, vagy nincs az előzőbekezdés szerinti különbözetnek megfelelő összegű mérleg szerinti eredménye,akkor is a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 26.
Kapcsolódó címke:

Feltételhez kötött kamat elszámolása

Kérdés: Cégünk 2005. június 24-én árfolyamhoz kötött betétet helyezett el 1 évre. Az árfolyamsáv 239,90-282,0 között volt. Ha a forint a sávon belül marad, a kamat 12,5 százalék. 2005. december 31-én az ügyletet úgy értékeltük, hogy semmilyen kockázat nincs, és lekönyveltük a kamat 2005. évre eső részét. 2006. június 23-án, a lejárat előtt 2 nappal az euró árfolyama meghaladta a 282 forintot. Így a kamatot elveszítettük. Helyes volt-e a 2005. évi kamatelszámolás? Most mi a teendő? Önellenőrzést készítsünk, vagy a 2005. évi kamatbevétel 2006. évi kamatveszteség lesz?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy több szempontból ishelytelenül jártak el. Az Szt. óvatosságelvéből egyértelműen következik, nemlehet eredményt kimutatni akkor, ha az árbevétel, a bevétel pénzügyirealizálása bizonytalan. Az adott esetben ez azt jelenti, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 26.
Kapcsolódó címkék:  
1
67
68
69
89