526. Számviteli Levelek / 2025. május 22.
TARTALOM

Bizalmi vagyonkezelésnél a vagyonkezelésbe kiadott eszközök szerződés szerinti értékét ki kell mutatni az egyéb bevételek között, a könyv szerinti értékét pedig az egyéb ráfordítások között, de mi a helyzet a társasági adóban az ún. elvárt (minimum) nyereségadóval? Az egyéb bevételek között kimutatott vagyon értékét bele kell számítani?

Az Európai Bizottság két új, 2024. január elsején hatályba lépő de minimis rendelete értelmében a közúti árufuvarozással foglalkozó egyéni vállalkozó érvényesítheti a kisvállalkozói kedvezményt tehergépjármű vásárlása esetén? A korábbi rendelet ezt kifejezetten tiltotta, az újban nem találtam erre vonatkozó kikötést.

Építőipari tevékenységet végző társaság a saját tulajdonában lévő építési telekre több lakásból álló ingatlan építését végzi. A vevőkkel adásvételi szerződést köt, amelyben abban állapodnak meg a felek, hogy a lakások vételárát több részletben fizetik meg. Megfelelő-e az a megoldás, hogy részszámlákat állítanak ki, amelyeket árbevételként számolnak el, majd a lakás átadásakor végszámla készül, szintén árbevétel elszámolásával? A szerződéstől az átadásig több év telik el.

Adott egy „Eladó” Kft., egy „Vevő” Kft. és egy „Társaság” Kft. Az „Eladó” Kft. 5000 E Ft-os részesedéssel rendelkezik a „Társaság” Kft.-ben (mely üzletrész alapítás útján került a tulajdonába, mely 100%-os tulajdonjogot biztosít részére), továbbá kölcsönt adott 100.000 E Ft értékben. Ezen 100%-os (és 5000 E Ft-os névértékű) üzletrészt és a 100.000 E Ft kölcsönt a „Vevő” Kft. megvásárolja 5000 E Ft értéken az „Eladó” Kft.-től, mely szerint a „Vevő” Kft. az üzletrészt és a kölcsönkövetelésre jogosító hitelviszonyt megtestesítő jogokat a meghatározott 5000 E Ft értéken megvásárolja (tehát a szerződésben nincs kikötve, hogy az üzletrész és a követelés milyen értéket képvisel az 5000 E Ft értékből). Az adásvételi szerződés szerint a kölcsönkövetelést az „Eladó” Kft. a jelen szerződéssel kifejezetten és visszavonhatatlanul „Vevő” Kft.-re engedményezi. A szerződés vételár meghatározása pontjában az szerepel, hogy „Felek megállapodnak abban, hogy az üzletrész vételára 5000 E Ft”. A három társaság egymásnak a Tao-tv. alapján kapcsolt vállalkozása. „Eladó” Kft. időközben megszűnt (2018-ban). Az első kérdésünk az, hogy a „Vevő” Kft. esetében hogyan kell könyvelni a gazdasági eseményt? Véleményünk szerint a részesedés bekerülési értéke 5000 E Ft lesz, és a követelést csak a 0-s számlaosztályban mutatja ki. Amikor a követelésre befolyik az összeg, akkor a vásárolt követelésre befolyt összeget a számviteli törvény 84. § (7) bekezdésének m) pontja szerint a pénzügyi műveletek egyéb bevételeként kell elszámolni. A második kérdésünk, hogy mi a helyzet akkor, ha a „Vevő” Kft. konszolidált beszámoló készítésére kötelezett, és a „Társaság” Kft.-t bevonja a konszolidálásba? Ez esetben a konszolidáció hogyan fog kinézni, ha a „Vevő” Kft. könyveiben 0 E Ft szerepel a követelések között, a „Társaság” Kft. könyveiben pedig 100.000 E Ft a kötelezettségek között?

Társaságunk építőipari kivitelezői tevékenységet végez, mely tevékenység kapcsán a projektelszámolás számvitelére kötelezett. Társaságunk (továbbiakban kivitelező) a megrendelőjével EUR-alapú szerződést kötött, azaz a kivitelezésből származó bevételei EUR-alapúak. A kivitelező a teljesítési fokot a ténylegesen felmerült költségeknek a teljes munka becsült költségeinek arányában határozza meg. Ennek értelmében az így megkapott teljesítési fok alapján kerül meghatározásra a még elhatárolandó bevétel. A kivitelező a könyveit forintban vezeti. Jelen esetben helyes-e az az eljárás, hogy a megkapott teljesítési fokot a megrendelővel kötött szerződésből származó EUR-árbevételhez számoljuk, és az elhatárolandó EUR-bevételt az év végi MNB-középárfolyamon átszámított forintösszegben határoljuk el? (A kivitelező számviteli politikájában rögzítette, hogy az MNB-középárfolyamot használja.) Továbbá a kivitelező alvállalkozói között szerepel egy olyan alvállalkozó, aki a kivitelezőnek EUR-ban, míg a többi alvállalkozó forintban számláz. Az EUR-ban számlázó alvállalkozó teljes becsült költségét a korábbi érvelésnek megfelelően az év végi MNB-középárfolyamnak megfelelően kell meghatározni ebben az esetben a kivitelező oldaláról?

Az „A” cég 100%-os tulajdonosa „B” cég. Az „A” cégnek nincs bevétele, a „B” cégtől kapott tagi kölcsönből finanszírozza a befektetéseit. 2023-ban az „A” cégbe apportálásra került a tagi kölcsön egy része és annak követeléssé vált kamata. A hiba ott keletkezett, hogy az év végi zárásnál a teljes éves kamat került elhatárolásra és könyvelésre (T 87 – K 48). A beszámoló beküldését követően vált nyilvánvalóvá a hiba, miszerint a korábban apportált 2023. évet érintő kamat is elhatárolásra került. A kamat mértékét tekintve jelentős összegű hibának minősül, ezért 3 oszlopos beszámolót kell készíteni. Ennek a tételnek a javítása miként kerüljön könyvelésre? Az alábbi lehetőségek merültek fel. A tévesen könyvelt kamat összegét fordítva könyvelem: K 87 – T 48, vagy negatív tételként, esetleg K 97 – T 48, vagy mérlegoldalon átvezetem az időbeli elhatárolásból az eredménytartalékba, mellyel együtt önellenőrizzük a 2023. évi társaságiadó-bevallást? Esetleg egyik sem helyes, és más megoldást kell alkalmazni?

Társaságunk több éve végrehajtónak adta át egy magánszeméllyel szemben fennálló követelésének behajtását. A napokban írásban közölte a végrehajtó, hogy a Vht. 52. § d) pontja szerint a végrehajtás szünetel, mert az adósnak nincs lefoglalható vagyontárgya, illetőleg a lefoglalt vagyontárgy értékesítése sikertelen volt. Valóban nem foglalt le semmit. A hatályos törvényi előírások alapján ezen dokumentum olyan behajthatatlan követelésnek minősül, amelyhez nem tartozik társaságiadóalap-növelő tétel?

A társaság könyvelője 2023. évben tévesen minden bevételt (árbevételt, árfolyamnyereséget, kapott osztalékot, egyéb bevételt) árbevételként számolt el. A téves árbevétel-elszámolással a 2022. évi és a 2023. évi beszámoló adatai alapján könyvvizsgálatra lenne kötelezett. A bevételek helyes elszámolásával könyvvizsgálatra nem kötelezett a társaság, amelyet egy új könyvelő állapított meg. Az új könyvelő a téves könyvelési hibákat feltárta. Jól gondoljuk-e, hogy a társaság nem válik könyvvizsgálatra kötelezetté?

Házaspár válásuk okán értékesíti az 50-50%-ban tulajdonolt ingatlanját. A vagyonjogi megállapodásban viszont ettől eltérő 80-20%-os elosztás van rögzítve. Az szja-bevallásban az ingatlaneladásból szerzett jövedelem kiszámításánál mit kell figyelembe venni bevételként? Az eladott ingatlan 50%-át (ez szerepel az adásvételi szerződésben), vagy a ténylegesen megkapott értéket (vagyonjogi megállapodás szerint)?

A társaság társasház megépítésébe kezdett, amely társasház lakásait és parkolóit a társasház megépítését követően adja a vevők birtokába. A társaság már több vevővel kötött adásvételi szerződést a társasház megépítése alatt, mely vevők vételárrészleteket fizettek a társaságnak. Mivel a vételárrész-megfizetések mögött a birtokba adásig nem áll fenn termékértékesítés, így a vevők által fizetett vételárrészek előlegként kezelendők. A társasház építése még nem fejeződött be, így a lakások és parkolók birtokba adása sem történt meg. Viszont a társaság a társasházhoz a társasház részeként megépült tároló használati jogát is értékesíteni akarja a vevők felé. Tenné ezt akként, hogy azon vevők, akik lakást és/vagy parkolót vásároltak, azok kaphatnak tárolóhasználati jogot. Azaz a tárolóhasználati jog önmagában nem forgalomképes, csak a megvásárolt lakással együtt. A lakás adásvételi szerződésében nem szerepel a tároló használati joga, erről külön szerződés született, a tároló kapcsán földhivatali bejegyzés sem fog történni. A használati jog a birtokba adással egyidejűleg nyílik meg. Ebben az esetben, ha a lakás birtokba adása előtt a tároló vételára megfizetésre kerül, akkor ebben az esetben a tároló vonatkozásában megfizetett vételár tekinthető-e előlegnek annak okán, hogy a birtokba adás még nem történt meg?

Egy alanyi áfamentes közhasznú egyesület 2024-ben bérbe vett egy ingatlant határozatlan időre havi 250 E Ft bérleti díj mellett egy szervezettől. A bérleti szerződésben a felújításra vonatkozóan külön megállapodtak, mely szerint a bérbevevő 12 M Ft értékben felújítást végez. A bérlő a bérleti díj fizetési kötelezettségébe beszámíthatja ezt oly módon, hogy bérlőnek a havi bérleti díjat nem kell ténylegesen megfizetnie a bérbeadó számára mindaddig, ameddig az esedékes bérleti díjak összege a beszámítás összegét el nem éri? Amennyiben a bérleti jogviszony bármely okból megszűnik, mielőtt a beszámítási összeget az addig esedékes bérleti díjak összege elérné, úgy a beszámítási összegből fennmaradó hátralék megtérítésére a bérlő nem jogosult. A felújítás 2024-ben megtörtént. Az ingatlan még nem került üzembe helyezésre, mivel további felújításra van szükség (pl. mosdó kialakítása), melyre várhatóan 2025-ben kerül sor. A felújítást a bérbevevő kapott támogatásból valósította meg. A teljes felújítás értéke 14 M Ft volt. A támogatási szerződésben az szerepel, hogy a beruházással létrehozott, felújított vagyon a megvalósítási időszak végétől számított öt éven belül az általános szerződési feltételeknek megfelelően nem idegeníthető el, nem terhelhető meg, nem adható bérbe, vagy más használatába, vagy hasznosítható a támogatási céltól eltérő módon.
A bérbe vevő egyesületnél egyelőre az első öt évre látszik a fenntarthatóság.
A kérdéseink:
1. A bérbe vevő egyesületnél hogyan könyveljük helyesen a fenti gazdasági eseményeket, a felújítást, aktiválást, a havi bérleti díjakat, továbbá a beszámításokat?
2. A bérbe vevő egyesületnél, ha a felújítást idegen ingatlanon végzett felújításként kell nyilvántartani, az értékcsökkenésnél alapvetően a fenntartási időhöz igazodnánk. Ez helyes megoldás, vagy más szempontra is figyelnünk kellene?
3. Szükséges-e kiszámlázni a bérbeadó felé a felújítás összegét? Ha igen, melyik időpontban és milyen jogcímen kell a számlákat kiállítani?
4. Amennyiben a bérleti jogviszony a beszámítási összeg előtt véget érne, hogyan helyes a könyvelésben ezt kezelni?
5. A felújításon túl 1 M Ft értékben konyhabútort építettek be, mely szintén a támogatásból valósult meg. Ez a felújításhoz hasonlóan könyvelendő, és az értékcsökkenése is aszerint történhet?
6. A bérbeadónál hogyan kell helyesen könyvelni a fenti eseményeket: felújítás, bérleti díjak, beszámítások, bérleti jogviszony idő előtti megszűnése?

Az éves beszámoló összköltségeljárással készített eredménykimutatása esetében a 17. és 22. soroknál szereplő „ebből: értékelési különbözet” sorokon milyen értékelési különbözeteket kell kimutatni? Találkoztunk olyan véleménnyel, hogy a devizás átértékelések miatti különbözeteket is itt kell kimutatni. Véleményünk szerint azonban ezen részletező sorokban csak az Szt. 59/A. – 59/F. §-okban írt pénzügyi instrumentumok valós értéken történő értékeléséhez kapcsolódó átértékelést kell kimutatni.

Kivaadóalany könyv szerinti értéken történt szétválása esetén, ha a változatlan formában tovább működő társaság a 2012. évi CXLVII. tv. 19. § (8a) bekezdése szerint a szétválás napjával ismételten választja a kivaalanyiságot, így nem lesz társaságiadó-alanyként üzleti éve, a kiválással létrejövő társaság pedig a Tao-tv. hatálya alá tartozóvá válik, hogyan kell az áttérési különbözetet kezelni a jogelőd, a kiválással létrejövő és a kiválást követően változatlan formában tovább működő gazdasági társaság végleges vagyonmérlegében és a számviteli nyilvántartásokban? A kérdés különösen a kiválást követően változatlan formában tovább működő gazdasági társaság esetében fontos, mivel annak a kivaalanyisága a szétválás napját követő nappal jön létre, és mivel a kivaalanyiság a szétválást megelőző napon szűnt meg, nincs olyan nap, amelyen a társaság kivaalanyisága ne állna fenn. A kiválást követően tovább működő gazdasági társaság a számviteli nyilvántartásait a kiválás bejegyzésének napjával ténylegesen nem zárja, a végleges vagyonmérleg alapját képező számviteli beszámoló készítésére és közzétételére nem kötelezett.

2020-ban vásároltunk egy használt tárgyi eszközt, közel 2 millió forintért. A korábban képzett fejlesztési tartalékunkból erre a vásárlásra oldottunk fel. Az eszköz 14,5%-os értékcsökkenésű műszaki berendezés. 2022-ben egy teljes felújításon esett át 2,5 millió forint értékben, amit az eszközre aktiváltunk. Hogyan alakul innentől a társaságiadó-törvény szerint már fejlesztési tartalék terhére elszámolt értékcsökkenés? Először a „fejlesztési tartalékos értékcsökkenés” fogy el, azután számolhatunk rá a társaságiadó-törvény szerint is? Mivel jelentősen nőtt az eszköz bruttó értéke, hamarabb kifut az előrehozott értékcsökkenés?

Ügyfelünk, egy magyar tulajdonú zrt. vezető tisztségviselői számára szeretnénk a munkabért részben euróban, részben forintban megállapítani. Lehetséges ez, vagy csak egy pénznem választható? Kérdés még, hogy a kifizetéskor, illetve annak könyvelésekor milyen árfolyamot kell használni?

A helyi iparűzési adó (hipa) szempontjából mi a helyes eljárás abban az esetben, ha egy szolgáltatást magasabb összegben vásárolunk meg, mint amennyiért azt tovább tudjuk számlázni? Konkrétan: ha a bejövő számla értéke meghaladja a továbbszámlázott összeget, akkor a hipaalap csökkentéseként csak a ténylegesen továbbszámlázott (változatlan formában továbbított) rész vehető figyelembe? Könyvelés szempontjából csak a továbbszámlázott értéknek megfelelő összeget kellene közvetített szolgáltatásként kimutatni a ráfordítások között, a maradékot pedig igénybe vett szolgáltatásként kell kezelni? Van erről valamilyen hivatalos, írásos forrás (jogszabály, NAV-állásfoglalás), amely ezt a gyakorlatot egyértelműen alátámasztja?

Egyéni vállalkozó fejlesztési tartalékot képzett 2022-ben, előreláthatóan nem tudja feloldani, van-e lehetősége arra, hogy a 2024. évi bevallásában visszafizeti az adókat, késedelmi pótlékkal? Ha van rá lehetőség, milyen teendői vannak?

A vontatható szivattyú és kompresszor járműnek számít?