×

136. Számviteli Levelek / 2006. szeptember 14.
TARTALOM

     
2757. kérdés  
Kft. ügyvezetője, aki többségi tulajdonosa is a cégnek, lehetett-e 2004-2005. évben munkaviszonyban a kft.-nél? A taggyűlés gyakorolhat-e munkáltatói jogokat a jelentős befolyással bíró tulajdonos felett? (A tulajdoni hányada 90%.)
Kapcsolódó címkék:  
2758. kérdés  
Cégünk nagykereskedelmi tevékenységet folytat. Üzletkötőnk számára fél évre a munkavégzéshez egy személygépjárművet szeretnénk bérelni. Dolgozónk a gépjárművet a lakásán tárolja, mivel nem oldható meg, hogy minden nap a munka végeztével a cég székhelyén leadja. Belső szabályzat van a gépjármű tárolására. Minden hónapban a menetlevél alapján a dolgozó a magánhasználatot megtéríti. Levonható-e a bérleti díj áfája? Kell-e cégünknek cégautóadót fizetnie?
Kapcsolódó címkék:  
2759. kérdés  
Ha egy bt.-t 2005. december 31-ei hatállyal "kiraknak" az evából, akkor milyen dátummal kell a nyitó mérleget elkészíteni? Ezt a leltárral alátámasztott nyitó mérleget, miután ellenjegyezte a könyvvizsgáló, közzé kell-e tenni, letétbe kell-e helyezni? Vagy csak a bt.-nél kell megőrizni? Az eva előtti időszakról a jegyzett tőkén kívül semmi egyéb nem fog a nyitó mérlegben szerepelni? Az utolsó evás év bevétele sem? Ha lehet, akkor gyakorlatiasabban kérem részletezni a vonatkozó törvényt!
Kapcsolódó címkék:  
2760. kérdés  
Az új Gt. ad arra lehetőséget, hogy a teljes törzstőke apport legyen. Hogyan kezelhető a számvitelben, ha az apportálandó eszköz értéke például 7 millió forint, az alapítók viszont csak 3 millió forintos jegyzett tőkéjű céget szeretnének? Hol a 4 millió másik lába a könyvekben? Mi szerepeljen a cégbíróságnak benyújtandó apportlistán?
Kapcsolódó címke:
2761. kérdés  
A cégnek kb. 10 éve USD-ben nyilvántartott hiteltartozása van. Van-e arra lehetőség, hogy a törlesztés euróban történjen? Ha lehetséges, akkor milyen átváltási árfolyamot kell a törlesztések számviteli elszámolásánál alkalmazni?
Kapcsolódó címke:
2762. kérdés  
Ha a tényleges járulékalap alacsonyabb a minimum-járulékalapnál, és az adóhatósághoz a bejelentés megtörténik, az APEH vizsgálata mit fog takarni? Milyen vizsgálatot?
Kapcsolódó címke:
2763. kérdés  
Ha 2006. 09. 01-jén a munkavállaló tényleges jövedelme nem éri el a kötelező 125 E Ft járulékalapot, és ezt a munkáltató nem jelenti be, akkor megteheti-e, hogy a tényleges bér és a 125 E Ft közötti járulékot megfizeti, és a dolgozót terhelő járulékot költségként elszámolja? Ebben az esetben mi a teendő a különbözetre eső szja-val?
Kapcsolódó címke:
2764. kérdés  
Az új Gt. alapján a választott tisztségviselő (ügyvezető, igazgatósági tag, vezérigazgató) társasági jogviszony alapján végez munkát (pl. megbízási szerződés alkalmazandó). Melyik (esetleg több) társasági jogviszonya alapján fizet a különbözet után járulékot?
Kapcsolódó címke:
2765. kérdés  
Abban az esetben, ha a cégnél több pénztár van (telephelyek, valutapénztár, pénztárgép), hogyan kell megállapítani az egyenlegeket? Valutapénztárnál az árfolyam-különbözet módosít-e, kell-e számolni vele?
Kapcsolódó címkék:  
2766. kérdés  
Ha a társas vállalkozás 2006-ban elektronikus úton teljesíti a bevallást és adatszolgáltatást, 2006. 09. 01-jétől minden hónapban kell-e (kézi úton vagy elektronikus úton) dolgozóinak a 125 E Ft-ot el nem érő jövedelmet havonta külön bejelenteni és mikor?
Kapcsolódó címkék:  
2767. kérdés  
Házipénztáradót nem kell fizetni társadalmi szervezetnek. Mi a helyzet akkor, ha vállalkozási tevékenységet is folytat a társadalmi szervezet?
Kapcsolódó címkék:  
2768. kérdés  
Cégtelefon adója az evás cégekre is vonatkozik?
Kapcsolódó címkék:    
2769. kérdés  
A tulajdonos magánszemély által a cég részére nyújtott kölcsön után kapott kamat 20%-os kamatadóval terhelt, vagy összevonandó egyéb jövedelemként adózok utána?
Kapcsolódó címke:
2770. kérdés  
A különadó-feltöltési kötelezettség (XII. 20-ára) vonatkozik-e az 50 MFt árbevétel alatti vállalkozásokra is?
Kapcsolódó címke:
2771. kérdés  
A különadó ráfordításként elszámolható-e, vagy úgy viselkedik, mint a társasági adó?
Kapcsolódó címke:
2772. kérdés  
Cégünk multinacionális cégcsoport. Egyik vállalata az ország 18 városában épített és tart fent egészségügyi intézményeket járóbetegek ellátására. Éves árbevétele több milliárd forint. Mindegyik városban házipénztár van, mindegyikben havi szinten 100 000-300 000 Ft közötti forgalom van (nővérek munkába járása, kiküldetések, minimális karbantartási költségek, postaköltségek stb. kifizetésére). Hogyan valósítható meg a gyakorlatban a pénztárak napi szintű zárása, a bizonylatok feldolgozása? Másik vállalatunk orvostechnológiai termékek gyártásával és forgalmazásával foglalkozó, szintén többmilliárdos forgalmat lebonyolító cég. Az ország különböző részein élő üzletkötőket (kb. 40 fő) vállalatunk céges bankkártyával látott el, hogy a havonta felmerülő készpénzes költségeiket rendezni tudják. Az általuk a bankszámláról felvett összeggel a hónap végén számolnak el. Az ő esetükben hogyan értelmezhető az új rendelet?
Kapcsolódó címkék:  
2773. kérdés  
Kettős könyvvitelt vezető evás bt. az áttérésnél nem vehette igénybe a 20%-os kedvezményt a házipénztárban felgyülemlett összegre. Most igénybe veheti-e a 10%-os kedvezményt?
2774. kérdés  
Evás bt. bel- és kültagja egyaránt más vállalkozásban főfoglalkozású dolgozó (heti 42 óra). A bt.-ből munkajövedelmet nem vesznek föl, a bevételt 15%-kal, majd október 1-jétől 25%-kal leadózzák. Van-e bármilyen járulékfizetési kötelezettségük? Be kell-e jelenteni az APEH-nak, hogy jövedelemkivét nem történt? Alkalmazott nincs.
Kapcsolódó címkék:    
2775. kérdés  
A vezetékes telefon esetében társaságunknál egy kód segítségével elkülöníthető a magánbeszélgetés, illetve egyes területeken kézi nyilvántartás (önbevallás) alapján. Ezt a beszélgetést kiszámlázzuk a dolgozók részére. Az új szabályozás értelmében a juttatás összegének megállapításához a nem forgalomarányos kiadásokat is meg kell osztani, és azt figyelembe kell venni a juttatás összegénél. Ez azt jelenti, hogy mivel csak a beszélgetések díját számlázzuk ki a dolgozóknak, a nem forgalomarányos költségek magáncélú hányada után keletkezik adófizetési kötelezettségünk? A nem forgalomarányos kiadások között szerepelnek olyan kiadások is, amelyekhez nem kapcsolódhat magáncélú felhasználás (pl. PTT, adapter). Ezeket is meg kell osztani? Ha nincs részletes számlám, és a 20%-kal határozom meg a juttatás összegét, csak akkor mentesülök az adófizetési kötelezettség alól, ha legalább ezt az összeget kiszámlázom? Ha ennél kevesebb kerül kiszámlázásra a dolgozók felé, ezt ebben az esetben nem vehetem figyelembe a juttatás összegének megállapításánál? Ha rendelkezem részletes számlával, akkor viszont igen?
Kapcsolódó címkék:  
2776. kérdés  
Egy kft.-nek nincs alkalmazottja. Van-e bármiféle jelentési kötelezettsége az APEH felé augusztus 31-éig, mivel nincs járulékalapja sem, tehát szerintem nincs járulékfizetési kötelezettsége sem?
Kapcsolódó címke:
2777. kérdés  
A társaság eva alatt működik, van 6 tagja, de közülük 4 fő máshol van főállású munkaviszonyban, itt nem vesznek fel semmilyen jövedelmet sem. 1 fő saját jogú nyugdíjas, de ő sem vesz fel jövedelmet, 1 fő pedig itt van főállású munkaviszonyban (jelenleg 68 800 Ft/hó a bruttó munkabére), de emellett egyéni vállalkozó, ahol viszont a vállalkozói jövedelemadó alapján számolja ki az szja-kötelezettségét. a) Csak az itt lévő főállású munkaviszonyos tagra érvényes a 125 E Ft utáni tb 29%-os kötelezettség, vagy minden tag, vagyis mind a 6 fő után, vagy ki után? Illetve kit kell bejelentenünk, hogy ne kelljen a 125 E Ft utáni tb-t elszámolni? b) Kell-e tagi jogviszony miatt megbízási díjat számolni a tagok részére?
Kapcsolódó címke:
2778. kérdés  
A minimumjárulék-fizetési kötelezettség befolyásolni fogja-e az alkalmi munkavállalói könyvvel, illetve megbízási jogviszonyban történő foglalkoztatás terheit? Az a munkáltató, illetve munkavállaló, aki teljesíti a dupla minimálbér utáni járulékfizetést, milyen pluszjuttatást kap cserébe? Mi van annál a munkáltatónál, aki nem vállalja a dupla minimálbér utáni járulékfizetést, mivel a tényleges bér kevesebb mint 125 E Ft, de a munkavállaló szeretné maga után fizetni és ugyanez fordítva?
2779. kérdés  
A társaság piackutató cég. Az utcai kérdezés során eddig kis értékű ajándékot adott a megkérdezetteknek (emblémázott reklámtárgyak voltak). Ezekhez bárki hozzájuthatott, ha hajlandó volt a kérdezőbiztosoknak válaszolni. (Általában 5-600 vagy 100 fő 2-3 havonta.) Ezentúl ez után a kis értékű ajándék után meg kell fizetni az 54% adót + 29% tb-t?
Kapcsolódó címke:
2780. kérdés  
Egyedi gyártású gyógyászati segédeszköz esetén a beteg befizeti a törvény szerint meghatározott térítési díjat, mely a jelenlegi áfa szerint 15 százalékos kulcs alá tartozik. 2006. 09. 01-je után készül el a termék. A termékre már 20 százalékos áfa vonatkozik. Kell-e a betegnek áfakülönbözetet fizetnie, vagy ebben az esetben előlegnek tekinthető a beteg által megfizetett térítési díj?
Kapcsolódó címkék:  
2781. kérdés  
A kft. 2006. április 1-jén 2 db teherautót vásárolt. Az átírás még nem történt meg. Mikor lehet aktiválni? Elszámolható-e aktiválás előtt az üzemanyagköltség?
Kapcsolódó címkék:  
2782. kérdés  
A kft. megállapodott egy másik kft.-vel a cég eladásában, illetve felvásárlásában. A céget felvásárló kft. a vételt a jegyzett tőke értékén hajtaná végre úgy, hogy a tulajdonosi részaránynak megfelelően közvetlenül kifizeti a tulajdonosokat. A vásárló átveszi az eladó teljes eszköz-forrás állományát, az ügyvezető tájékoztatása szerint. Az ügylettel kapcsolatosan milyen számviteli-adózási teendők vannak?
Kapcsolódó címkék:  
2783. kérdés  
Egy vállalkozás külföldre dolgozik, de a vevő több éve rendszertelenül egyenlíti ki tartozását. Amikor fizet, a valamikori első tartozását, vagy azt a számlát kell kiegyenlítettnek tekinteni, amit ő esetleg megjelöl?
Kapcsolódó címke:
2784. kérdés  
A kft. székhelye a tulajdonos lakásán van. A cég személygépkocsit bérel, havonta fizeti a bérleti díjat. A bérleti szerződés két évre szól, nem tartalmaz rendelkezést arra vonatkozóan, hogy a bérleti időszak lejárata után a cég vagy bárki más megveszi az autót. A bérleti díj áfáját nem vonják le, mert a székhely és a tulajdonos lakása azonos helyen található (egy korábbi állásfoglalás szerint a személygépkocsi "hazavitele" magáncélú használatnak minősül). Tudomásom szerint 2004. május 1-jétől az Áfa-tv. lehetőséget ad a személygépkocsi bérlete esetén is az áfa levonására. Van-e lehetőség arra, hogy valamilyen megosztással (például a hazafelé vezető út felezésével) a magáncélú használatot a társaság kiszámlázza a tulajdonosnak, hogy az inputáfát levonhassa?